Miért korlátozza Isten az evilági élvezeteket?

A bűn csábítása mögött rejlő isteni szándék – és az emberi nagyság próbája

A nyárból az őszi ünnepek felé fordulva gyakran szembesülünk a kérdéssel: miért kell annyi mindenről lemondanunk? Miért tűnik úgy, hogy a vallásos életmód eltilt bennünket az élet örömeitől? Oberlander Báruch rabbi e heti előadásában éppen e kérdés mélyére ásott le, a haszid tanítások és a tórai szövegek tükrében.

„Miért vettétek el tőlünk az élvezetet?”

„Sok vallásos emberben ott van mélyen ez a kérdés – gyakran nem is tudatosan – hogy haragszik az Örökkévalóra” – mondta Oberlander rabbi. „Haragszik, mert azt érzi: elvett tőlünk valamit, ami természetes vágyként jelen van bennünk. Miért kell küzdenünk ezek ellen?”

A kérdés különösen időszerű Elul hónap kezdetén, amikor a bűnbánat és a megtérés kerül középpontba. A rabbi felidézte egy vallásos izraeli újságíró történetét, aki – miután véletlenül elmulasztották kihirdetni az új hónapot – így írt: „Legalább nyertem még pár órát augusztusból.”

De valóban veszteség az, amit ilyenkor érzünk? Vagy éppen az emberi nagyság próbája rejlik mögötte?

A Tóra válasza: válassz – de jól!

A válasz a hetiszakaszban olvasható: „Lásd, én ma elétek adok áldást és átkot” (5Mózes 11:26). A rabbi kiemelte: itt történik váltás a Tóra hangnemében – Mózes a múlt hibái után most micvákat, isteni parancsokat sorol. Három heti szakaszban a 613 micva 30%-a jelenik meg.

„A Tóra nem egyszerű választásról beszél, mint a steak vagy a csirke. Hanem arról, hogy méreggel vagy élettel táplálod magad” – mondta a rabbi. „Ez komoly döntés. És bár a bűn csábítóbbnak tűnik, mert látható és érzékelhető, a micvák valósága mélyebb, de kevésbé kézzelfogható.”

Mózes személyes hitelessége

A rabbi rámutatott: különös, hogy a Tóra „lásd” szóval vezeti be az áldás és átok választását – holott a zsidóságban inkább a „hallás” hangsúlyos. „Semá Jiszráél – Halljad Izrael – ez a központi ima. Istent nem lehet látni, csak hallani. Akkor miért most mégis a ‘lásd’?”

Erre az Or Hachájim ad egy különleges választ: Mózes saját élete teszi hitelessé a tanítását. „Mózes nemcsak szónokolt. Ő maga ismerte a fáraó udvarának pompáját, gazdagságát, a világ minden örömét. És ő maga választotta a micvák útját. Ezért mondja: ’lásd, én’ – vagyis: nézzetek rám, én is ismerem, miről mondtok le. Én is tudom, milyen erős a csábítás. Mégis azt mondom: ez az út a helyes.”

A bűn célja: hogy elutasítsuk

A haszid tanítások szerint a világban lévő rossz – az evilági csábítás – valójában nem a bukásra van, hanem a felemelkedés lehetőségére. „A rossz célja nem az, hogy elbukjunk. Hanem az, hogy ellenálljunk. Ezért lett teremtve” – hangsúlyozta a rabbi.

Egy példamesével világította meg ezt: egy király felbérel egy örömlányt, hogy próbára tegye a fiát. A lány teljesíti a feladatát – de szíve mélyén azt kívánja: a herceg álljon ellen. Mert akkor a király büszke lesz rá – és ő maga is nagy jutalmat kap.

„A bűn is ilyen. Isten megbízta egy szereppel, de valójában azt szeretné, ha az ember nemet mondana neki. Ez a valódi célja.”

Már Ukva története – a csábítás, ami felemel

A rabbi elmesélte Már Ukva, egy talmudi bölcs történetét. A férfi beleszeretett egy házas asszonyba, de amikor lehetősége adódott volna vétkezni, mégis ellenállt. „Az asszony azt mondta: itt vagyok, nincs szám, hogy ellenkezzek. Már Ukva azonban így válaszolt: most jött el a pillanat, hogy megszerezd az örök életet – ne veszítsd el egy röpke élvezet miatt.”

Az ellenállás után isteni fény jelent meg Már Ukva feje fölött – ez a „cucitá”, az isteni ragyogás. „Ez a fény annak jár, aki képes nemet mondani egy nagy kísértésre” – magyarázta a rabbi.

A történet különös fordulattal zárul: bár az asszony tisztességes maradt, a férje nem bízott többé benne. Csak évekkel később derült ki az igazság. Addigra Már Ukva már egy nagy tudós lett – az ellenállás ereje által.

Miért ajándék a rossz?

A rabbi egy finom megfigyelésre is felhívta a figyelmet: a Tóra szövege „nótén”, azaz „ad” igét használ nemcsak az áldásra, hanem az átokra is. „Ez nem tévedés. A rossz is ajándék – ha felismerjük a szerepét, hogy általa válhatunk jobbá” – hangsúlyozta.

A történetek és források alapján világossá válik: Isten nem „elvette” tőlünk az evilági élvezetet – hanem lehetőséget adott egy mélyebb, tartósabb örömre. Ez pedig nem más, mint az, amikor az ember a nehézségek ellenére is jó döntést hoz. Ezt nevezi a Tóra „áldásnak” – és ehhez vezet el Elul hónapja, a megtérés ideje.

Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

www.facebook.com/Zsidocom/

#Oberlander