„A túlélők hangját halljuk benne” – magyar zsidó deportáltak Bergen-Belsenben
Oberlander Báruch rabbi ezúttal nem klasszikus vallási témát bontott ki, hanem Szécsényi András 2025-ben megjelent könyvéről beszélt. A Csereláger – Magyar zsidó deportáltak Bergen-Belsenben és azon túl című kötet a magyar zsidó deportáltak történetét mutatja be 1944–45-ből, főként visszaemlékezésekre és naplókra támaszkodva. A rabbi személyes családi érintettsége miatt is különös figyelemmel olvasta a könyvet, és azt emelte ki: a kötet egyik legnagyobb ereje, hogy „az áldozatok oldaláról mutatja be a történetet”.
Két személyes szál Bergen-Belsenhez
Oberlander Báruch nem kívülállóként beszélt a témáról. Elmondta, hogy mindkét szülője holokauszttúlélő volt: édesapja Budapesten élte túl a vészkorszakot hamis papírokkal, édesanyját pedig Strasshofba deportálták. A Bergen-Belsenhez vezető „csereútvonalhoz” két családi történet is köti.
Az egyik a híres Kasztner-vonat története. A rabbi elmesélte, hogy apai nagyapja és nagyanyja tíz gyermeket neveltek, és amikor lehetőség nyílt két kisgyermeket feljuttatni a vonatra, úgy döntöttek, megpróbálnak legalább kettőt megmenteni. A két kisfiú végül a Kasztner-vonattal jutott ki, és elérte a Szentföldet. A másik személyes szál édesanyja családjához kötődik: ők Strasshofon keresztül kerültek deportálásba, majd a csoport egyik része Bergen-Belsenbe, másik része Theresienstadtba került.
A rabbi számára ezért a könyv nem csupán történeti olvasmány volt, hanem olyan anyag, amely részben a saját családi emlékezettel is találkozott.
A könyv erőssége: naplók, emlékek, belső nézőpont
Oberlander külön hangsúlyozta, hogy Szécsényi András nem elsősorban német hivatalos dokumentumokra épít, hanem naplókra, memoárokra és visszaemlékezésekre. Ez szerinte különösen értékes, mert így nem kívülről, hanem belülről rajzolódik ki a tábori világ.
„A legértékesebb az, amit az emberek saját szemszögből, természetesen írtak még a háború alatt” – mondta. A későbbi visszaemlékezések is fontosak, de a háború idején vagy közvetlenül utána keletkezett szövegek különösen hitelesek.
Ami hiányzik: a vallási élet részletesebb bemutatása
A rabbi ugyanakkor azt is többször jelezte, hogy a könyvből hiányolta a vallási élet részletesebb bemutatását. Nem pusztán azért, mert ő maga vallásos ember, hanem mert meggyőződése szerint ez a holokauszt egyik legkülönlegesebb emberi és lelki jelensége. Az, hogy embertelen körülmények között is sok zsidó ragaszkodott az imához, az ünnepekhez, a vallási rendhez, szerinte a lélek rendkívüli erejét mutatja meg.
Kiemelt egy jelenetet is a könyvből: egy tábori imádkozás alkalmával nem volt imakönyv, mégis sikerült közös imát tartani, mert egy ortodox rabbi lánya fejből mondta az imaszövegeket, a többiek pedig utána ismételték. A rabbi számára ez különösen megrendítő részlet volt, mert nem egy jesivatanuló fiúról, hanem egy lányról szólt, aki ilyen biztos tudással hordozta magában az imát.
Történeti munka és vallási források
Oberlander Báruch több ponton megjegyezte, hogy a könyv elsősorban magyar nyelvű forrásokra támaszkodik, és kevésbé vonja be a héber, illetve rabbinikus irodalmat. Szerinte éppen a bergen-belseni vallási élet, a házasságok, az újraházasodás halachikus kérdései vagy a túlélés után felmerülő vallásjogi dilemmák terén sok fontos anyag maradt ki.
Külön említette Móse Stern rabbit és más responsum-irodalmi forrásokat, amelyek szerinte tovább árnyalhatnák a képet. Ezek a szövegek nemcsak történeti dokumentumok, hanem annak lenyomatai is, hogyan próbálták a túlélők és a rabbik újrarendezni az életet a pusztítás után.
Egy fontos és értékes könyv
Mindezekkel együtt Oberlander Báruch rabbi világossá tette: a könyvet nagyon értékesnek tartja. „Nagyon-nagyon érdekes” – fogalmazott többször is. Fő érdemének azt látta, hogy közel hozza Bergen-Belsen magyar zsidó deportáltjainak világát, és nem elvont történelmi fejezetként, hanem emberi történetekként mutatja meg a csereláger különös valóságát.
A rabbi szerint ez a munka fontos lépés abba az irányba, hogy jobban értsük a magyar zsidó túlélők sorsát, és hogy ne csak a táborok működéséről, hanem az ott élő emberek belső világáról is legyen képünk. Azt is jelezte: a maga részéről szeretné tovább olvasni és kiegészíteni ezt a képet más vallási visszaemlékezésekkel és rabbinikus forrásokkal.
Az előadás végére így nem egyszerű könyvismertetés rajzolódott ki, hanem egy személyes, emlékezettel és felelősséggel átszőtt olvasat arról, hogyan lehet a túlélők hangját komolyan meghallani.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
#Oberlander
