Miért tanuljunk Kabbalát?
A Lág báOmer közeledtével Oberlander Báruch rabbi a rejtett Tóra, a Kabbala tanulásának jelentőségéről beszélt. Rámutatott: Rabbi Simon bár Jocháj nemcsak nagy talmudi bölcs volt, hanem a Zohárhoz kötődő misztikus hagyomány központi mestere is. A Kabbala nem elvont „filozófiai betegség”, hanem annak útja, hogy az istenhit a lélek mélyéből az ember értelmébe, érzéseibe és mindennapi döntéseibe is leszálljon.
Lág báOmer: miért éppen Rabbi Simon?
Oberlander rabbi szerint különös, hogy Lág báOmer mennyire népszerű ünneppé vált. Rabbi Simon bár Jocháj sírjához, Méronba békeidőben akár félmillió zsidó is elzarándokol. Más nagy talmudi mesterek jorcájtja nem vált ilyen tömeges ünneppé.
A magyarázat: Rabbi Simon nemcsak a Talmud világának mestere, hanem „a Zohár, a Kabbala, a zsidó misztika nagy tanára”. Általa nyílt meg az a kapu, amely az isteni fény, a teremtés rendje és a micvák belső hatása felé vezet.
A Tóra rejtett oldala
A Talmud az „égi szekér” tanítását a legmélyebb témák közé sorolja. Rabbi Jochánán ben Zákáj történetén keresztül Oberlander rabbi érzékeltette: amikor a tanítvány az isteni dicsőség titkairól kezdett beszélni, mestere leszállt a szamárról, beburkolózott a tálitba, és úgy hallgatta.
Ez nem hétköznapi tudás. A haláchá a cselekvést rendezi: mit szabad, mit tilos, mikor és hogyan kell tenni. A Kabbala viszont arra kérdez rá: ki az Örökkévaló, hogyan kapcsolódik a világához, milyen módon árad le az isteni fény a teremtésbe, és mi történik a lélekben, amikor az ember micvát teljesít.
Nem elég tudni, hogy van Isten
A tanítás központi gondolata az volt, hogy az istenhit önmagában még nem mindig alakítja át az ember viselkedését. A rabbi egy talmudi képet idézett: a tolvaj, mielőtt betör, még imádkozik is, hogy sikerüljön neki. Vagyis hisz Istenben, de ez a hit nem vált élő, döntéseit irányító tudássá.
„A hit az ember lelke mélységében van” – magyarázta a rabbi –, de ha nem kerül be az értelembe, nem válik valóságos belső tapasztalattá. Ezért kell tanulni az Örökkévalóról, a teremtésről, az isteni gondviselésről.
Maimonidész alapján hangsúlyozta: az első tevőleges parancsolat felismerni Isten létezését. Nem pusztán hallani róla, hanem a lehetőségeinkhez mérten megérteni: Ő a létezés forrása.
A tudás, amely megváltoztatja az embert
Oberlander rabbi egy hétköznapi történettel magyarázta meg, hogyan alakítja át az érzést a tudás. Valaki a repülőtéren azt hiszi, hogy egy idegen az ő süteményét eszi. Dühös lesz, majd később rájön: a saját süteménye végig a táskájában volt, az idegen a sajátjából kínálta meg. Egyetlen új felismerés teljesen átformálja az érzéseit.
Így működik a Kabbala tanulása is: nem új „információhalmazt” ad, hanem az istenhitnek ad formát az ember tudatában. Ha az ember jobban megismeri az Örökkévalót, másképp érez, másképp dönt, másképp él.
„Az ember csak annyira szereti az Örökkévalót, amennyire ismeri őt” – idézte Maimonidészt. A szeretet a tudás mélységével növekszik.
Kötelező-e a Kabbala?
A válasz Oberlander rabbi gondolatmenete szerint: a Tóra rejtett részének tanulása nem különleges hobbi, hanem az istenismeret része. Nem mindenki ugyanazon a szinten, nem mindenki ugyanabban a mélységben, de az embernek képességei szerint törekednie kell arra, hogy megismerje Teremtőjét.
Ezért Lág báOmer nem csupán tábortűz, ének és öröm. Rabbi Simon bár Jocháj napja arra emlékeztet, hogy a Tóra belső fénye képes átjárni az értelmet, a szívet és a cselekedeteket. A hit akkor válik teljessé, amikor nemcsak a lélek mélyén él, hanem a mindennapi életet is irányítja.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
#Oberlander
