Az ok nélküli gyűlölettől a feltétel nélküli szeretetig
Miért nevezi a zsidó hagyomány a gyűlöletet szinát chinámnak, ok nélküli gyűlöletnek akkor is, amikor az ember úgy érzi, nagyon is van oka haragudni? Oberlander Báruch rabbi csütörtök esti tanításában két haszid megközelítésen keresztül mutatta be, hogyan lehet más szemmel tekinteni arra, aki fájdalmat vagy sérelmet okozott. A tanítás középpontjában Dávid király és József állt: mindketten képesek voltak az őket ért rosszat az Örökkévaló tervének részeként szemlélni.
Minden gyűlölet ok nélküli
Az előadás egy jom kipuri tréfával kezdődött. A rabbi Kol Nidré előtt megkérdezte a zsúfolt zsinagóga közönségét, van-e valaki, aki senkit sem gyűlöl. Hosszas csend után egy kilencvenöt éves asszony jelentkezett. A rabbi már örömmel állította volna példaként a közösség elé, amikor a néni megjegyezte: azért nem gyűlöl senkit, mert akiket gyűlölt, már mind meghaltak.
A humoros történet azt a valóságot érzékeltette, hogy a gyűlölet sok ember számára természetes reakciónak tűnik. A Tóra mégis tiltja, és a bölcsek ok nélküli gyűlöletnek nevezik. Oberlander rabbi szerint ez nem azt jelenti, hogy létezik jogos gyűlölet és mellette indokolatlan gyűlölet. Maga a gyűlölet a helytelen válasz egy eseményre.
Első látásra nehéz ezt elfogadni. József testvérei úgy érezték, van okuk gyűlölni őt, hiszen beszámolt apjuknak a tetteikről, különleges szeretetet kapott tőle, álmaiban pedig uralkodóként látta magát. Amnon Tamar iránti szerelme a megaláztatás és a csalódás után gyűlöletté változott. Bár Kámcá és Bár Kámcá történetében is valódi megszégyenítés történt, a Talmud mégis az ok nélküli gyűlölethez kapcsolja a Szentély pusztulását.
Dávid király nem a küldöttet hibáztatta
Dávid király életének egyik legnehezebb pillanatában saját fia, Ávsálom fellázadt ellene. Dávidnak el kellett hagynia Jeruzsálemet, miközben Simí ben Géra szidalmazta és átkozta őt. Ávisáj ben Cerujá meg akarta ölni Simít, Dávid azonban megállította.
„Hagyjátok, hogy átkozzon, mert az Örökkévaló mondta neki: átkozd meg Dávidot” – idézte a rabbi Dávid szavait.
Dávid nem azt állította, hogy Simí helyesen cselekszik. Azt mondta, Simí csak végrehajtója annak, amit az Örökkévaló megengedett. Egy ember rosszul dönthet, és felelősséggel tartozik a döntéséért, de másnak csak akkor árthat, ha erre fentről lehetőséget kap.
A Chinuch tanítása szerint amikor valaki fájdalmat okoz az embernek, először saját magát kell megvizsgálnia. A történtek végső oka nem a másik ember, ezért a bosszú nem helyes válasz.
Hol legyen a megszégyenítés?
Ezt a gondolatot érzékeltette a karlini Áron rabbihoz forduló haszid története is. A férfi arra panaszkodott, hogy felesége rendszeresen megszégyeníti. A rabbi megáldotta, hogy ez többé ne történjen meg.
Nem sokkal később a haszid Kijevben járt, ahol egy helyi ember hamis vádakkal támadt rá. Börtönbe került, és csak hosszú eljárás után bizonyosodott be ártatlansága. Amikor visszatért mesteréhez, Áron rabbi csak ennyit kérdezett: „Inkább otthon szégyenítsenek meg, vagy inkább Kijevben, az utcán, börtönnel és bírósággal?”
A történet üzenete szerint ha az Örökkévaló valamilyen nehézséget rendelt el, az ember nem feltétlenül tudja elkerülni azzal, hogy a közvetlen okozót eltávolítja az útjából.
József a következményt nézte
József a testvéreinek ezt mondta: „Ti rosszat gondoltatok ellenem, Isten azonban jóra gondolta.” A testvérek szándéka valóban rossz volt. Bedobták a tizenhét éves Józsefet a gödörbe, majd eladták. József mégis azt nézte, hová vezetett végül mindez: Egyiptomba került, alkirály lett, és megmenthette családját az éhínségtől.
„A gödör egy létra volt, amelyen eljutott a legmagasabb szintre” – fogalmazott Oberlander rabbi.
Nem mindenki okoz valódi kárt, aki bántani akar. Előfordulhat, hogy éppen az ellenséges tett indítja el az embert azon az úton, amely később felemeli. A rabbi ezt egy ismert anekdotával szemléltette: egy gazdag ember azért jutott el a sikerig, mert fiatalon nem vették fel sámesznek, mivel még a nevét sem tudta leírni.
A Midrás József példájából imát is megfogalmaz: ahogyan József nem testvérei szándékát, hanem tetteik végső eredményét nézte, úgy tekintsen az Örökkévaló is Izrael cselekedeteire, hiszen még a vétkes zsidók is tele vannak micvákkal, akár a gránátalma magokkal.
Amikor a támadó menti meg az áldozatot
Az első megközelítés szerint a rossz tett végül jóhoz vezethet. Oberlander rabbi azonban egy mélyebb szintről is beszélt: előfordul, hogy maga az esemény válik közvetlenül életmentővé.
2015-ben egy palesztin terrorista Rison Lecionban több embert megkéselt. Az egyik sérült, Dániel Cohen kósersági ellenőr, hasi szúrás miatt került kórházba. A vizsgálatok során az orvosok rákos elváltozást fedeztek fel, amelyet gyorsan eltávolítottak. A támadó megölni akarta, a támadás következménye azonban megmentette az életét.
Ez nem teszi jóvá a terrorista szándékát, de megmutatja, hogy az Örökkévaló olyan eseményből is életet hozhat elő, amelyet valaki pusztításra szánt.
A fukar ember rézpénze
A második haszid megközelítés még tovább vezet. Nemcsak azt tanítja, hogy a rossz tettből jó származhat, hanem azt is, hogy az ember, akit gonosznak látunk, gyakran saját sérüléseinek foglya.
Egy árva menyasszony és vőlegény esküvőjének napján a rendőrkapitány katonai szolgálatra akarta vinni a vőlegényt. Ezer rubelt követelt azért, hogy elengedje. A közösség mindössze nyolcvan rubelt tudott összegyűjteni.
Az Álter Rebbe felkereste a környék leggazdagabb, ám hírhedten fukar zsidóját. Az ember egy rozsdás rézpénzt nyújtott át. A Rebbe megköszönte, és elindult. A gazdag ember visszahívta, majd előbb egy rubelt, később tízet, százat, végül az egész hiányzó összeget odaadta.
Ezután elmondta, hogy fiatalkorában szegény volt. Egyszer mindenét, egyetlen rézpénzét adta oda egy koldusnak, aki azt megvetően visszadobta. Akkor fogadalmat tett: addig nem ad többet, amíg valaki őszintén meg nem köszöni azt is, amit adni képes. Évtizedeken át senki sem tette meg. Az Álter Rebbe köszönete segítette át saját lelki akadályán.
„Az emberek nem feltétlenül romlottak. Vannak körülmények, amelyek kihoznak belőlük valamit, és nem tudják átlépni a saját akadályukat” – magyarázta Oberlander rabbi.
József próbája Benjáminnal
József sem tekintette végleg rossznak a testvéreit. Benjámin serlegének történetével próbára tette őket. Ha valóban érzéketlenek lettek volna testvérük iránt, magára hagyták volna Benjámint. Júda azonban kiállt érte, és kész volt saját szabadságát feláldozni.
József ekkor látta, hogy testvérei képesek szeretni és felelősséget vállalni. Korábbi tettük nem lényük végső igazságát fejezte ki.
A Rebbe tanítása szerint József ezzel utat mutatott minden nemzedéknek: ne a másik zsidó külső viselkedését tekintsük végső valóságának, hanem a lelke belső lényegét. Ha valaki bizalommal és szeretettel fordul a másikhoz, előhívhatja belőle ezt a mélyebb jóságot.
Beszélni kell a sérelemről
A Tóra egy versben kapcsolja össze a gyűlölet tilalmát és a feddés kötelességét: „Ne gyűlöld testvéredet szívedben; fedd meg felebarátodat.”
Nachmanidész magyarázata szerint a kettő összetartozik. Ha valaki megbántott bennünket, nem érdemes magunkban építeni a gyűlöletet. Meg kell kérdezni tőle, miért tette. Gyakran kiderül, hogy félreértés történt, vagy egészen más szándék állt a háttérben.
A gyűlölet hatalmas lelki energiát emészt fel. Ennek töredéke elegendő lehet ahhoz, hogy az ember megszólítsa a másikat, tisztázza a helyzetet, és közeledjen hozzá.
Fal helyett hidat építeni
Az előadás végén Oberlander rabbi egy népmesét idézett két összeveszett testvérről, akik egy patak két oldalán éltek. Az idősebb testvér egy magas kerítést rendelt az asztalostól, hogy még látnia se kelljen öccsét. Az asztalos azonban fal helyett hidat épített.
Amikor az öccs meglátta a hidat, átszaladt rajta, és megölelte testvérét. Azt hitte, bátyja a viszály után is a békülés útját kereste. A szeretetteljes értelmezés valóban szeretetet ébresztett benne.
Ezért mondják a bölcsek, hogy minden gyűlölet szinát chinám, ok nélküli gyűlölet. Az ember feladata, hogy ne a másik rosszaságát tekintse kiindulópontnak, hanem keresse meg a történtekben az isteni vezetést, a jóra fordítható lehetőséget és a másik emberben rejlő jóságot.
„Ok nélküli gyűlölet helyett feltétel nélküli szeretetre van szükség” – összegezte Oberlander Báruch rabbi. József példája arra tanít, hogy ez komoly belső munkát igényel, mégis elérhető: másképpen kell nézni, másképpen kell kérdezni, és falak helyett hidakat kell építeni.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
#Oberlander
