RáSI nyomában Eszter könyvében
Hogyan mélyíti el a purimi történetet a klasszikus kommentár?
Oberlander Báruch rabbi ezúttal Eszter könyvét tanulmányozta RáSI magyarázataival. Az előadás különlegessége az volt, hogy nem általános purimi gondolatokat hallhattunk, hanem versről versre haladva láthattuk meg, mennyit változik a szöveg értelme, ha a klasszikus kommentárok szemével olvassuk a megilát.
A rabbi Naftali Kraus fordítását használta alapul, de újra és újra megmutatta: RáSI nem egyszerűen fordít, hanem mélyebbre ás. Olyan rétegeket tár fel, amelyek nélkül a történet több pontja csak felszínesen lenne érthető.
Ahasvérus nem „semleges” király
Már a legelső versnél megállt az előadó. RáSI szerint az, hogy a szöveg kétszer is kimondja Ahasvérus nevét, arra utal, hogy „elejétől a végéig gonosz volt”. Vagyis nem egy alapvetően jóindulatú uralkodóról van szó, aki később romlik meg, hanem olyan királyról, akinek rossz szándéka végig jelen van a történetben.
Ugyanígy fontos RáSI megjegyzése ahhoz a kifejezéshez, hogy „ő uralkodott”: ez nem egyszerűen annyit jelent, hogy trónon ült, hanem azt, hogy nem királyi családból származott, hanem maga ragadta magához a hatalmat. A megila tehát már az első mondatokban feszült hátteret rajzol.
A lakoma mögött is politika húzódik
Ahasvérus híres lakomájáról a rabbi rámutatott: RáSI szerint a király nem rögtön uralkodása elején rendezte ezt a hatalmas ünnepséget, hanem csak akkor, „amikor már stabilnak érezte a kezében a hatalmat”. Vagyis a lakoma nem pusztán fényűzés, hanem politikai önbizalom-fitogtatás is.
A 180 napos ünnepség magyarázatánál is finomít RáSI. Nem arról van szó, hogy fél éven át folyamatosan mutogatta a kincseit, hanem hogy a király egyszer megmutatta a gazdagságát, a lakoma pedig hosszú ideig tartott. Ez a különbség apróságnak tűnhet, de valójában pontosabb képet ad az udvari világról.
Vásti bukása sokkal drámaibb, mint elsőre látszik
Az előadás egyik legerősebb pontja Vásti történetének elemzése volt. A szöveg első olvasásra úgy tűnhet, mintha a királyné egyszerűen csak megtagadta volna a király kérését. RáSI és a Talmud alapján azonban ennél jóval többről van szó.
A rabbi kiemelte: a hagyomány szerint Ahasvérus azt akarta, hogy Vásti csak a koronát viselve jelenjen meg, vagyis megalázó módon mutogassa magát. Vásti visszautasítása mögött pedig nem szerénység állt, hanem az, hogy isteni büntetésként lepra ütött ki rajta. Mindezt a Talmud összekapcsolja azzal, hogy korábban ő maga alázta meg a zsidó lányokat.
Amikor pedig a király tanácsadói meghozzák az ítéletet, RáSI szerint a dekrétum nem egyszerűen annyi, hogy Vásti többé nem jelenhet meg a király előtt, hanem valójában halálos ítélet. „Sokan csak a megilát olvassák, és nem is veszik észre, hogy Vásti sorsa ennél sokkal súlyosabb” – érzékeltette a rabbi.
Eszter nemcsak árva lány, hanem Mordecháj felesége is
A második fejezetnél Oberlander rabbi egy különösen fontos RáSI-megjegyzést emelt ki. A vers szerint Mordecháj „lányává fogadta” Esztert. RáSI azonban a talmudi hagyomány nyomán úgy olvassa ezt, hogy nemcsak nevelte, hanem feleségül is vette.
Ez alapvetően árnyalja Eszter történetét. Nem egyszerűen egy árva zsidó lány kerül a király udvarába, hanem egy férjes asszony, akinek sorsa már kezdettől tragikus és rendkívüli.
Ugyanígy hangsúlyos, hogy Eszter nem árulta el származását. RáSI szerint ennek egyik oka az volt, hogy királyi, Saul-házi eredete még vonzóbbá tette volna Ahasvérus számára. Mordecháj tehát tudatosan akarja eltakarni Eszter hátterét.
Mordecháj már ekkor sejti, hogy nagy dolog készül
Különösen szép pontja volt az előadásnak, amikor a rabbi arról beszélt: Mordecháj naponta az asszonyok háza körül jár, hogy megtudja, mi van Eszterrel. RáSI szerint ez nem pusztán családi aggódás. Mordecháj érzi, hogy itt nem egy magánéleti történet bontakozik ki, hanem a zsidó nép jövője forog kockán.
„Biztos, hogy nem véletlenül került ez a cádéket nő éppen Ahasvérushoz” – foglalta össze a rabbi RáSI gondolatát. Mordecháj már ekkor sejti, hogy Eszter felemelkedése a későbbi megmenekülés előkészítése.
A megila nem mese, hanem rejtett gondviselés
Az előadásból világosan kirajzolódott: RáSI olvasatában Eszter könyve nem pusztán udvari dráma, hanem a gondviselés finoman szőtt története. A király lakomája, Vásti bukása, Eszter hallgatása, Mordecháj nyugtalansága – mind előkészít valamit, ami később a zsidó nép megmentéséhez vezet.
Ezért is volt különösen találó, hogy Oberlander Báruch rabbi nem elégedett meg a szöveg egyszerű felolvasásával. Megmutatta, hogyan lesz a megila ismerős történetéből újra élő tanulás, amikor RáSI segítségével olvassuk. Purim így nemcsak ünnep, hanem a szöveg mélyére vezető meghívás is.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
#Oberlander
