Ha a szerelem nem elég – Vegyes házasságok kihívásai az ortodox és nem vallásos zsidóság között
Mi történik akkor, ha egy vallásos zsidó fiatal beleszeret egy nem vallásos zsidóba? Oberlander Báruch rabbi előadásában érzékeny, mégis határozott iránytűt ad a vallásos és nem vallásos zsidók közötti házasságokhoz. Nem ítélkezik, de nem is bagatellizál – világosan bemutatja a mindennapok konkrét konfliktusait, a gyereknevelés kérdését, sőt még a házasságkötés és válás halachikus buktatóira is kitér.
A szerelem: elég vagy nem elég?
A vegyes házasság kifejezés alatt a rabbi most nem zsidó és nem zsidó közötti kapcsolatra gondolt – hanem arra a helyzetre, amikor egy ortodox, vallásgyakorló zsidó házasodik össze egy nem vallásos zsidóval.
„Minden házasság alapja a szerelem – nélküle talán lehet céget alapítani, de nem családot. De önmagában a szerelem nem mindig elég.”
A rabbi szerint a vallásgyakorlás nem pusztán magánügy, hanem a mindennapok ezernyi mozzanatát érintő életmód – így hamar konfliktusforrássá válhat.
A sábát és a kompromisszum lehetetlensége
Az első és leglátványosabb ütközőpont: a sábát. Aki ortodox módon tartja a szombatot, az péntek estétől szombat estig nem utazik, nem telefonál, nem főz – sőt, még a szombat szellemisége is meghatározza a légkört.
„Az egyik fél pihenni akar, a másik kirándulni. Az egyik elcsendesedne, a másik bekapcsolja a tévét. Ez nem olyan, mint a lakás színének megválasztása, ahol lehet középutat találni. A szombatnál nincs félig igen, félig nem.”
Kóser háztartás és az edények kérdése
A másik érzékeny pont az étkezés: kóser vagy nem kóser. A rabbi egyszerű példát hoz:
„Ha valaki disznóhúst főz egy lábasban, az a lábas többé nem használható kóser ételhez. Márpedig nem lehet egy konyhában egyszerre kóser és nem kóser főzést csinálni.”
Az éttermek, a nyaralások, az otthoni konyha: minden újra és újra próbára teszi a felek rugalmasságát. Ráadásul a vallásos fél ezekben nem engedhet – így az alkalmazkodás mindig a másik féltől várható.
A házasélet szentsége – és szabályai
A rabbi hangsúlyozza, hogy a házasság egyik legintimebb, de legfontosabb része a tahárát hámispáchá, a családi tisztaság törvénye:
a havi ciklus idején 12 napon át nincs házasélet, majd a nő mikvébe megy. Ezt nem lehet félvállról venni.
„Aki ezt vallásosan tartja, nem tud benne engedni. A másik félnek kell elfogadnia, alkalmazkodnia. Ez csak úgy megy, ha nagy a szeretet.”
Gyereknevelés: amikor már nemcsak kettőn áll a vásár
A vegyes házasság legkomolyabb következménye a gyereknevelés kérdése. Milyen világnézetet kapjon a gyerek?
„Az egyik szülő azt mondja: Isten teremtette a világot, a Tóra az útmutató. A másik szülő pedig ateista. Ez nem csak elméleti kérdés – ez a gyerek jövője.”
Az iskola megválasztása is feszültséget hozhat. A rabbi szerint kompromisszum lehet egy modern ortodox iskola, ahol erős a vallási nevelés, de nem ultraortodox – így valamelyest elfogadható mindkét fél számára.
Amikor a kapcsolat már él – és mégis változik
Mi van, ha egy nem vallásos pár egyik tagja idővel vallásos lesz? Vagy fordítva: ha egy ortodox házaspár egyik fele abbahagyja a vallásgyakorlást?
„Egy ember húszévesen másként gondolkodik, mint harminc- vagy ötvenévesen. Nem lehet elvárni, hogy örökké ugyanaz maradjon.”
Ilyenkor a megoldás a kapcsolat erősítése. Ahogy a rabbi idézi Salamon királyt: „Minden vétekre eltakar a szeretet.” Ha valódi a szeretet, a másik hitét is képes elfogadni az ember – még ha nem is osztja.
A legnagyobb csapda: a gyerek törvényes státusza
Az előadás egyik legsúlyosabb része a halachikus érvényű házasság és válás kérdése. Ha két zsidó fiatal egybekel zsidó esküvővel, de később csak polgárilag válnak el, és az egyik fél újraházasodik, akkor a második kapcsolat a halacha szerint házasságtörésnek számíthat. És a születendő gyerek? Mamzér, törvénytelen gyerek – akinek az egész életére kihat a szülők hibája.
„Egy ilyen gyerek házassága is problémás lehet. És a státusza öröklődik. Ez nem egy múló pecsét, hanem örök bélyeg.”
A rabbi azt is elmondja, hogy egyes esetekben egy szakavatott ortodox rabbi megvizsgálhatja, hogy az első házasság valóban érvényes volt-e – és ha súlyos hibák történtek (például a szertartást nem megfelelően tartották), akkor talán érvénytelennek nyilvánítható. De ez „nem csodafegyver, és nem lehet minden esetre alkalmazni.”
És ha a másik fél reformzsidó?
A végén a rabbi kitér a kérdésre, amely miatt az előadás címe is ez volt: „Vegyes házasság ortodox és reformzsidó között.” A hasonlat a karaitákhoz (egy ősi zsidó szekta) vezet vissza, akikkel a bölcsek megtiltották a házasságot, mivel nem fogadták el a szóbeli tant. Felmerült, hogy vajon a reformzsidók esetében is érvényes-e ez a tilalom.
A pozsonyi híres rabbi, a Chátám Szofer azt írta: „Ha tehetnénk, megtiltanánk velük a házasságot.”
De mivel ez hivatalosan nem történt meg, „az elfogadott vélemény szerint minden esetet külön kell megvizsgálni” – és nem lehet általánosan tiltani a házasságot reformzsidókkal.
Ne csak egymást válasszuk – hanem közös jövőt is
Az előadás nem moralizál. Nem tilt, nem rémítget, hanem feltár, megért és figyelmeztet. A szerelem lehet erős alap – de a közös vallási irányultság az, ami tartóssá, békéssé, valóban zsidó családdá teszi a kapcsolatot.
„Minél erősebb a szerelem, annál könnyebb áldozatot hozni a másikért. De jobb, ha eleve egy irányba tartunk. Vallásos fiú keressen vallásos lányt. Vallásos lány menjen vallásos fiúhoz. Így lesz kevesebb súrlódás – és több áldás az otthonban.”
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
#Oberlander
