Mi lett volna, ha Mózes nőket küld kémszolgálatra? – A zsidó nő hitből épített világa
Oberlander Báruch rabbi előadása a Slách heti szakasz kapcsán
Mi lett volna, ha a zsidó nép sorsát nem a férfiak félelme, hanem a nők hite határozta volna meg? Mi lett volna, ha Mózes a szentföldi kémkedésre nem a törzsek férfi vezetőit, hanem asszonyokat küld? – Erre a különös, de nagyon is mély kérdésre építette gondolatmenetét Oberlander Báruch rabbi legutóbbi előadásában a „Happy szakasz a Kabalá tükrében” sorozat keretében.
A történelem legnagyobb elszalasztott lehetősége
A Slách heti szakasz az egyik legnagyobb történelmi traumát idézi fel: a szentföld meghódításának elhalasztását negyven évvel. A zsidó nép, amely csodákat élt át Egyiptomtól egészen a Szinájig – a tenger kettéválását, mannát, égi kutat –, egy ponton visszariadt. Félelemből elutasította a „kívánatos földet” (ארץ חמדה), ahogy Dávid király nevezi a 106. zsoltárban.
„És nem hittek Istenben” – fogalmaz a Tóra, amikor a kémek visszatértek rémisztő beszámolóikkal. Az Örökkévaló azonban nem hagyta ezt szó nélkül: az egész nemzedék elhalálozott a sivatagban, és csak utódaik léphettek majd be az Ígéret földjére.
Isten szerint jobb lett volna, ha asszonyokat küldenek
A Kli Jákár, a prágai Slomó Efrájim rabbi 400 évvel ezelőtt egy látszólag apró szófordulatra hívja fel a figyelmet: slách lechá – „küldj magadnak férfiakat”. Miért hangsúlyozza a Tóra, hogy magadnak? – kérdezi. A válasz: Isten nem parancsolta a kémek küldését, csak megengedte, Mózes döntésére bízva azt.
A Kli Jákár szenvedélyes olvasata szerint a hiba ott volt, hogy Mózes férfiakat választott. „A férfiak gyűlölték az országot, a nők szerették” – idézi a Midrást. A férfiak így szóltak: „Térjünk vissza Egyiptomba!”, míg a nők, mint Clofchád lányai, bátran kérték: „Adj birtokot nekünk az országban!”
Isten látja előre: ha nőket küldtek volna, azok nem estek volna kétségbe. De Mózes hitt a férfi vezérek megbízhatóságában. Az Örökkévaló így válaszol: „A te megítélésed szerint küldj. Én máshogy döntöttem volna.”
Mózes élete „meg lett hosszabbítva” a férfiak hibája által
Egy különös paradoxonra is rávilágított a rabbi: Mózes élete tulajdonképpen a kémek hibájának köszönhetően hosszabbodott meg. Ha a nép rögtön bement volna az országba, Mózes nem léphetett volna velük. A Tóra egyik finom utalása szerint már korábban – még Egyiptomban – eldőlt, hogy nem láthatja a honfoglalás háborúit. Így a negyven év bolyongás valójában lehetőséget adott neki tovább élni és vezetni.
Miért vannak a nők felmentve bizonyos micvák alól?
A rabbi áttért egy klasszikus halachikus kérdésre: miért menti fel a Tóra a nőket az időhöz kötött tevőleges parancsolatok (mint a szuká, tfilin vagy a sófár hallgatása) alól? A válasz először praktikus: a nőre a gyereknevelés felelőssége hárul, különösen a korai években. Nem várható el, hogy ugyanúgy kövesse az időhöz szigorúan kötött micvákat, mint a férfi.
De a haszid magyarázat szerint mélyebb oka is van. „A nőnek nem kell parancs, hogy kapcsolódjon Istenhez. Nála ez természetes.” – tanítja a lubavicsi Rebbe. A férfiakat újra és újra mozgósítani kell, irányítani. A nő hitből és belső meggyőződésből cselekszik.
Aranyborjú, Clafchád lányai és az örök példák
A Midrás szerint a zsidó nők nemcsak a kémküldésnél mutatták meg erkölcsi fölényüket, hanem már korábban is. Az aranyborjú esetén nem voltak hajlandók arany ékszereiket adni a bálványkészítéshez. A Tóra hangsúlyosan csak a férfiakra mondja, hogy meghaltak a sivatagban – a nők életben maradtak. És 39 évvel később Clofchád lányai nemcsak kérnek földet, de példává is válnak a Tóra számára.
Oberlander rabbi így összegez: „A zsidó nép nem tud továbbmenni, ha nincsenek erős nők a közelében.” A nők azok, akik a családi otthonban megteremtik a hit légkörét, akik a jövőt építik.
Egy bécsi énekesnő és az igazi hírnév
Az előadás végén egy megrendítő történet hangzott el: egy bécsi zsidó lány, Shifra Ráchel különleges hangja miatt lehetőséget kapott, hogy operacsillag legyen. De ez szombatszegést is jelentett volna. A husiatini rebbe azt tanácsolta: „Ha most lemondasz a karrierről, olyan gyermeked lesz, akinek hírneve pótolni fogja a tiédet.” A lány nemet mondott. Később megszületett fia, Wosner Smuel rabbi, a 20. század egyik legnagyobb halachikus tekintélye.
A zsidó jövő titka
A tanítás végső üzenete világos: a zsidó jövőt nem lehet csak férfi hőstörténetekkel építeni. Mózes, Áron, Dávid – igen, de nélkülük nincs Rut, nincs Miriam, nincs Debóra, nincs Clafchád leányai. A nő hitet ültet el a család szívében, és ettől válik a nép valóban szentté. Ha Mózes nőket küldött volna – talán 40 évvel korábban lett volna honfoglalás.
Következő alkalommal: péntek este tanulás és vacsora a Vasváriban. Vasárnap este újabb online előadás a Facebookon.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
#Oberlander
