Sors vagy döntés? – Mihez kezd a zsidóság a pénzfeldobással
Vajon helyes-e pénzfeldobással dönteni fontos kérdésekben? És ha igen, mikor és hogyan? Oberlander Báruch rabbi e heti előadásában a Pinhász heti szakasz kapcsán járta körbe a sorsolás vallási, halachikus és kabalisztikus jelentőségét – egészen a Szentföld felosztásától egy vesedonációs vita etikai dilemmájáig.
Sorsolás – csak gyenge ember menekül belé?
A zsidó hagyomány szerint a sorsolás nem „vaktában dobott pénz”, hanem lehet az isteni akarat kifejeződése is. Ugyanakkor kérdés, mikor és milyen körülmények között alkalmazható. A heti szakaszban (Pinhász) a Szentföld felosztását az Örökkévaló kifejezetten sorsolás útján rendelte el. Ez önmagában is különleges, hiszen Isten maga jelölte ki e módszert, nem pedig racionális döntést kívánt.
Rási klasszikus magyarázata szerint a sorsolás mellett szerepet kapott a főpap (Elázár) isteni sugalmazású ruhadarabja, az Urim veTumim, amely fényjelekkel adta meg a válaszokat. E kettős – misztikus és praktikus – folyamat eredményezte, hogy minden törzs a neki kijelölt földet kapta.
Két iskola: racionalitás vagy véletlen?
A föld felosztásának logikájáról három nagy kommentátor mond ellentétes véleményt:
-
Rási: a népességarányos földmennyiséget előbb ésszel döntötték el, a sorsolás csak „mennyei ellenőrzés” volt.
-
Rámbán (Nachmanidész): a földterületek egyenlőek voltak, a sorsolás döntötte el, ki melyiket kapja, és utána arányosították a családon belül.
-
Ábárbánel: a sorsolás a földrajzi elhelyezkedést döntötte el („hol legyen”), utána jöhetett a méretarányos felosztás.
Halachikus sorsolás – mikor szabad és mikor tilos?
A rabbinikus jog számos példát tár elénk, amikor a sorsolás akár életbevágó kérdésekben is felmerült. Például:
-
Árvák között, ki imádkozhat előre – ha egyenlő joguk van, sorsolás megengedett.
-
Vesedonor-választás egy apának öt fia közül – ha mindenki önként jelentkezik, sorsolás lehet jogos.
-
Rabbi kiválasztása szavazategyenlőség esetén – tilos sorsolással dönteni, mert nem „alkalmassági” szempont.
-
Hajótöröttek közül kit mentsenek meg – az élet nem válik tétellé, sorsolással sem dönthető el.
Maimonidész szerint, ha egy osztható közös tulajdonról van szó (pl. földbirtok), sorsolás elfogadható. De új státuszhoz (pl. rabbi) vagy létkérdésekhez ez nem méltó.
A Rebbe üzenete: mindenki küldetésben él
A Lubavicsi Rebbe misztikus magyarázata szerint az ember nem véletlenül van ott, ahol van, és nem véletlenül kapja azt a feladatot, amit kap. Az isteni küldetés nem mindig értelmezhető emberi logikával – mint a Szentföld sorsolásánál. Épp ezért az embernek ott kell teljesítenie, ahol van, és nem másfelé vágyakozni.
A Rebbe szavaival: „Alakítsd át a helyet, ahol vagy, Izrael földjévé.” Ha tehetség és igény találkozik, ott van a küldetés. Ha ellenállásba ütközik az ember, lehet, hogy épp ott a legnagyobb dolga. A sátán mindig a legfontosabb feladatainktól próbál elvonni.
A sorsolás nem játék, hanem olykor az isteni gondviselés eszköze. De csak ott, ahol az értelem már nem visz tovább.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
#Oberlander
