Oberlander Báruch rabbi a heti online tanházban egy különleges és szívhez szóló kérdést járt körül: miért kezdjük a zsidó esküvő legörömtelibb pillanatát, a chuppa alatti hétszeres áldást, egy pohár összetörésével? Miért vegyül a boldogságba gyász, és hogyan válhat a törés mégis a remény és az öröm forrásává?
Kudarc vagy új kezdet?
A rabbi egy történettel indított: egy írástudatlan ember nem kapott állást sameszként Budapesten, ezért kivándorolt Amerikába, ahol végül milliomos lett. „Az élet nem feltétlenül az eseményektől függ, hanem attól, hogyan reagálunk rájuk” – hangsúlyozta a rabbi.
A Lubavicsi Rebbe példáját idézve Maimonidész életét is felelevenítette: a középkori bölcs számtalan üldöztetést és személyes tragédiát szenvedett el, mégis optimizmussal és kitartással alkotta meg a Misné Tórát, a zsidó jog alapművét.
A zsidó történelem optimizmusa
A rabbi rámutatott: „Talán nincs még egy nép, amely annyi tragédiát és üldöztetést látott volna, mint a zsidó nép – mégis mindig újra felállt.”
A Szentélyek pusztulása után új szellemi kincsek születtek: Ezsdrás idején a nyilvános Tóra-olvasás és az imakönyv, a második Szentély pusztulása után a Misna és a Talmud, a spanyolországi száműzetés után pedig a kabbala.
Jonathan Sacks főrabbi szavaival élve: „A zsidóság nem ismeri a tragédia fogalmát. A rombolásból mindig új kezdet születik.”
A pohártörés titka
A sulchán áruch rögzíti, hogy a vőlegény a hétszeres áldás után eltör egy poharat az esküvőn, emlékeztetve Jeruzsálem és a Szentély pusztulására. Furcsa módon azonban a pohár összetörése után a násznép örömmel kiáltja: „Mázál tov!”
Vájá Josef rabbi megjegyezte: a szokás célja a gyász kifejezése lenne, de mára az öröm része lett. „Talán nem véletlen, hogy a törés és a mázál tov együtt jelenik meg: így tanuljuk meg, hogy minden törés új és szebb kezdetet rejthet.”
Rabbi Akiva vigasztalása
A Talmud elmeséli, hogy amikor a bölcsek meglátták a rókát a Szentek Szentjében, sírni kezdtek, Rabbi Akiva azonban nevetett: „Ahogy beteljesedett a pusztulás próféciája, úgy biztosan beteljesül az újjáépítés ígérete is.”
A Rebbe magyarázata szerint Rabbi Akiva nem pusztán a jövőben reménykedett. A „szántás” próféciáját idézte, mert a szántás – bár kívülről rombolásnak tűnik – valójában az új termés előkészítése. „A pusztulás maga a kezdet. A romboláskor már elindult az építkezés.”
Optimista hozzáállás a mindennapokban
A rabbi tanítása szerint a pohártörés arra emlékeztet minket: a legmélyebb pontokon sem szabad elveszíteni a hitet. „Tudnunk kell, hogy minden történés Istentől jön, és célja van. A törés nem a vég, hanem az újrakezdés első lépése.”
És a legfontosabb feltétel: a harmónia. „A második Szentély azért pusztult el, mert széthúzás volt a zsidók között. Ha szeretetben és összetartásban élünk, azzal megalapozzuk az új és szebb jövőt.”
Gyakorlati útmutató: mit tanulhatunk a pohártörésből?
-
A törés nem vég, hanem új kezdet – minden kudarcból lehetőség születhet.
-
Minden történésnek célja van – Isten irányítja az eseményeket.
-
A rombolás a jövő építkezésének előkészítése – ahogy a szántás a bő termésé.
-
A közösség és a család ereje ad támaszt – soha ne maradjunk magunkra a próbákban.
-
A szeretet és összetartás a biztosíték arra, hogy a jövő szebb lesz, mint a múlt.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
#Oberlander
