Bűn-e a pénz hajszolása? – A kamatszedés és a vagyon spirituális értelme
Lehet-e a pénzvágy szent? Miért tilos kamatot kérni zsidóktól, de egyenesen „illik” azt nem zsidóknak felszámolni? Tényleg áldás-e a gazdagság, vagy inkább átok? Oberlander Báruch rabbi csütörtök esti előadásában a hetiszakasz gazdasági törvényei kapcsán mély spirituális és társadalmi kérdéseket vetett fel a pénzről és annak zsidó jogi, etikai és kabbalisztikus megközelítéseiről.
Testvérnek kamat nélkül
A Tóra azt mondja: „Ha elszegényedik testvéred, és lehanyatlik keze melletted, támogasd őt, akár idegen, akár lakó, hogy élhessen melletted. Ne végy tőle kamatot és többletet, hanem félj Istenedtől.”
Ez a micva – mondja Oberlander – a pénzügyi szolidaritás parancsa. Ha egy zsidó testvér pénzhez folyamodik, nem szabad azt üzletként kezelni. „Rási azt mondja, az ember elméje vonzza az uzsorát. Könnyű meggyőzni magát, hogy ’ha már kölcsönt adtam, és a másik hasznot hajt belőle, akkor jogos a kamat’. A Tóra ezért teszi hozzá: ’félj Istenedtől’.”
A kamat szóból – héberül „nesekh” – a Talmud a kígyómaráshoz hasonlít: „Kezdetben nem is fáj, de később megbénít. Az ember örül, hogy nyaralásra kölcsön kapott, de amikor jön a visszafizetés kamatostul, akkor csap be az igazi fájdalom.”
Idegennek viszont… kötelező?
A legnagyobb kérdést azonban nem a kamattilalom, hanem annak kivétele vetette fel: „A Tóra kimondja: az idegennek adhatsz kamatra. Maimonidesz pedig azt mondja: nemcsak lehet, hanem kell is!”
Ez szembemegy azzal az elvvel, hogy „ne lopj, ne csapj be senkit – akár zsidó, akár nem zsidó.” Akkor miért más a kamat kérdése? Miért van, hogy más pénzét nem lehet elvenni, de kamatot mégis szabad kérni?
Rav Báruch több magyarázatot hozott:
– „A Barbanel, Spanyolország pénzügyminisztere azt mondta: ez nem kérdés. Kamatot szedni nem bűn – de testvérek közt nem üzletelünk. Az egy másik viszony.”
– „A Kli Jakar pedig azt mondja: a kamatszedés problémája, hogy csökkenti az isteni bizalmat. Ha biztos a hozam, akkor az ember elfordul az Örökkévalótól. Ha viszont idegennek adsz kölcsönt – különösen egy megbízhatatlannak –, akkor muszáj bíznod Istenben, hogy visszakapod. Ott nem gyengül a bitachon.”
A pénz, ami hozzád tartozik
A zsidó hagyományban – különösen a kabbalában – a vagyon nem puszta anyagiság. A Baál Sém Tov így tanított: „Minden tárgyban van egy isteni szikra. Ha valami hozzád kerül, az azért van, mert az a szikra a te lelkedhez tartozik.”
„A vagyon nem véletlenül van nálad. Azért kaptad, mert neked van dolgod vele – micvát teljesíteni általa.” És ha ez így van – folytatja a rabbi –, akkor érthető, miért „illik” idegentől kamatot kérni: „Ha a pénz hozzám kerülhet – például kölcsönként, kamatért cserébe –, akkor az én feladatom, hogy megszenteljem azt. A kamattal együtt érkezik az a plusz szikra, amit nekem kell felemelnem.”
Jákov ősapa is visszament a folyón túlra egy elhagyott korsóért, mondja a Talmud, „mert a cádikok vagyona fontosabb számukra, mint a testük – nem azért, mert anyagiasak, hanem mert minden tárgy szent célból való.”
Szegénység vagy bőség?
A kérdés persze tovább él: akkor most jó a pénz, vagy nem? Mert a Misna azt mondja: „Aki szegényen tanul Tórát, gazdagon fogja tanulni. Aki gazdagon elhanyagolja, szegényen is elhanyagolja.”
A rabbi ezt így oldja fel: „A gazdagság önmagában nem baj. A kérdés az, mire használod. Ha a pénzért van a micva, az nem jó. De ha a micváért van a pénz – ha a célod, hogy jótékonyságra, tanításra, gyermekeid zsidó nevelésére fordítsd –, akkor szent lesz az is, amit keresel.”
„Az ember ehet húst, ihat bort, lehet gyönyörű háza, ha közben a lelkében az van: ‘ez mind eszköz, és nem cél’. Akkor még a pénz is micva lesz.”
A végső kérdés
Tehát: bűn-e a pénz hajszolása? A válasz: attól függ. Ha önzésből, akkor igen. Ha szentségből – akkor kötelesség.
„A pénz, amit a tied lehet, legyen is a tied – és szenteld meg azt.”
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
#Oberlander
