Ábrahám szövetsége felnőttkorban
Oberlander Báruch Rabbi előadása egy érzékeny, mégis alapvető haláchikus kérdésről szól: mi a státusza annak a zsidó felnőttnek, aki valamilyen okból nem lépett be Ábrahám szövetségébe, és hogyan történik a brisz felnőttkorban. A tanítás egyszerre szól a micva különleges súlyáról, a magyarországi zsidó történelem fájdalmas örökségéről és arról a rabbinikus felelősségről, amely közelebb akar vinni, gyógyítani és bátorítani.
A szövetség micvája
A körülmetélés, a brisz milá, a zsidó élet egyik legalapvetőbb micvája. Oberlander Rabbi Rabbi Ismael talmudi tanításával indít: a Tórában a körülmetélés kapcsán tizenháromszor szerepel a „szövetség” kifejezés. Ez különös hangsúlyt ad annak, hogy a brisz Ábrahám szövetségébe való belépés.
A micva erejét az is mutatja, hogy ha a fiúgyermek nyolcadik napja Sábeszra esik, a briszt akkor is elvégzik. Ez csak az időben történő körülmetélésre igaz: ha valamilyen okból halasztott briszről van szó, azt már nem végzik el szombaton.
A Rabbi Mózes történetét is felidézi: amikor Egyiptom felé tartott, és fiának körülmetélése késett, Cipóra cselekedett, és ezzel mentette meg a helyzetet. A tanulság világos: a brisz nem mellékes családi szokás, hanem súlyos tórai micva.
A magyarországi fájdalmas háttér
Az előadás egyik legfontosabb pontja a magyarországi helyzet történelmi magyarázata. A holokauszt után sok családban félelem élt tovább. A vészkorszakban a körülmetéltség életveszélyes „bizonyítékká” válhatott, ezért a túlélők egy részében mély aggodalom maradt: mi lesz, ha újra üldözés jön?
Ennek következményeként sok zsidó fiúgyermek nem kapott briszt. Ők ma már felnőttek, sőt idős emberek. A Rabbi ezért óvatosságra és megértésre int: nem szabad könnyen ítélkezni azok fölött, akik félelemből, történelmi trauma nyomán vagy családi döntés miatt maradtak körülmetéletlenek.
Ugyanakkor a micva súlya nem változik. Oberlander Rabbi több személyes tapasztalatot is említ: voltak, akik éveken át halogatták a briszt a fájdalomtól tartva, majd utólag azt mondták, ha tudták volna, hogy mennyire gyors és elviselhető a folyamat szakértő kezekben, korábban vállalták volna.
Zsidó-e, aki nincs körülmetélve?
Az előadás egyik kulcsmondata: „zsidónak számít, az nem kérdés.” Aki zsidó anyától született, zsidó. A körülmetélés hiánya súlyos hiány, de nem törli el a zsidó státuszt.
Ebből következik, hogy az ilyen embernek is helye van a zsidó közösségben, és érdemes micvákat teljesítenie. A tfilin kérdésénél a Rabbi külön hangsúlyozza: vannak források, amelyek szerint a körülmetélés és a tfilin két tanúként jelzik a zsidó identitást, de ebből nem következik, hogy a körülmetéletlen zsidónak ne kellene tfilint raknia.
Éppen ellenkezőleg: a gyakorlati rabbinikus tapasztalat szerint minél több micvát teljesít, annál erősebben kapcsolódik a zsidósághoz, és annál könnyebben jut el oda, hogy vállalja Ábrahám szövetségét is.
Közel hozni, nem eltávolítani
Oberlander Rabbi több olyan kérdést is tárgyal, ahol a haláchikus érzékenység és a közösségi felelősség egyszerre jelenik meg. Beszél arról, beleszámítható-e az ilyen ember a minjenbe, felhívható-e a Tórához, kaphat-e zsidó esküvőt, eltemethető-e zsidó temetőben.
A Rabbi álláspontjának középpontjában az áll, hogy nem szabad azt sugallni: az illető „nem igazi zsidó”. A cél az, hogy érezze: a közösséghez tartozik, és éppen ez adjon neki erőt a brisz vállalásához.
A Tórához való felhívásnál mégis különbséget tesz: felnőtt esetében súlyosabb a helyzet, mert amikor a Tóra mellett áll, a testén láthatóan hiányzik egy alapvető tórai micva. Rabbi Feinstein véleményét is idézi: egy gyermek más megítélés alá eshet, mert nem ő döntött a helyzetéről. A Rabbi gyakorlati megközelítése itt is a közelítés: nem büntetni, hanem segíteni kell, hogy minél hamarabb megtörténjen a brisz.
Házasság, név és közösségi élet
A házasság kérdésében külön nehézséget jelent, ha valakinek nincs héber neve, hiszen azt általában a briszkor adják. A ketubában, a zsidó házasságlevélben ez gyakorlati és vallási kérdéseket vet fel.
A Rabbi szerint ideális esetben a brisz a zsidó esküvő előtt történik meg, mert így az esküvő teljesebb zsidó formát kap. Ha azonban valaki még nem jutott el idáig, a rabbinikus mérlegelésnek azt is figyelembe kell vennie, hogy a zsidó házasság, a családi tisztaság törvényei és a mikve gyakorlata közelebb hozhatják a párt a teljesebb zsidó élethez.
Miben más a felnőtt brisz?
A Sulchán Áruch szerint a brisz lehetőség szerint közösségi esemény, minjennel. Felnőtt vagy nagyobb gyermek esetében azonban Oberlander Rabbi szerint nem szokás nagy nyilvánosságot szervezni a beavatkozás köré. Ennek oka a szemérem: nem akarják hirdetni, hogy eddig elmaradt a micva.
A gyógyulás után viszont, amikor az illető eljön a zsinagógába, örömmel felhívják a Tórához, énekelnek neki, és a közösség ünnepli. Ez már nem a hiányról szól, hanem a vállalásról: példát és bátorítást adhat másoknak is.
Felnőtt brisznél a mohel mondja az első áldást, a második áldást pedig általában maga az, aki belép Ábrahám szövetségébe. A sechechejánu áldás askenáz szokás szerint ilyenkor sem hangzik el. A szandák szerepe is más: felnőttet senki sem tart az ölében, de szandáknak tekinthető az, aki mellette áll, beszél vele, nyugtatja, vagy segítette abban, hogy eljusson a briszig.
Egy csepp vér és a lélek teljessége
Az előadás kitér arra az esetre is, amikor valaki előbőr nélkül születik, vagy korábban orvosi beavatkozáson esett át. Ha haláchikusan már nincs mit eltávolítani, akkor a szokás szerint egy minimális vércseppet vesznek a brisz helyéről micva céljából. Ezzel teljesül a szövetségbe lépés szimbolikus-halachikus aktusa.
A Rabbi kabalisztikus magyarázatot is idéz: minden zsidónak van isteni lelke, de van olyan tanítás, amely szerint a lélek teljessége a brisz által nyílik meg teljesen. Ez is mutatja, milyen nagy hiány, ha valaki halogatja Ábrahám szövetségét.
A szövetség kapuja nyitva áll
Oberlander Báruch Rabbi a végén személyes tapasztalattal zár: 73 és 76 éves férfiak briszénél is közreműködött, és minden rendben történt; az érintettek boldogok voltak, hogy beléptek Ábrahám szövetségébe.
Az előadás üzenete egyszerre határozott és bátorító. A brisz milá alapvető micva, amelyet nem érdemes halogatni. Aki zsidó anyától született, akkor is zsidó, ha eddig nem lépett be Ábrahám szövetségébe. A közösség feladata, hogy ezt a zsidót ne távolítsa el, hanem szeretettel és világos haláchikus útmutatással segítse eljutni oda, ahol a szövetség testi jele és a lélek belső kapcsolata találkozik.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
#Oberlander
