Közel száz éve zsidó fogvatartottak saját kezükkel építették fel az Egyesült Államok első börtönzsinagógáját Philadelphiában.
A philadelphiai Eastern State Penitentiaryt legtöbben arról ismerik, hogy egykor itt raboskodott a hírhedt gengszter, Al Capone. A monumentális börtön falai azonban egy egészen más történetet is őriznek, ugyanis itt működött Amerika első börtönben létrehozott zsidó imaháza, amelyet maguk a fogvatartottak építettek fel csaknem száz évvel ezelőtt.
A 1829-ben alapított Eastern State Penitentiary 1971-ig működött, majd hosszú időre elhagyatott rommá vált. Az 1990-es évek végén múzeumként nyitotta meg újra kapuit. Bár az intézményt kvékerek alapították, és működését keresztény bűnbánati elvek határozták meg, már a 19. században is tartottak itt fogva zsidó rabokat.
Megtérés helyett saját zsinagóga
A zsidó közösség attól tartott, hogy a korábban a börtön kórházában imádkozó zsidó rabokat keresztény hitre próbálják téríteni. Ezért kezdeményezték egy önálló zsinagóga létrehozását, amelynek megépítésében maguk a fogvatartottak is aktívan részt vettek.
Az Alfred W. Fleischer-emlékzsinagógát 1929-ben avatták fel. Nevét Alfred W. Fleischer philadelphiai ingatlanfejlesztőről és filantrópról kapta, aki jelentős támogatást nyújtott a megvalósításhoz. A zsinagóga az első ismert zsidó imahely volt, amelyet amerikai börtönben alakítottak ki.
A rabok nemcsak felépítették az imatermet, hanem az 1960-as években saját maguk újították fel. A börtön bezárása után azonban a zsinagóga is feledésbe merült.
Évtizedek után fedezték fel újra
A helyiséget csak 2004-ben, régészeti feltárások során találták meg újra. Egy adománygyűjtő kampány eredményeként 2009-re teljesen helyreállították, így ma ismét eredeti szépségében látható.
Idén júliusban nyílt meg a Freedom Through Faith: Judaism at Eastern State and Beyond (Szabadság a hit által – A zsidóság története az Eastern State börtönben és azon túl) című állandó kiállítás, amely nemcsak a zsinagóga történetét mutatja be, hanem azt is, hogyan alakultak a vallásszabadsághoz fűződő jogok az amerikai börtönökben.
A több mint egyéves kutatás eredményeként létrejött tárlat egyik fontos célja az volt, hogy a fogvatartottakat ne elsősorban bűnözőkként, hanem emberekként mutassa be.
„Azt szerettük volna, hogy ne a rabfotóik és az elkövetett bűncselekményeik alapján emlékezzünk rájuk, hanem az emberségükön keresztül”
– mondta Beth Tinker, a kiállítás kurátora.
Megható történetek kerültek elő
A kutatás során számos különleges történetre bukkantak. Az egyik főszereplő Joseph Paull, egy zsidó cirkuszi erőművész volt, aki az 1920-as években fellépett a börtönben. A látogatás után rendszeresen levelezett a rabokkal, segített nekik munkát találni szabadulásuk után, közbenjárt feltételes szabadságra helyezésük ügyében, sőt olykor még kóser hús beszerzésében is.
A kiállítás a zsinagóga előtti időszakot is bemutatja. Kiderül például, hogy 1893-ban Sabato Morais rabbi lett a börtön első zsidó tábori rabbija, valamint hogy az 1850-es években itt tartották az intézmény első brit miláját, miután egy zsidó női fogvatartottnak gyermeke született.
A hit szabadsága a börtön falain belül is
A zsidó vallási élet már jóval azelőtt jelen volt az intézményben, hogy ezt jogszabályok előírták volna. A nagyünnepi istentiszteleteket már 1913-ban megtartották, amikor az amerikai börtönöknek még nem volt törvényi kötelezettségük biztosítani a vallásgyakorlás lehetőségét.
Josh Perelman, a philadelphiai Weitzman Nemzeti Amerikai Zsidó Történeti Múzeum szakértője szerint a kiállítás jól mutatja, milyen fontos szerepet játszott az Eastern State Penitentiary a vallásszabadság érvényesítésében az amerikai börtönökben.
A kiállítás készítői szerint a látogatók eddig rendkívül pozitívan fogadták a tárlatot.
„Ez nem lehet megosztó téma.
Ez egy olyan történet, amely arról szól, hogyan őrizte meg az ember a méltóságát egy olyan helyen, ahol azt nagyon könnyű volt elveszíteni” – fogalmazott Beth Tinker.
Forrás: JTA Fotók: Wikimedia
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.