200. 📖 Kitzur Sulchan Aruch

A jomtov (ünnep) napján való temetés szabályai

A jomtov (ünnep) napján való temetés szabályai (11 pontban)

1. Akinek jomtovkor kell a halottját eltemetnie, az első napon ne foglalkozzon vele, még ha nem is lehet nemzsidóval eltemettetnie, és tartani kell attól is, hogy másnapra bűzössé lehet, még se temesse zsidó az ünnep első napján. De ha lehetséges nemzsidó által eltemettetni, azaz, nemzsidók ássák a sírt, vágják ki a sír deszka oldalait, vagy ahol ez szokás, csinálják a koporsót, és varrják, ha kell, a halotti ruhákat, akkor szabad eltemetnie. De felöltöztetni a halottat, vizet melegíteni és a szertartás szerint megmosni, kivinni, a sírba tenni szabad zsidónak is. Az elföldelését azonban nemzsidókkal végeztessék. Ha csak lehet, vigyázzanak arra, hogy a halottat ne szövetdarabbal mossák le, hogy a === kifacsarás vétkébe ne essenek.
2. Vannak, akik azt mondják, hogy ha lehetséges nemzsidókkal elvégeztetni azokat a munkákat, amelyekről fent írtam, tilos más napig temetetlenül hagyni azért, hogy zsidók foglalkozzanak vele. Sőt ha ma halt meg és hagyhatnák másnapig anélkül, hogy megbüzhődnék, mégis inkább még aznap temettessék el nemzsidóval. De a gyermek halottat, habár tovább élt 30 napnál és így tudható, hogy nem volt koraszülött, ha hideg (hűvös) idő van és nem megalázás a halottra, ha várnak vele, mert éjjelen át eddig nem feküdt a tetem, mégse temessék el az első napon, hanem várjanak vele az ünnep másnapjáig. Mások meg azt mondják, hogy felnőttek tetemének, mely éjjelen át még nem feküdt, szintén hagyhatják az ünnep második napjára a temetését. Ott ahol nincs megállapodott, ismert szokás, azt hiszem ezt a szokást kövessék.
3. Jomtov (ünnep) akár roshásonó (újév) másnapján végeztessék el a fentemlített szolgálatokat, ha csak lehet, késedelem nélkül nemzsidók által, az egyéb dolgokat, mint fentebb írtam, végezzék zsidók, a szertartásos mosdatást ruhákkal és kendőkkel is végezhetik, de vigyázzanak, hogy ne a kezükkel facsarják ki azokat. Ha lehetetlen nemzsidót e szolgálatokra kapni, végezzenek el a zsidók mindent, ami szükséges rendesen úgy, mint hétköznapon. Mert mestereink a halott eltakarítása dolgában az ünnep második napját egyenlővé tették a hétköznappal. Mindamellett, ha van abban a helységben olyan, akinek már van előre elkészített halotti ruhája, vegyék át a készeket, hogy ne kelljen ünnepen varrniuk is. De csak abban az esetben szabad a halottal és temetése dolgaival (az ünnep második napján) foglalkozniuk, ha aznap akarják eltemetni, de ha nem akarják aznap eltemetni, semmit sem szabad vele tenni, még felvenni, megmozgatni is tilos.
4. Azt, hogy mestereink a halottnál végzett munkák tekintetében az ünnep második napját hétköznappal tették egyenlővé, csak a halott megtisztelése érdekében tették, hogy ne feküdjön ott megszégyenítő gondozatlanságban, de minden más dolgot tenni tilos. Ezért tilos a kereskedővel megállapodni annak a vászonnak az árában, melyet a halotti ruhára vesznek, ha csak lehetetlen másképp, pl. ha nemzsidótól kellene aznap venniük. A temetéssel, sírásással foglalkozóknak tilos az ünnepen végzett munkáért munkadíjat elfogadniuk, mert sabboszon és ünnepnapon végzett munkáért díjat elfogadni tilos. Ha mégsem akarják ingyen megtenni, adják meg nekik a díjazásukat, de ezért majdan lelküknek felelni kell. A Chevrá Kádisá gondnokai se fogadjanak el pénzt a sírhelyért, csak zálogot vegyenek a fizetendő díj megállapítása nélkül.
5. Ha a városban nincsen zsidó sírkert, habár eltemethetnék ott is ezt a halottat, mégis szabad más városba elvitetni az ünnep első napján nemzsidók által, a második napján zsidók által is, hogy zsidó temetőben temessék el. De ha ott nem aznap temetik, tilos zsidónak a halottat ünnepen odavinni, azért, hogy ott másnap temessék.
6. Szabad elkísérni a halottat az ünnep első napján a sabboszhatáron belül (2000 rőfig), az ünnep második napján a sabboszhatáron túl is, szabad még aznap haza is térniük. De tilos lóhátra (kocsira) ülniük, azért, hogy ünnepen elkísérjék a halottat, még az ünnep második napján is, még a gyászolóknak is, de ha azoknak, akik eltemetik, lehetetlen gyalog menniük, szabad az ünnep másnapján állatra (vagy kocsira) ülniük, de a városban ne üljenek fel.
7. Az ünnep második napjának előestéjén elhunyt halottnál, mellyel zsidók foglalkoznak, ha nemzsidó nem áll rendelkezésükre, tíz felnőtt ember korán kel fel és eltemetik abban az időben, mikor az előimádkozó a zsinagógában az ünnepi piutim (imakölteményeket) mondja. Ha a halott tekintélyes ember volt, akit a közönségnek ki kell kísérni utolsó útjára, akkor temetik, mikor a zsinagógából kijöttek és mielőtt ennének, mert a Midrás a Tóra (3Mózes 19:25.): “ne egyetek vér mellett” írásverset úgy magyarázza, hogy tilos az embernek rendes lakomáját enni, mielőtt a halottat eltemették. Ha lehetetlen arra az időre elkészíteni mindazt, amire az eltemetéséhez szükség van, temessék el evés után.
8. Olyan gyermekre, mely születésétől számított 30 napon túl halt meg, tehát bizonyos, hogy nem volt koraszülött, ugyan azon szabályok érvényesek, mint minden más halottra. De ha fiúgyermek, akit valamely oknál fogva még nem metéltek körül, bár tovább fekszik, ne temessék el az ünnep első napján, mert el kell távolítani az előbőrét (mint fent a 163. fej.), ezt pedig ne végeztessék nemzsidóval, hanem tartsák őrizetben az ünnep napja utánig, mert ha az ő tiszteletére történik, szabad éjjelen át temetetlenül hagyni, hanem második napon távolítsák el fitymáját és temessék el.
9. Olyan halott gyermeket amelynél kétséges, hogy koraszülött-e (l. lejjebb 203. fej. 3. p.), ha még nem rég fekszik, ne temessék el az ünnep első napján, még nemzsidó által sem. Hagyják feküdni az ünnep második napjáig és temessék el nemzsidó által, és ne zsidó által. Ha pedig már éjszakán át tartották, temessék el az ünnep első napján nemzsidó által. Ha az ünnep második napján halt meg, temettessék el (lehetőleg) aznap, nemzsidók által, de ne zsidóval. Ha fiúgyermek volt és még nem lett körülmetélve, ne temessék el az ünnep második napján nemzsidók által sem, ha éjjelen át holtan is feküdt már, hanem várjanak ünnep utánig, akkor távolítsák el a fitymáját és temessék el.
10. Sabbosz és Jom Hakipurim (az engesztelés) napján egyáltalán ne foglalkozzanak a halottal, még nemzsidó által sem (l. fentebb 194. fej. végén).
11. Félünnepen ne vigyék ki a halottat a temetőbe mindaddig, míg a sírja nincsen készen, hogy meg ne kelljen útjában állítani a ravatalt.

  • Küldés emailben

Fejezetek