Vegyes szövésű ruhák (szövetek) szabályai (8 pontban)
1. Anyajuhoknak és kosoknak a gyapját lennel, szövettel összekötni két fajta vegyítése miatt tilos, akár gyapjúszövetet varrt össze lenszövettel, bár selyem vagy kenderfonállal, akár gyapjúszövetet varrt lenfonállal vagy megfordítva, akár hogy összekötött vagy összefont lenfonalat gyapjúfonállal, mindez tilos vegyes szövés miatt. Aki egy öltést csinál és a fonal két végét összeköti vagy két öltést, ha nem is köti össze, már különböző fajták összekötésének számít. Ezért tilos a gyapjúszövetet lenszövettel, bármily tűvel fonal nélkül is összekötni (l. Chavvat Jair 143).
2.Báránybőröket, melyekből ruhadarabokat készítenek, szabad lenfonállal összevarrni és nem kell tekintettel lenni a gyapjúcsomókra, még ha össze is lesznek kötve a lenfonállal, mert ezek a gyapjúcsomók nem fonalak, nem számítanak és nem vétetnek figyelembe.
3. Gyapjút és lent közvetve összekötni, azaz bőrdarabot megvarrni vagy összekötni az egyik oldalán gyapjúval, a másikon lennel Rambam (a Rabbi Moseben Maimun név szavainak kezdőbetűi) szerint a tóra is tiltja, mások megkönnyítik. Azért az utóbbiak véleménye alapján szabad lenfonalakkal összevarrt bőrdarabot (bélésnek) gyapjúruha alá varrni (habár lehet, hogy a kenderfonalak, amelyekkel a bőrt a gyapjúruha alá varrja, a lenfonalak közé kerülnek, amelyekkel a bőrdarabokat varrta össze, ezzel ne törődjünk). Ez is a szokás, de lelkiismeretes ember vegye Rambam nézetével szigorúbban.
4. Ha tíz takaró fekszik is egymáson és a legalsó vegyesszövésű, tilos a legfelsőre ráülni.
5. Ha valamily nagyobb szövetdarabnak az egyik széle van vegyesen szőve, tilos takaródznia a másik szélével is, habár a vegyes szövésű része a földön hever.
6. Aki nemzsidó részére varr vegyes szövésű ruhát, varrja rendes módja szerint, bár a szövetet a térdein tartja, csak ne szándékozzék valamily hasznát élvezni annak, hogy a térdein nyugszik. A ruhakereskedőknek is szabad a vállaikra venni a ruhát, ha el akarják adni, de ne az legyen a szándékuk, hogy a hideg vagy az eső ellen védekezzenek vele. Az istenfélők mindamellett botra akasszák .
7. Törülközőkre vagy nagyobb kendőkre, amilyenekkel fürdés után szoktak törölközni, asztalterítőkre, amelyen enni szoktak és hasonlókra, ugyanígy az imaházban a felolvasóasztal terítőjére is kihat a kilajim-vegyes szövés tilalma. Ugyanígy tilos az ablakok vagy ajtók függönyét vegyesszövetükből készíteni, de a szent láda függönyét szabad.
8. Fedett kocsikon, hintókon, amelyeken előkelő emberek szoktak utazni-menni, melyek belül gyapjúanyaggal vannak bélelve, – ezeket pedig általában lenfonalakkal varrják oda, – tehát vegyes szövetűek, szabad zsidónak is menni, de vigyáznia kell, hogy ne támaszkodjék azokra az oldalakra, ahol a kilajim-vegyes szövet van, még inkább óvakodjék benne oly vánkosokra ülni, amelyek szintén ily vegyes szövetűek (l. Beér hétév 301. fej. 2. p.). Vannak viszont akik azt is megengedik, hogy az ily vánkosokra üljön, mert úgy csinálják őket, hogy nem maradnak állandóan az ember oldalain (l. Pitché tesuva a Panim meirot nevében) de jobb szigorúbban venni.
