Tiltott alakok és képek (7 pontban)
1 . Az vagyon írva'(M. II. 20. 23.) ne csináljatok mellettem ezüstből isteneket stb., és mestereink – áldott legyen az emlékük! – hagyományképpen azt a magyarázatot kapták; hogy ez intő tilalom arra, hogy ne alkossunk hasonló alakokat azokhoz, amilyenek az égen és a földön vannak, vagyis »ne készítsétek hasonmását az én szolgáimnak, kik előttem szolgálnak«. Azért tilos képet alkotni az égi szekéren lévő négy arcalakról, a széráfimnak, az ófánimnak és a szolgálatot tevő angyaloknak alakjairól, ugyanígy tilos ábrázolni a napnak, a holdnak és a csillagoknak alakját. Tilos elkészíteni, alkotni ilyeneket, ha nem is domborművek, még nemzsidó részére is. De a házban tartani másukat, ha nem domborművek, szabad, csak ne mondja ő a nemzsidónak, hogy csinálja meg, mert miként a sabbosztilalomnál, úgy minden tilalomnál tilos még a nemzsidónak való mondása is.
2. Ugyanígy tilos emberi alakot formálni, emberi arcot magában is tilos, sőt a házában megtartani is tilos, míg valamennyire meg nem rontja. Ez csakis a teljes alakra áll, azaz amelyen rajta a két szem és a teljes orr, de ha csak félalak, az arcnak egyik oldala, ahogy néhány művész az alaknak csak egyik felét ábrázolja, az nem tilos.
3. A pecsétgyűrűt, amelybe emberi alak van vésve, ha ez az alak kidomborodó, tilos a házban tartani, de szabad pecsételni véle, mert mélyedést csinál. Ha ez az alak azonban a gyűrű pecsétjébe volt bevésve, szabad a házban megtartani, de tilos vele pecsételni, mert az a pecsétben kidomborítja az alakot.
4. Tilos nézni emberi alakzatot, amelyet faragott képnek neveznek, mert áthágja a »ne forduljatok a bálványképek felé« tilalmat, de a gyűrűkön levő alakokat szabad, mert azt megszokták, a jámbor ember azonban ettől is tartózkodjék.
5. Tilos házat építeni a szentélynek mintájára, annak magassága, hossza és szélessége mértékében, oszlopcsarnokot, mint a szentély előcsarnoka volt, udvart a szentély udvarának alakjában, asztalt annak az asztalnak a mintájára, mely a szentélyben volt, mécstartót annak a menórának alakjában, mely a szentélyben volt, de csinálhat ilyet öt ággal, hat ággal, vagy nyolccal, csak hét ágút ne csináljon, még más fémből sem (a szentély menórája aranyból volt), sőt kelyhek gombok és virágok nélkül sem, akkor sem, ha nem is volt tizennyolc arasz magas, mert ezeknek a dolgoknak a hiánya: a szentély menóráján sem volt akadály.
6. Némelyek hét méccsel bíró menórát szoktak készíteni oly módon, hogy hat kehely van körben és egy a középen, de sok törvényszabályozó megtiltotta az ilyet. Ez a szigorúbb álláspont a mérvadó, mert kétséges, nem tóratilalom-e.
7. Aki kőolajat készít olyan módon és súlymértékkel, ahogy a tóra a készítését leírja, a kiírtás büntetésével járó bűnt követ el, de ha csak véletlenül csinálta eképpen, vétekáldozattal tartozik, természetesen, csak akkor, ha az olajat ő is felkenés céljára készítette. Aki a tórában említett tizenegy illatszerből annak súlya szerint füstölőszert készít, akárcsak a felét vagy a harmadrészét csinálta is, a kiírtás büntetésével járó bűnt követ el. Ha csak gyakorlás-tanulás okából csinálta, mentes a büntetéstől.
