Négyféle terület a sabbosz tekintetében (5 pontban)
1. A sabbosz napján való vitel tekintetében négyféle terület van: magánterület, közterület, közömbös terület, gazdátlan, ill. szabad terület. Rövid magyarázatuk a következő:
2. Melyik a magánterület, magántulajdon? Az olyan hely, melynek legalább egy négyzetarasz a területe (ez már számbavehető, mert valamire használható tér) és amelyet legalább tíz arasznyi magasságú falak vesznek körül (ha azok nem is teljesek). Egy tíz arasz mélységű és négy arasz szélességű árok szintén kellő választófalnak számít (l. Chacham Cvi dtv. 5.), ugyanígy a tíz arasz mélységű és alapjában négy négyzet arasz területű nagy gödör is, ugyanígy oly domb, melynek tíz arasz a magassága és négy négyzet arasz az alapterülete, vagy tárgy, pl. egy láda, ha tíz arasz magas, vagy ugyanilyen magas hordó, bár kerek, de alapterülete négy négyzetarasz, mindezek, ha utcán, közterületen, vagy karmelitben (közömbös területen) vannak is, »önálló« területnek, magántérnek veendők. A magánterület levegője is magánterület, az egekig menő magasságban is. A magánterületet körülfogó falaknak tetőszíne szintén magánterület. A falaknak a magánterület felé nyíló rései, ha át is ütnek a túlsó oldalára, mert a magánterületen felhasználhatók, abban elveszettnek, tehát a magántulajdonhoz tartozónak veendők. (Azt az esetet, ha a rések csak a túlsó külső oldalon vannak, a következő pont szabályozza.)
3. Mi a közterület? Az utcák, közutak és közterek, amelyeknek területe tizenhat négyzetrőf, mert ez volt a szélessége a leviták táborának a pusztában. Közterületek azok az egyik városból a másikba vezető utak is, melyek legalább tizenhat rőf szélesek. A közterületen lévő minden olyan tárgy, melynek magassága a földtől számítva nincsen három arasz, legyen az bár tüske, vagy bélsár, melyet nem sokan taposnak, a földhöz tartozónak és így közterületnek számít. A közterületen lévő gödör, melynek mélysége nincs három arasz, – közterület marad. A falaknak az utcára, köztérre eső oldalán nyílt rések, melyek nem ütnek át a magánterületre, ha azok a földtől számítva három arasznyinál alacsonyabbra esnek, a közterülethez tartozók, közterületnek veendők. Ha azok három arasznál magasabbra esnek, nagyságuk mértéke szerint ítélendők meg éspedig: amelyek nyílásának négy négyzet arasz a területe és tíz arasznál alacsonyabbra esik (karmelitnek), közömbös területnek, ha tíz arasznál magasabbra esik, magánterületnek tekintendő. Amelyik nyílásnak pedig területe nincsen négy négyzet arasz sem, már gazdátlan szabadterület, akár magasabbra esik a tíz arasznál, akár alacsonyabbra. Kis utak, melyek az utcákra (közterületre) nyílnak, néha közterületek, máskor közömbös területek (karmelitek), mire nézve különbözők a szabályok. Vannak, kik azt tartják, hogy olyan terület, melyen nem jár-kél naponta 600.000 ember, amennyien a pusztában a zászlóaljakban voltak, az már nem közterület, hanem karmelit (közömbös) terület, szerintök tehát a mi időnkben nem is létezik közterület. Minden istenfélő ember a szigorúbb felfogást tegye magáévá.
4. Mi az a karmelit, a közömbös terület? minden olyan hely, amelyen nem sokan járnak és amely nincs is falakkal, kerítéssel kellően körülhatárolva, pl. a mezők, vagy az olyan folyó, mely legalább tíz arasz mély és négy arasz széles, vagy közök, melyeknek három oldalfaluk van, oszlopsorok (a boltok előtt), hol a kereskedők ülnek, kirakodópad (hová áruikat rakják) az oszlopok előtt a közúton, ha az négy arasz széles, magasságban pedig három arasz, vagy több – tíz araszig (de ha tíz arasz, már nem az). Ugyanígy az olyan hely, melynek alapterülete négy négyzet arasz, körülfogva három választófallal, melyek közül az egyik sincs tíz arasz magas, továbbá oly domb, melynek alapterülete négy négyzet arasz, magassága pedig háromtól legfeljebb a tizedik araszig terjed és a kútgödör, mely négy négyzetarasz, a mélysége háromtól tíz araszig terjed. Van még sok ilyen karmelit, közömbös terület (a === karmelit szó a === friss mag szavak összetétele, vagyis ami nem nedves és nem száraz, hanem közömbös, így a tér sem magánterület, mert nincsenek kellő választófalai, sem közterület, mert nem közforgalom helye.)
5. Mi a gazdátlan, szabad terület? A köztérnek, közútnak minden olyan része, melynek területe nincsen négy négyzet arasz és magassága több három arasznál, vagy olyan gödör, melynek nagysága nincs négy négyzet arasz, de mélyebb három arasznál, végül olyan hely, melynek területe nincsen négy négyzet arasz és három arasznál magasabb választófalak veszik körül. Mindez csakis akkor szabad tér, ha a köztéren, közutakon vannak, a közömbös területen azonban ezek is közömbös területek maradnak.
