Félreállított dolgok szabályai az ünnepen (5 pontban)
1. Minden olyan a használatból félreállított dolog, melynek tilos a felvétele sabbosz napján, tilos az jomtov (ünnep) napján is, sőt vannak, akik úgy mondják, hogy a szándékosan félreállított és az undorodás miatt használatból félreállított dolgokat, melyet sabbosz napján elmozdítani szabad, tilos ünnep napján elmozdítani. Ez okból az olyan gyümölcs, melyet eladásra szántak, tilos jomtov napján, hanem már erev jomtov (az ünnep beállta előtt) kell eledelre előkészíteni, azaz kijelenti, hogy ebből a gyümölcsből akarok holnap enni. Kicsinyben való eladásra szánt gyümölcsöt már enyhébben lehet elbírálni.
2. Az ünnep napján tojott tojást tilos felvenni, de szabad valamely edényt ráborítani, hogy össze ne törjék. Ha az ünnep első napján jött napvilágra, a második napján már szabad az élvezete. Ha az ünnep második napja sabboszra esik, sabbosz napján is tilos. Ugyanígy, ha az ünnep első napja, amelyen napvilágra jött, esett sabboszra, másnap, vagyis az ünnep második napján is tilos. Ugyancsak, ha a sabbosz közvetlenül megelőzi, vagy követi az ünnep napját, az a tojás, ami az egyik napon jött napvilágra, tilos a követő napon. A roshasónó (újév) napján azonban, amit az első napon rakott a szárnyas, tilos a második napján is, mert a roshasónó két napja egy hosszú naphoz hasonlítható, azaz szigorúbban veendő, mint itt, abban a tekintetben azonban, hogy tilos az ünnep első napján a második napjára készíteni valamely eledelt, mint lejjebb a 101. fejezetben látni fogjuk, nincs különbség a többi jomtov (ünnep) és a roshasónó (újév) napjai között, vagyis roshasónó első napján sem szabad semmit sem készíteni a második napjára, mert azt, hogy a két napja egy hosszú naphoz hasonló, nem megkönnyebbítésre mondották. Ha a roshasónó első napja csütörtökre, vagy péntekre esett, az e napon rakott tojás sabbosz napján is tilos. Ha az ünnepen tyúkot vágatott és akár egész tojásokat is talált benne, azokat még aznap is használhatja. (A tejre vonatkozó szabályt lásd lejjebb a 101. fej. 5. p.)
3. Vágott fát csak tűzrakás céljából szabad felfogni, nem fűtés céljából helyéről elmozdítani tilos, azért ne támasszák meg a fazekat, vagy az ajtót hasogatott fával.
4. A tűzhely hamuját, mely már erev jomtov (ünnep előtt) keletkezett, szabad az ünnepen eltenni a helyéről, mert az ember mindenféle szükséges dolgához (sár vagy köpet betakarására stb.) készenállónak számít. Ha a hamu jomtov (ünnep) napján való fűtésből keletkezett és még olyan meleg, hogy tojást is meg lehetne benne sütni, szabad használni minden emberi szükségletre, de ha már kihűlt, tilos elmozdítani, mert aznap jött létre: tegnap fa volt, ma hamu, tilosabb az elmozdítása a félreállított felvételénél is (l. fent 88. fej. 4. p.).
5. Annak a diónak, melyet ünnep előtt ettek, szabad a héját az ünnepen tűzre tenni, de ha a diót az ünnepen ették, tilos a héjával fűteni, még a helyéről elmozdítani sem szabad. Áll ez más héjra is, legyen bár állati eledelre alkalmas, mert – nolad – aznap keletkezett, tegnap még emberi eledelre szolgált.
