Az ómér számlálásának és a szefira (a számlálás) napjainak szabályai (11 pontban)
1. Pészach második estéjén kezdik az ómér számlálását; állva kell számlálni. A kötelesség az, hogy mindjárt az éj elején, mihelyst a csillagok feltűnnek, ejtik meg a számlálást, rendesen mindjárt a maariv (esti) ima után, adott kényszerhelyzetben azonban az egész éjjel van ideje reá. A zsinagógában sabbosz és ünnep estéken csak a kiddus után számlálják, hogy a nap megszentelése megelőzze. Sabbosz- és ünnepnap kimenetelekor pedig a havdala előtt számolnak, hogy a szent nap kimenetelét késleltessék. Ha az ünnep utolsó napja sabbosz kimenetelével kezdődik, amikor tehát kiddust is, havdalat is egy serlegre mondanak, szintén előbb számlálnak, hogy a havdálát késleltessék.
2. Ki a számlálást az egész éjjel elfeledte és nem is számolt, számolja nappal bróchó nélkül, ide a következő estéken már bróchóval számlálhatja. Ha pedig a rákövetkező egész napon is elfeledte, ezután már a többi estéken is csak bróchó nélkül számlálhatja. Ha nem bizonyos abban, hogy számlálta-e, vagy nem, ha nem is számlálta másnap, a többi estén mindamellett számlálhatja bróchóval.
3. Aki estalkonyat idején, vagy még később kérdi meg a felebarátjától: mennyit számlálnak ma, így feleljen neki: tegnap ennyit meg ennyit számláltak; mert ha megmondja neki, hogy hányadik napot számlálják aznap, ő a számlálásnál azután már nem szabad bróchót rá mondania.
4. Mielőtt a számlálásra az áldást elmondja, már eleve tudnia kell, hogy mire mondja a bróchót, vagyis, hogy az ómér hány napját számlálják. Megtörtént esetben, ha még nem tudta és megkezdette a bróchót azzal a szándékkal, hogy majd meghallja a felebarátjától, így is eleget tett a kötelességének. Ugyanígy, ha az áldást abban a tudatban mondja, hogy négy napot fog számlálni és már csak az áldás elmondása után jut eszébe, hogy már ötöt kell számolnia, számoljon öt napot, és nem kell a bróchót megismételnie. Hasonlóan, ha a számlálásban tévedett, pl., ha hat napot kellett volna számolnia és azt mondotta: öt nap, ha azonnal észrevette, számolja utána helyesen, de mihelyst csak kis szünet után vette észre, meg kell a bróchót ismételnie.
5. Minden jomtovon (ünnepen), ha az első napja sabboszra esik, nem szövik a maariv (esti) imába a maaráviszt (az ünnepi pijut verseket), hanem az ünnep második estéjén mondják el az első este pijutverseit, kivéve pészach ünnepén, mert ha az első estéje sabboszra esik, a második estén mégis a második estére rendelt maaráviszt mondják, mert az óméraratásáról szólanak, mely ezen az estén történt.
6. Az ómérszámlálás napjaiban haltak meg rabbi Akiba tanítványai harminchárom napon át, azért e napokban némi gyászt szokás tartani: nem kötnek házasságot és nem nyiratkoznak. E harminchárom nap megállapítását illetőleg különböző a szokás. Vannak helyek, hol ezeket a szefira első napjától szokják számítani, azért az ómérszámlálás harmincharmadik napjáig tart a tilalom. De ha ijjár hó újholdja sabboszra esik, mely napnak tehát kettős szentsége is van, a sabbosz szentsége és a ros-chodes szentsége, akkor az előző erev sabbosz (péntek) napján megengedik az esküvőt és a nyiratkozást. Lágbaómér (az ómérszámlálás harmincharmadik) napján és azon túl már megengedik, mert lágbaómér (az ómér 33.) napján megszűnt a halálvész, azért ezt a napot némi örömmel tüntetik ki és a === (könyörgő) imát sem mondják rajta. Habár még ezen a napon is meghaltak néhányan, de azt mondjuk; a nap egy része (gyászban) is egész napnak számít. Ezért ne nyiratkozzanak és ne tartsanak esküvőt, sem, míg világos nappal nincs, sem mikor már este van. De ha lágbaómér (az ómér 33.) napja vasárnapra esik, a sabbosz megtisztelésére már erev sabbosz (péntek) napján nyiratkoznak.
7. Vannak viszont helyek, ahol megengedik (a fentieket) ijjar hó újholdjáig, az újhold napján is, ez tizenhat nap, tilalmas marad tehát a sovuósz ünnepig nyúló harminchárom nap (és csak az ünnepet megelőző napon nyiratkoznak). Lágbaómér (az ómér 33. napján) mégis megengedik, (ha pedig ez vasárnapra esik, megengedik már erev sabbosz napján, mint fentebb írtam). Még más helyeken pedig megengedik ijjar hó újholdjáig, de ezen a napon már nem, tehát roschodes ijjar (újholdja) első napján kezdődik a tilalmas idő és a === (Szináj hegye körülhatárolásának) első napjáig, szivan hó 3-áig tart, ez a harmincharmadik nap és azt mondjuk, a nap egy része (gyászban) annyi, mint az egész nap és ezért ezen a napon nappal szabad esküvőt tartani és szabad nyiratkozni, és közben lágbaómér (az ómér 33.) napján is szabad (mint fentebb írtam). Minden községben egy szokáshoz ragaszkodjanak és ne különbözőképpen járjanak el, az egyik így, a másik úgy. (Nálunk általában az a szokás, hogy lágbaómér napja kivételével az egész ómérszámítás tartama alatt nem nyiratkoznak.)
8. A szandok (koma, ki a gyermeket a körülmetélése idején tartja), meg a móhel (körülmetélő) és a gyermek atyja a körülmetélés előtt való napon estefelé, mielőtt a zsinagógába mennek, megnyiratkozhatnak.
9. Eljegyzéseket az ómérszámlálás minden napján szabad tartani lakomával is, csak a táncos és zenés vigalom tilos.
10. A szefira (ómérszámlálás) napjaiban napnyugtától az ómérszámlálás utánig sem a férfiak, sem a nők nem szoktak dolgozni, támaszjele e szokásnak, amit a tóra mond (M. III. 23. 15.): === hét sabbosz hetet, a === sabbosznyugalom szóból, hogy a számlálás idejében, azaz napnyugtától kezdve a számlálás utánig pihenni kell a munkától.
11. Sovuosz első estéjén várnak az esti (maariv) imával, míg a csillagok feljöttenek, mert ha előbb imádkoznak és előbb fogadják a jomtov szentségét, hiányozni fog (elvesznek valamit) az ómérszámlálás negyvenkilenc napjából, a tóra pedig ezt mondotta (M. III. 23. 15.): hét teljes sabbosz hét legyen.
