Az eruv tavsilin (az eledeleket egybekötő szertartás) szabályai (7 pontban)
1. Erev sabboszra (péntekre) eső ünnepen tilos sabboszra külön kiszemelt edényben főzni és sütni kivéve, ha erevjomtov, az ünnep előnapján az eruv tavsilin (az eledelek összekapcsolásának) szertartását elvégezte, azaz vesz valamily főtt vagy sült ételt, mely alkalmas arra, hogy kenyér mellékétele legyen, – meg egy darab kenyeret és elmondja rá a következő áldást: »Légy áldva . . . aki megszentelt bennünket parancsolataival és megparancsolta nekünk az eruv parancsát. Utána pedig ezeket mondja: Ezen eruv által legyen szabad nékünk sütnünk, főznünk, melegentartásra eltennünk, világosságot gyújtanunk és minden szükségeset elvégeznünk (és elkészítenünk) a jomtovról (ünnepnapon) a sabboszra. Ha nem érti ezen az előírt nyelven, mondja azon a nyelven, amelyen ért. (Szerző ezért zsidóul is közli szövegét. Ford.)
2. Az eledelnek olyannak kell lennie, amelyet kenyérrel szoktak enni, pl. hús, hal, tojás, de olyan eledel, melyet nem szoktak kenyérrel enni, az eruvhoz nem használható. Az eledelnek akkorának kell lennie, mint egy olajbogyó, a kenyérnek pedig akkorának, mint egy tojás. A micva tiszteletére igyekezzenek szép darab ételt venni, a kenyér is egész legyen és tegye el sabboszra === -nek, második kenyérnek, a harmadik sabbosz lakománál pedig ezt szegje fel, mert ha már teljesítettek vele egy micvakötelességet, végezzenek vele egy másikat is.
3. Az eruv tavsilin szertartása csak akkor használ arra, hogy jomtov (ünnep) napján a sabbosz minden szükségletét elvégezni szabad legyen, amíg a napból még nagy idő áll rendelkezésre, vagyis van annyi idő, hogy ha olyan vendégei akadnának, akik aznap még nem ettek, estalkonyat beállta előtt még ehetnének és élvezhetnének abból a munkából, melyet jomtov (ünnep) napján végzett. De ha nincs már annyi idő, hogy estalkonyat előtt élvezhetnének belőle, nem használ az eruv semmit. Ezért az erev sabboszra (péntekre) eső ünnepen a sabboszt köszöntő maariv (esti) imát korábban szokták mondani, amikor még nappal van, hogy iparkodjanak és siessenek elvégezni mindent, még mielőtt a sabboszt a === zsoltárral köszöntik. Az ételeket, melyeket sabboszra melegen akarnak tartani, még kora nappal kell melegíteni, hogy még estalkonyat előtt legalább is puhává főzésének harmadrész idejéig főjön.
4. Az eruv tavsilin által csak erev sabbosz (péntek) napján szabad sütni és főzni sabboszra, tehát ha az ünnep csütörtökre és péntekre esik, a csütörtökre eső ünnepnapon nem szabad sabboszra főzni avagy sütni.
5. Kell, hogy az eruv eledele meg legyen mindaddig, míg a sabbosz minden szükséglete el nem készült. Ha a kenyeret elvesztették, vagy megették, nem tesz semmit, azért szabad sütni is. Ha pedig a főtt ételt vesztették el vagy ették meg, de maradt belőle egy olajbogyó nagyságú darab, szintén nem árt, de ha nem maradt belőle egy olajbogyó nagyságú darab sem, éppen úgy tilos sabboszra főznie, mintha az eruv szertartást meg sem tartotta volna. Mit is csinálhat az, ki eruvot nem tett el? Ha csak az ünnep reggeli lakomája után jutott eszébe, hogy nem csinált eruvot és nincs is abban a községben zsidó, aki eruvot eltett volna, nem szabad sabboszra csak egy fazekat, egy fajta eledelt főzni, egy kenyeret sütni és egy gyertyát gyújtani. De ha akkor jut eszébe, mielőtt még a reggeli lakomáját az ünnepre megfőzte, főzhet minden fajta eledelből nagyobb fazékkal, hogy sabboszra is hagyhasson. Ha pedig lakik ott más zsidó, ki az eruv szertartását elvégzi, adja annak ajándékba a lisztet meg a húst és mindazt, ami hozzá tartozik, amaz pedig vegye birtokába a dolgokat azzal, hogy felemeli és akkor ez megfőzheti és megsütheti a részére ezeket akár annak a házában is, aki az eruv szertartást elmulasztotta.
6. Minden házigazda maga köteles az eruv tavsilin szertartását elvégezni, olyan asszony is, akinek nincsen férje, maga köteles, – ha ért hozzá, – az eruv szertartást elvégezni, és nem szabad arra az eruvra támaszkodni, melyet a község nagyja végez. Aki valamely kényszerűség folytán elfelejtett eruvot eltenni vagy pedig eltett és elvesztette, és van a városban olyan zsidó, aki a város minden lakóját belefoglalva végzi eruvszertartását (azaz tulajdonukba engedi az általa főzött ételt és sütött kenyeret, mint azt a Sulchan Aruch kifejti), akkor ez támaszkodjék kényszeresetében erre az eruvra. De aki hanyagságból feledte el, vagy arra az eruvra támaszkodva, szándékosan nem csinált eruvot, annak az az eruv nem használ és rája az 5. pont szabálya mérvadó.
7. Ha a jomtov (ünnep) csütörtökre és péntekre esik és csütörtökön jutott eszébe, hogy nem csinált eruv-tavsilint, megteheti aznap csütörtökön, a bróchót is elmondhatja rá, de utána a következőket mondja: „Ha a mai nap a szent nap, nincs szükségem az eruvra (azért tartjuk a golusz második ünnepnapját, mert az ünnepnap megállapítása kétséges), ha pedig ma tulajdonképpen munkanap volna, akkor legyen nekem szabad ezen eruv által stb. Roshasáná ünnepen azonban nem lehet ezt megtenni. (l. fent. 99. fej. 2. p.).
