Az elsőszülött fiú kiváltásának szabályai (10 pontban)
1. Parancskötelessége minden férfiúnak Izraelben, hogy fiát, aki elsőszülötte az anyjának, kiváltsa valamely kóhéntől öt ezüst sekell-lel, a mi érempénzünkben annyival, amennyiben a tiszta ezüst súlya 5 1/3 lot legyen (l. Chatam Szófer dtvt. II. 289.) Adhat a kóhénnak más tárgyat is, amelynek ez az értéke, de sem ingatlant, sem kötelezvényt, Ezért nem lehet kiváltani bankjegyekkel sem. E micvaparancs teljesítésénél lakomát szoktak adni.
2. Ha mondotta már egy kóhénnak, hogy tőle váltja ki a gyermeket, tilos az ígéretet visszavonnia. Ha mégis visszavonta és egy más kóhéntól váltotta ki, a gyermek kiváltottnak tekintendő.
3. Nem váltják ki a gyermeket, csak ha születésétől számított harminc nap már elmúlt, és mindjárt a harmincegyedik napon kell kiváltani, hogy ne késsenek a micvakötelesség teljesítésével. Nem váltják ki sem sabbosz, sem jomtov (ünnep) napján, de félünnepen kiváltják. A kiváltás szertartását nappal szokták megtartani. Mindamellett, ha már elmúlt a harmincegyedik nap és nem váltotta ki, vagy mert sabbosz, illetve jomtov (ünnep) napjára, vagy mert böjtnapra esett, kötelessége mindjárt utána este kiváltani, ne várjon vele másnapig, hogy a micva teljesítésével még többet ne késsék.
4. Az apa odahozza elsőszülöttét a kóhén elé és tudatja vele, hogy az elsőszülött, zsidó anyja méhének a megnyitója és viszi magával az ezüstpénzt vagy az öt sekelnek megfelelő értéket és odateszi a kóhén elé és azt mondja a kóhénnak: ez az én fiam és elsőszülöttem stb. és azután a gyermeket is odateszi a kóhén elé. A kóhén pedig megkérdezi tőle: melyiket akarod inkább stb. mire ő azt feleli és mondja: ki akarom váltani a fiamat stb. És mialatt az apa a kezében tartja még a pénzérmeket, mielőtt azokat a kóhénnak átadja, ezt az áldást mondja: Légy áldva . . . stb., aki megszentelt bennünket a parancsolataival és megparancsolta nékünk a fiú kiválasztását és a = = = áldást is elmondja. Mire a pénzérmeket azonnal átadja a kóhénnak, a kóhén átveszi a pénzt és a fiú feje fölött a kezében tartja és ezt mondja: ezt e helyett stb. azután ráteszi kezét a fiú fejére és megáldja, mondván: Tegyen téged Isten . . . stb. Áldjon meg téged az Örökkévaló és őrizzen meg téged stb. Bizony napok hosszát és életéveket stb. Az Örökkévaló őrizzen meg minden rossztól… stb. Azután bróchót mond a serleg-borra. Ha nincsen boruk, mondhat áldást más italra, amit ottan inni szoktak, de akkor a kiváltás szertartását az étkezéshez való kézmosás előtt kell megtartani, mert lakoma közben nem mondanak áldást más italra, de nem ez a szabály, ha van boruk, mert akkor a kiváltás szertartását a kenyérre járó = = = bróchó után végzik.
5. Ha az apa nincsen abban a helységben, ahol a fia, kiválthatja attól a kóhéntől is, ki az ő helységében van, de akkor így mondja néki: Van egy elsőszülött fiam, akit ki kell váltanom . . . stb. A kóhén pedig, (mint fentebb) ezt mondja: Mit akarsz inkább… stb.
6. Arra a szokásra, hogy a kóhén azután a kiváltás pénzét egészben vagy részben visszaadja az apának, a Turé Zahab ír indokot (de ez is megfontolásra szorul). Aki a micvakötelességet úgy akarja teljesíteni, ahogyan kell, válasszon magának egy szegény, tóráttanuló és Istenfélő kóhént, és az apának is meg a kóhénnak is az legyen a feltett szándéka, hogy a pénz ne adassék vissza, vagy adja néki ajándékba olyan feltétellel, hogy visszaadja (l. Mhr. Jáabec áld. eml.: Migdol Oz.).
7. Az anya nem köteles kiváltani a fiát. Ha az apa meghalt, a rabbiszék váltja ki (l. Nekudot Hakeszef).
8. Ha az apa megszegte a parancsot és nem váltotta ki a fiát, avagy hogy meghalt az apa és a rabbiszék sem váltotta ki, akkor mihelyst felnőtt, enenmaga köteles magát kiváltani és – ő- így mondja a bróchót… »aki megszentelt bennünket a parancsolataival és megparancsolta nékünk az elsőszülöttnek a kiváltását és a = = = áldást is elmondja (1. a Tesuba Meahaba könyvében).
9. A kóhénok és léviták az elsőszülött kiváltásának kötelezettsége alól mentesek, akár ha kóhénnak a leánya vagy lévinek leánya ment nőül Izrael többi törzséből valóhoz, nem kell kiváltani a fiát. Ha. nemzsidó ember megejtette egy kóhénnak a leányát és teherbe esett tőle, avagy ha azután már megengedett módon válott terhessé, elsőszülött fiát ki kell váltani, mert hiszen az anyjának kehuna méltóságát a nemzsidóval való nemi érintkezése már megszentségtelenítette; ugyanígy megszentségteleníti minden más tiltott nemi érintkezés.
10. Az az asszony, ki első magzatát elvetélte, azután pedig életképes fiút hozott a világra, tegyen kérdést a törvénytudónál.
