Az Ásré és Uvá leCion imarészeknek szabályai a reggeli ima befejezéséig (8 pontban)
1. Az Ásré -val bevezetett 145. Tehilá leDávid zsoltárt nagy áhítattal kell elmondani, különösen a ťnyisd ki kezeidet” stb. írásverset mondjuk szívünk egész áhítatával. (L. fent 14. fej. 2. p.)
2. Azután a Lámnácéách (20.) zsoltárt mondják, amelyet azonban a következő napokon nem mondanak: újhold, chánuká és purim napjain, szökőévben az első ádár hó 14. és 15. napján (kis purimkor) a peszáchot és jom kipurt megelőző napon és áv hó 9-én (tisábeáv). Nem mondják a gyászoló házban sem. Amikor a Lámnácéách zsoltárt nem mondják, elhagyják az Él erech ápáim imát is.
3. Az Uvá LeCion -ban előforduló Kedusát arám fordításával együtt mondják. Fordítsunk rá gondot, hogy egész áhítattal imádkozzuk. Az arám fordítást halkan kell mondani.
4. E Kedusá előtt a zsinagógából távozni nem szabad.
5. Törekedni kell arra, hogy azt a közönséggel együtt mondják, azért ha az ember olyankor jő az imaházba, mikor a közösség már ezt mondja, imádkozza el velük rendes imája előtt is. Éppenúgy elmondja a két előző verset is, azaz az Uvá leCion és az Veáni zot briti stb. írásverseket és csak azután mondja e verseket, annál inkább átugorhatja az Ásré és a Lámnácéách zsoltárokat, hogy ezt a Kedusát a közönséggel mondja, azután elmondhatja az elhagyott részeket.
6. Majd az Álénu lesábéách kezdetű záróimát mondják és Istenfélelemmel, Istentisztelettel kell elmondani. Ezt az imát még Józsua rendelte el, mikor Jerichót elfoglalta. Azután mondják a hétnek arra a napjára kitűzött zsoltárt és egyéb zsoltárénekeket, minden község a maga szokása szerint.
7. Midőn távozik a zsinagógából, mondja el az (5:9.) „Örökkévaló vezet engem” stb. zsoltárverset és hajoljék meg a szent láda felé, mint a tanuló, ki búcsúzik a mesterétől. Midőn kifelé megy a zsinagógából, ne menjen háttal fordulva a szent láda felé, hanem oldalra fordulva menjen. Ugyanígy tegye akkor is, midőn a szent láda emelvényéről jön le.
8. Ha távozik a zsinagógából, tilos szaladnia, vagy nagy léptekkel kisietnie, mert olybá tűnnék, mintha a zsinagógában való tartózkodás terhére volna. Mily esetre mondható ez? Ha üzleti foglalkozására megy, de ha az imaházból a tanházba (bét hámidrásba) tart, kötelessége sietnie.
