Az árulkodás, rossznyelvűség, bosszúállás és gyűlölet tilalma (9 pontban)
1. Azt írja a Tóra (3Mózes 19:16.): „Ne járj mint árulkodó népeid közepette”. Ki az árulkodó? Aki elviszi a beszélgetéseket egyiktől a másikhoz, és azt mondja: ez meg ez ezt mondta, vagy ezt meg azt hallottam erről, – ha igaz is, amit mond és nincs benne megalázás, becsületsértés, mégis tilalmat szeg meg és nagy bűnt követ el és okozója lehet annak, hogy Izraelből több lélek megölessék, azért áll az előbbi tilalom mellett mindjárt: „Ne állj veszteg felebarátod vérénél”. Menj és tanuld meg, hogy mi történt az edómi Doeg-gel, ki azt mondotta Saulnak, hogy Áchimelech útra való eleséget és kardot adott Dávidnak (1Sámuel 22:10.). Bár a dolog igaz is volt és sértő sem volt Áchimelechre, hisz nem is követett el vele semmi gonoszságot és ha Saul maga megkérdezi Áchimelechtől, ez maga is megmondotta volna, hogy mit cselekedett, hiszen nem szándékozott ezzel védeni Saul ellen, Doeg árulkodása mégis annyi kohénnak halálát okozta.
2. Van még ennél is sokkal nagyobb bűn, mely a tilalomban foglaltatik és ez a – rossznyelvűség. Ha valaki tudniillik olyasmit beszél el, ami embertársára szégyen, akkor is, ha igazat mond. Ha pedig hazugság amit mond, arra azt mondják, rágalmazó, rossz hírét kelti a felebarátjának. Rossznyelvű azonban az, ki meggondoltan azt mondja: így meg így cselekedett az, ilyenek meg ilyenek voltak az ősei, ilyeneket meg ilyeneket hallottam róla és megszégyenítő dolgokat mond a felebarátjáról, erre mondja a zsoltáros verse (12:4.): „Irtsa ki az Örökkévaló mind a sima ajkúakat és a nyelvet, mely nagyokat mond.” Aki a gonosznyelvű beszédét meghallgatja, még rosszabb, mint az, aki mondja. Őseinknek végzetét a pusztában sem pecsételte meg más, mint a gonosz nyelv.
3. Meddig mondható a szó gonosznyelvűségnek? pl. ha valaki azt kérdi a felebarátjától, hol találhatnék tüzet? És erre azt feleli a másik: hol található tűz, hát N-nél, kinek sok a húsa, hala és akinél mindig sütnek, főznek.
4. Vannak dolgok, melyek a rossznyelvűség pora nyomának nevezhetők. Hogyan? Azt mondja pl. hallgassatok arról az emberről, nem akarom tudatni, hogy mi történt és mi volt, vagy hasonló dolgokat. Ugyanígy az, aki felebarátjának jó tulajdonságait beszéli el annak ellenségei előtt, ez is a gonosznyelvűség pora, mert ezzel azt idézi elő, hogy felebarátját gyalázzák. Ilyen esetre mondotta Salamon király (Példabeszédek 27:14.): „ki felebarátját fennhangon áldja korán reggel, átokul tudatik be neki”, mert e jótettéből jő annak baja. Ugyanígy, aki tréfálkozva és könnyedén, mintha nem is gyűlöletből beszélne, rossznyelvű, erre mondotta Salamon bölcsességében (Példabeszédek 26:18.-19.): „Mint a csínytevő, ki tüzes szekeret lő: nyilakat meg halált, és azt mondja, hiszen csak tréfálok.” Vagy, kinek a gonosz nyelvűsége ravaszul beszél, úgy tesz, mintha ártatlanul mesélne és azt sem tudná, hogy rossznyelvűség amit teszen, és ha rádörrentenek, azt feleli: nem tudtam, hogy ez rossznyelvűség, vagy hogy N-nek ilyenek a tettei.
5. Mindegy, hogy akár a felebarátja színe előtt, akár a távollétében beszélt-e a rossznyelvűség; aki oly dolgokat beszél, melyeket közszájra kerülve mások meghallanak és felebarátja személyének, vagy vagyonának árthatnak, neki kínt és félelmet okozhatnak, az gonosznyelvű. Ha e dolgokat három ember előtt már elmondották, tehát feltehető, hogy nyilvánvalóvá lett a dolog és a három ember közül az egyik egy másik alkalommal elbeszéli, az már nem rossznyelvűség, ha az illetőnek nem az volt a szándéka, hogy a dolgot elterjessze és még ismertebbé tegye. Mit tehet az ember, hogy a rossznyelvűség bűnébe ne jusson? Ha Tóratudós, foglalkozzék a Tórával, ha tudatlan, legyen alázatos.
6. Rabbi Jirmijá, Ábá fia mondta (Szotá 42.) négy fajta ember nem jelenhetik meg Isten felsége, a Sechiná előtt; a gúnyolódók fajtája, a hízelkedők fajtája, a hazugok fajtája és a rossznyelvűek fajtája. A „gúnyt űzők fajtája”, mert azt mondja a próféta (Hoseá 7:5.): „elvonja kezét a gúnyolódóktól”. Rási magyarázata szerint: a Szent – áldassék! – elhúzza a kezét, hogy ne legyen a gúnyolódókkal. „A hízelkedők fajtája”, mert azt mondja az Írás (Jób 13:16.): „Mert színe elé ne jöjjön hízelkedő”. „A hazugok fajtája”, mert azt mondja a zsoltáros király (101:7.): „hazugságokat beszélő ne álljon meg a színem előtt”. A „gonosznyelvűek fajtája”, mert azt mondja a zsoltár (5:5.): „mert nem gonoszságokat kedvelő Isten vagy, nem időzhet nálad a gonosz. (Rási magyarázata szerint: ez a rossz nyelvű gonoszra vonatkozik, mert ugyanezen zsoltár egyik következő verse (5:10.): „mert nincs a szájukban, ami őszinte, belsőjük veszedelem” „Igazságos vagy e Te, Örökkévaló, ahol Te időzöl nem tartózkodhatik gonosz”. Azt mondják továbbá mestereink – áld. eml.! – Mindennek kigúnyolása tilos, kivéve a bálványimádásé, mint az Írás mondja (1Királyok 18:27.): „dél volt és kigúnyolta őket Élijáhu.”
7. Aki bosszút áll a felebarátján, megszegi a Tóra tilalmát, mely azt mondja (3Mózes 19:18.): „Ne állj bosszút!” Mi a bosszúállás? Még ez is: Ha valaki azt mondja felebarátjának: Add kölcsön a fejszédet, és a másik azt mondja: nem adom. Másnap meg ennek a másiknak volna szüksége rá és azt mondja az elsőnek: add kölcsön a fejszédet, ez pedig azt feleli néki: nem adom, amint te sem adtad tegnap nekem kölcsön, – ez a bosszúálló, ki vét a Tóra tilalma ellen, mert mikor a társa tőle kéri, oda kell adnia teljes szívvel, ne bánjon úgy azzal, mint az bánt ővele, mert az emberhez csak az méltó, hogy túl tudja magát tenni a világ bármilyen dolgán, mert az értelmeseknél mindez csupa hiúság és balgaság, mikért bosszút állani nem érdemes. Így mondotta Dávid király a zsoltáros is – béke légyen rajta – (Zsoltárok 7:5-6.): „Ha rosszul bántam a velem békében levővel, – hisz inkább kiszabadítottam ezt, ki ok nélkül szorongatott, – üldözze ellenség lelkemet, érje el…” stb. (Az átokról már fentebb írtunk a 6. fej. 3. pontjában).
8. Ha ki akarod elégíteni bosszúdat ellenségeiden, tégy még több jót velök és járj az egyenesek útjain és ezzel önként máris bosszút álltál, mert neki fáj a te jó tulajdonságod, neki gyász, ha hallja a jó híredet, de hogyha csúnya dolgokat cselekszel, akkor ellenséged örvend a te szégyeneden és gyalázatodon – és íme ő vett bosszút (neki van káröröme) rajtad.
9. Mind, aki haragot tart bárki ellen Izraelből, megszegi a Tóra tilalmát (3Mózes 19:18.): „Ne állj bosszút és ne tarts haragot néped fiai ellen”: Mi a haragtartás? pl. ha Ruvén azt mondja Simonnak, kölcsönözz nekem valamit, Simon nem akarja kölcsön adni, napok multán pedig Simon jő Ruvéntől valamit kölcsönkérni, és Ruvén azt mondja neki: itt van, én kölcsönadom neked, nem teszek úgy, mint te és nem fizetem hasonlóval vissza tettedet, – aki így cselekszik, megszegi a „ne légy haragtartó” – tilalmát, hanem törölje ki a szívéből a vele történt rosszat és ne is emlékezzék rája. Ez a helyes gondolkodás, csak így állhat fenn a világ nyugalma és az embereknek egymással való társadalmi érintkezése.
