A Tóratanulás és üdvözlés tilalma (9 pontban)
1. Tilos a Tóra tanulmányozása, mert írva van (Zsoltárok 19:9.): „Az Örökkévaló rendeletei egyenesek, megörvendeztetik a szívét”, a gyászolónak pedig nem szabad örülnie. Tilos a Tórának (Mózes öt könyvének), a prófétáknak és szentiratoknak, a Misnának és a Talmudnak, a Háláchotnak = törvényeknek és ágádotnak = elbeszélő magyarázatoknak olvasása, de szabad olvasnia ezek közül Jób könyvét, a Siralmak könyvét, Jirmijáhu próféta feddéseit és (a Talmudban) Gemárában (Moéd Kátán traktátusa) === fejezetét, mely a kivetettről és gyászolóról szól, továbbá a Szömáchot (gyász) traktátusában, a törvényszabályozók műveiben a gyász szabályait. De még olyan dolgokban is, melyeket szabad elolvasni, tilos a kérdések felvetéséig és felelet adásáig elmélyednie.
2. A tanítónak, akit gyász ért, három nap múltán szabad tanulnia a gyermekekkel, mindent amire szükségük van, hogy tanulmányaikban meg ne zavartassanak, mert kis gyermekek tanulása, akiknek még bűntől mentes a leheletük, drágább (becsesebb) a felnőttek tanulásánál. Ugyanígy, ha a gyászolónak vannak kis fiai, azok se szüneteljenek a tanulásban, hiszen azok gyászolni nem kötelesek.
3. Ha kohen is a gyászoló és nincs más kohen jelen a zsinagógában, mégis tilos felmennie (tilos felhívni) a Tóra olvasásához.
4. A gyászhét alatt egyszer se mondja imájában az áldozatok füstölögtetési rendjéről szóló === === fejezetet sem a === az áldozatok bemutatásának rendjét, az === === Misnáfejezeténél pedig nem mondja a === === Legyen tetszésedre… mintha bemutattam volna (mert a gyászoló nem küldhet áldozatot). Mikor pedig a sabbosz kimenetele után a hávdálá szertartásban áldást mond a serleg borra, ne mondja annak előtte az örömről szóló írásverseket, hanem kezdje mindjárt az áldásmondatokat.
5. A gyászoló a hétnapos gyásza alatt ne menjen előimádkozónak az imapult elé, csak ha nincs ott más, ki előimádkozzon. De ha atyját vagy anyját gyászolja, szokás, hogy előimádkozzon akkor is, ha van ott más is. Sabbosz és ünnepnapokon nem szoktak az egész esztendőben előimádkozni, csak ha nincs ott más. De ha szokott előimádkozni, még mielőtt gyászba esett, megengedhetik minden esetben (Méir Nötivim 80. fej. és l. fentebb 128. fej. 8. p.).
6. Az üdvözlésnek, köszöntésnek milyen módja tilos? Az első három napon senkit sem köszönt, és ha mások, akik nem tudják, hogy gyászban van, köszöntik őt, ne köszöntse őket viszont, hanem tudassa velük, hogy gyászoló. A harmadik naptól a hetedik napig ő ne üdvözöljön másokat, de ha mások, akik nem tudják, köszöntik őt, feleljen nekik. A hetedik naptól a harminc nap leteltéig köszöntsön ő másokat salommal (békével), mert mások békében élnek, de mások ne köszöntsék őt, mert az ő lelkének nincs békéje. De ha nem tudták és üdvözlik, köszönjön vissza. Harminc nap után már olyan, mint minden más ember.
7. Mivelhogy tilos neki mást még üdvözölni is, annál inkább tilos tréfálkoznia, ezért ne fogja meg az egész gyászhét alatt gyermek a kezét, hogy tréfára ne bírja. Ugyanígy tilos az emberekkel sokat beszélnie, kivéve ha azok tiszteletére teszi, pl. ha sokan jönnek a vigasztalására, szabad nekik azt mondania: menjetek békében haza, a többiek tiszteletére, ez szabad.
8. Ott, ahol sabbosz napján a gyászolókat üdvözölni szokták, üdvözölhetik, a gyászoló pedig minden embert köszönthet, mert ha nem tenné, nyilvánossá lenne a gyásza.
9. A === áldást, ha szükséges még a hétnapos gyászban is szabad elmondani, pl. chánukákor vagy új gyümölcsre stb.
