A tamuz tizenhetedikétől ab hó kilencedikéig terjedő három hét szabályai (19 pontban)
1. Mert tamuz hó tizenhetedikén kezdődtek meg a szentély pusztulásának a nyomorúságai, azért már e naptól kezdve szoktak egészen tisóbeáv (áb hó 9.) utánig némi gyászt tartani. Illő minden istenfélő embernek, hogy e három héten minden nap, mihelyst a dél elmúlt, imádkozza el a === siralmait (Jeruzsálem pusztulása felett). Nem kötnek házasságot, ha nem is teljesítette eddig a (M. I. 1. 28.) »szaporodjatok és sokasodjatok« parancsát, de eljegyzést szabad tartani, lakomával is egészen áb hó újholdnapjáig. Ros-chódes áb (újhold) napjától kezdve azonban szabad ugyan eljegyzést lekötni, mindazonáltal tilos ünnepélyes lakomát tartani, de ehetnek befőtt csemegét és hasonlót. A muzsikus zsidónak, kinek ez a foglalkozása, szabad áb hó újholdjáig életfenntartás céljából nemzsidók házában zenélni, de roschodestől kezdve a böjt utánig ott is tilos. Sivóószor betamuz (tamuz hó 17-én) napján magán szintén tilos, ugyanígy aszóró betévész (tévész 10.) napján is. Némelyek sivóószorbetamuz napjától tisóbeávig nem szoktak húst enni, sem bort inni, kivéve sabbosz napján vagy valamely micvakötelesség örömlakomáján.
2. Ezekben a napokban nem szoktak === áldást mondani, ezért ne vásároljanak és ne öltsenek fel új ruhát, mert arra a === áldást kellene elmondani. Az elsőszülött kiváltása alkalmával elmondják a === bróchót, hogy a (30. napjára esedékes) micvát el ne mulasszák. A gyümölcsnél enyhébben vehetik a tilalmat és sabbosz napján, vagy akár hétköznap is, ha tisóbeáv után már nem igen kapni azt a gyümölcsöt, szabad a === áldását elmondani rája. Ne verjék ezeken a napokon a tanulókat, sem a gyermekeket.
3. Nem szokták e napokban lenyírni sem a fej haját, sem a szakállt, sem bármiféle szőrét a testén. Tilos nagyoknak lenyírni a kiskorúak haját.
4. A bajuszt, ha az evésben akadályozza, szerintem szabad levágni azon hét kezdetéig, amelybe a tisóbeáv esik, de azon a héten, amelyen a tisóbeáv van, meg kell tiltani.
5. A köröm levágását nem kell megtiltani csak azon a héten, amelybe a tisóbeáv napja esik. A nőnek a tisztuló mikvafürdőre való előkészületképpen még azon a héten is szabad. Hasonlóképpen szabad a móhel-nek (a körülmetélőnek) is a periára alkalmassá vágnia a körmeit.
6. A sivóószorbetamuz és tisóbeáv (tamuz 17. és áb 9.) időköz három sabboszán haftarának egy-egy (három) feddő prófétái leckét olvasnak fel; ezek: === Jirmijáhu szavai (Jer. I.), === Halljátok az Örökkévaló szavát (Jirm. 2. 4. stb.) és === Jesajáhu látomását (Jes. I.). Emlékeztető jele a három szakasz első szavainak kezdőbetűiből álló === szó. Ha tévedett és az első sabboszon az akkor felolvasott hetiszakasz haftáráját olvasta, akkor a következő sabboszon a === és a ==== kezdetű mindkét haftarát elolvassák, mert az Írásban a második majdnem közvetlen követi az elsőt. Ha áb hó ros-chódese (újholdja) esik sabboszra a === kezdetű prófétai leckét mondják, de vannak községek, hol ez esetben is a === szakaszát olvassák haftarának.
7. Ab hó beköszöntével csökkentik az örömöt (az élvezeteket). Nem építenek épületet gyönyörűségre, sem amely csak tágas kényelemre szolgál. Ha már előbb megállapodott egy nemzsidóval, hogy fesse ki a lakást, ha teheti, – helyén való, hogy rávegye, várjon vele tisóbeáv utánig, ha nem teheti, megengedhető (a festése). Ha zsidónak van peres ügye nemzsidóval, szüneteltesse, mert ez az idő kedvezőtlen neki, ha lehet szüneteltesse az egész hónapra, de legalább is tisóbeáv utánig. Az újholdat csak tisóbeáv elmúltán szentelik meg.
8. Szokás egész Izráelben, hogy kilenc napon áb hó újholdjától tisóbeáv utánig nem esznek húst és nem isznak bort. Tilos olyan eledelt is enni, melyben hús főtt, vagy amelyben állatzsír van. Még szárnyast is tilos enni, csak akinek árt a tejes étel, az ehet szárnyashúst. Betegnek minden meg van engedve, mindamellett, ha nem esik nagyon nehezére, áb hó hetedikétől kezdve hagyja abba a húsos eledel evését. Néhol még a betegágyas nők is tartózkodni szoktak ab hó hetedikétől kezdve a hústól és a bortól, mert azon a napon mentek be a pogányok a szentélybe (l. lej. 224. fej. 2. p.). De micvateljesítés örömlakomáján, pl. a körülmetélés vagy az elsőszülött fiú kiváltása napján, valamely talmudtraktatus befejezése alkalmával tartott lakomán szintén megengedhető a hús és a bor. A szülőkön, testvéreiken, gyermekeiken, valamint azokon kívül, kiknek a micva teljesítésében valami részük van, szabad barátságból még tíz embert meghívni a zsíros lakomára, de csak olyanokat, akik már máskor is eljöttek hozzá vendéglakomára. Mindez szabad akár erev tisóbeáv (előtti napon) délelőtt, de annál később már nem. Az a lakoma, amelyet a körülmetélés napját megelőző este szoktak tartani, nem micvalakoma (l. alább 163. fej. 8. p.) ezért tilos azon a hús és a bor, hanem tejes eledelekkel tartsák meg, Sabbosz kimenetelének estéjén a havdala serlegborát, ha van gyermek a házban, adják annak, hogy igya ki a serleg nagyobb részét, ha nincs ott gyermek, maga a havdala szertartást végző is ihatja.
9. A kilenc napon ne mossanak ruhát, még olyan inget vagy ruhát sem, amelyet csak böjt után akar felölteni, még nemzsidó mosónőnek kiadni is tilos, de zsidóasszony moshatja nemzsidónak a ruháit, mindamellett a tisóbeáv hetében ettől is tartózkodjék. Ugyancsak tilos e kilenc napon friss fehérneműt felvenni, vagy az ágyakra új huzatot és lepedőt tenni, még olyat sem szabad, mit már előbb mostak. Csak a sabbosz tiszteletére szabad felvenni fehérneműt, fehér terítőt tenni az asztalra, a törülközőt frissel felcserélni, ahogy azt más sabboszon teszik. De fehér ágyneműt nem szabad felhúzni. Ha egy nőnek kell fehérneműt felvenni, hogy tisztulása napjait számlálja, szabad azt kimosnia és felvennie. A pelenkát, melybe a kisgyermeket göngyölítik, mert állandóan bepiszkítják, szabad kimosni.
10. Nem készítenek a kilenc napon új ruhákat, sem új cipőket, sem nem kötnek új harisnyákat, még nem zsidóval se készítessék. Ha nagyon szükséges, pl. ha mindjárt tisóbeáv után tartanak esküvőt a házban, szabad nemzsidó iparossal megcsináltatni, de zsidóval még ilyen esetben sem. Mindenesetre szabad azonban ezeket már ros-chódes áv (hó újholdja) előtt megrendelni akár zsidó iparosnál is, aki azután újhold után is dolgozhatik rajtuk.
11. Ha az asszonyok nem szokták a szövőszéken a fonalakat kifeszíteni, mert ezeket === fonalnak nevezik és azt azért tiltották meg maguknak, mert a szentély === alapkövét megszentségtelenítették, ezt a kilenc napon sem engedhetik meg maguknak.
12. E kilenc napon nem szabad fürödni, még hidegben sem, de gyógyítás céljából, pl. a szülő nőnek, vagy a viselős asszonynak, akiknek közel a szüléshez jót tesz a fürdő, továbbá beteg embernek, kinek az orvos rendelte a fürdőt, szabad fürödni meleg vízben is. Az a nő, akinek a tisóbeáv után következő estén a tisztulás mikvafürdőjében kell alábuknia, de lehetetlen előbb a rendes tisztító fürdőt vennie, fürödjék meg már erev tisóbeáv (előző) napján, hasonlóképpen a friss fehérneműt kell felvennie, szabad e célra valamit szokása szerint kimosnia, mert ezt nem élvezetére teszi.
13. Ha ros-chodes áb (hó újholdja) erev sabboszra (péntekre) esik, aki minden pénteken meg szokott meleg vízben fürödni, megfürödhet most is, melegben is. De sabbosz chazon (a tisóbeáv napját megelőző sabbosz) előtt való pénteken tilos melegben fürödnie, még annak is, ki azt különben meg szokta tenni, legföljebb az arcát, kezét, lábát moshatja meg benne. Ugyanígy, aki minden erev sabboszkor meg szokta a feje haját mosni, annak szabad most is, de nem szappannal és nem hamus vízzel. Aki minden erev sabbosz (pénteken) alá szokott bukni a mikva fürdőjében, szabad most is alábuknia hideg vízben. De aki azt már néhányszor elmulasztotta, annak nem szabad.
14. A gyászolónak, akinek tamuz tizennyolcadikán, vagy azután áb hó újholdjáig bármely napon telik le a gyászhónapja, szabad megnyiratkoznia. De ha áb hó újholdjától kezdve később jár le gyásza hava, még ily esetben sem szabad ruháját mosnia, vagy megnyiratkoznia. (k. Elija rabba 551. fej. 32. p.).
15. Ha a kilenc nap valamelyikén körülmetélés van, a körülmetélő, a koma (ki a gyereket a körülmetélés idején tartja) és az újszülött szülei sabbosz (ünnepi) ruhájukat szokták felvenni, de annak a komának, ki a fiút behozza, ez tilos. Az a nő, ki a gyermeket az ajtóig hozza, szintén ünneplőbe szokott öltözködni, mert hisz ezzel teljesen kimeríti részét a micvában. Sabbosz chazon (a tisóbeávot megelőző sabbosz) előtt megengedhetik nekik a szakáll lenyírását is, de azután már tilos lenyírni.
16. Már a 9. pontban írtunk arról, hogy sabbosz chazonkor szabad felölteni fehérneműt, vagyis inget és lábravalót, melyeket csak az izzadás miatt szoktak felvenni. De egyéb sabbosz ruhája tekintetében a helyi szokás dönti el, hogy felváltsa-e, vagy nem. A zsinagógában felcserélik a frigyszekrény függönyét, az előimádkozó és felolvasó állvány takaróját, a tóratekercs köntösét sabbosz chazonra, de olyan sabboszra, mely áb hó 9-ére esik, nem cserélik fel.
17. Sabbosz chazon maftirjának (a prófétai szakasz felolvasásához) a község rabbiját szokták felhívni, aki érti a fájdalom szavát és ismeri hangját, aznap tehát ne őt hívják fel harmadiknak (Magen Abraham 282. fej. 14. p.).
