A sabbosz és ünnepnapi tóraolvasásnak és a felhívásra kötelezetteknek szabályai (11 pontban)
1. Ha sabbosz napján többet akarnak a tórához felhívni, bár a felhívásra kötelezett hét férfi száma betelt és bár az === az utolsó felhívott (a maftiron kívül) tulajdonképpen szintén a felhívottak közé számít, felhívhatnak kohen vagy levit is === -nak, (utolsónak) ugyanígy a maftirnak is felhívhatnak kohent vagy lévit. Még ha az === (az utolsó) is kohen volt, felhívhatnak maftirnak egy másik kohent, mert az olvasmányuk közben mondott kadis megszakítja a rendet. Szimchasz tóra napján (a tóra örömünnepén) mikor három szefer tórát (tórakönyvet) vesznek ki, felhívhatnak kohent chaszan tórának, egy másikat chaszan brésisznek és egy harmadik kohent chaszan maftirnak egymás után, mert mindegyik más tóra könyvből olvas. De tévész hó újholdján, amely sabboszra esik, amikor chanukah is lévén, szintén három széfer tórát vesznek ki az olvasáshoz, ha nyolc embert akarnak felhívni a szidra, a hetiszakasz olvasásához, nem hívhatnak fel kohent nyolcadiknak, mert a tóra a könyvével még nem fejezik be a tóraolvasást, befejezi, ill. utolsó az, akit a második tórakönyvben az újhold tóraszakaszának az olvasásához hívnak fel, ahhoz már felhívhatnak kóhent. Ugyanez a szabály a Parosasz Sekalim és a Parosasz Hachodes sabboszán, ha azokra adar, ill. niszán hó újholdja esik.
2. Ha (véletlenül) kóhent, vagy lévit hívtak fel a hét felolvasó sorának közepén, menjen fel más ember a helyébe, az pedig várjon az olvasó asztalnál és hivassák fel maftirnak, vagy akár === (utolsónak) a felhívásra köteles hét férfiú felolvasása után.
3. Olyan sabboszon, melyen a tóra két szidráját (hetiszakaszát) olvassák fel, a negyedik felhívottnál fejezik be az első és kezdik meg a második szidrát.
4. A === hetiszakaszában leírt átkok (M. III. 26. 14-15.) és a === hetiszakaszában közölt átkok (M. V. 28. 15.-68.) szakaszának felolvasását megszakítani nem szabad. A felolvasásukat az őket megelőző írásverssel kell megkezdeni, de mert nem szabad az olvasást valamely szakaszban a végénél három versnél kevesebbel megkezdeni, legalább is az átkokat megelőző három verssel kell megkezdeni felolvasásukat és az átkok után legalább még egy írásverssel befejezni. De ügyelni kell, hogy ne hagyják abba az olvasást a következő szakasz kezdetének legalább három versénél előbb. (Ezért kezdik M. III. könyvében az átkok olvasását a 26. fej. 10. versével és végzik a fej. 47. versével, Mózes V. könyvében pedig kezdik a 28. fej. 6. versével és végzik a 69. versével L. kül. fent. 23. fej. 20.-22. p.) A === hetiszakaszában a lévinek olvassák fel a borjúöntés egész szakaszát (M. II. 31. 18.-33. II.) egész végig === stb. szavakig. Ennek oka az, hogy Lévi fiainak nem volt részük az aranyborjú készítésében. Ennek a szakasznak a === kezdetétől (M. 32. 10.) === szavakig terjedő részét letompított hangon szokták felolvasni. Innen egészen === a 15. versig megint hangosan, === -től a 33. fej. 6. verséig) === szavakig letompítva, onnan azután a szakasz végéig megint hangosan olvassák. A === és a === hetiszakaszokban lévő átkokat is letompított hangon olvassák. Az előbbiben a (M. III. 26. 42.) === verset hangosan, az azt követő (43.) === verset halkan, a === (44.) verstől végig (46. v.) ismét hangosan. A === szakaszában a (M. V. 28. 58.) versében a === szavaktól a vers végéig felemelt, azontúl a (28. 68.) vers === -ig letompított hangon. Ugyanígy a === hetiszakaszban a (M. IV. II. I.) === verset a === szavakig szintén halkan szokták olvasni, minek célja az, hogy ezzel is mutassuk bűnbánásunkat. Mindazt, amit letompított halk hangon olvas, mégis oly hangon kell olvasnia, hogy a közönség érthesse, mert különben nem is tesznek eleget a tóraolvasás kötelezettségének (Pri Chadas). A pusztában való vándorlásnak === hetiszakaszában említett 42 elindulást (M. IV. 33. 3.-49. versig) ne szakítsák meg, mert ezeknek a száma megfelel Isten 42 betűs neve betűszámának (Magen Ábrahám).
5. A felhívott férfi és férfi között a tóra könyvét be kell göngyölíteni, de nem kell okvetlen betakarni. De a maftir előtt, mikor kadist mondanak és hosszabb ideig szünetelnek, be kell a tórát takarni a maga köpenyével. Ugyanígy kell cselekedni, ha más okból hosszabb ideig szünetelnek, pl.: a felhívott vőlegény tiszteletére énekelnek stb., s úgy látszik, ez a szabály, ha adományok felajánlásával === mondásával szakítják meg.
6. Ha sabbosz napján tévedésből már a hatodik felhívottal végigolvasták a szidrát, a hetiszakaszt, ne mondjanak kadist, hanem hívják fel mindjárt a maftirt, ez tegye teljessé a felhívottak számát (hetet) és miután az elmondotta a haftárát és bróchóit, akkor mondják a kadist. Ugyanígy kell tennie ünnepnapon, ha a negyedik felhívottnak tévedésből már végigolvasták az ünnepi szakaszt, ne mondják akkor a kadist, hanem hívják fel mindjárt a maftirt a másik tórakönyvhöz és csak a haftára, meg bróchói után mondják el a kadist.
7. Ha három széfer tórát (tórakönyvet) kellene kivenni, de csak kettővel rendelkeznek, ne a másodikat göngyölítsék arra a helyre, ahol a harmadikból kellene felolvasni, hanem vegyék elő megint az elsőt, hogy abból olvassák.
8. Arra az esetre vonatkozó szabályokat, ha a széfer tórát használhatatlanná tevő hibát találtak benne, már a === fejezetben kifejtettem. (148.-154. old.). Ha ezt a hibát a maftir olvasmányában találták és akkor a maftirolvasmány a nap köteles olvasmányai közé tartozik, pl. ünnepen, sabbosz roschodes (újhold sabboszán), vagy a Sekalim szakasz sabboszán, stb., mikor ahhoz egy másik széfer tórát vesznek ki, akkor e szakasznál ugyanaz a szabály, mint más szakasznál. De egyszerű sabboszon, mikor a maftir csak újra olvassa annak egy részét, amit már a hetedik (v. utolsó) felhívott felolvasott, ami csak a tóra megtisztelése céljából történik (hogy a tóra megtisztelése ne legyen teljesen egyenlő a prófétai részlet megtisztelésével, mert a tóraolvasmány előtt is, után is mond áldást és a prófétai olvasmány előtt is, után is mond áldást, azért rendelték el, hogy a maftir is olvasson a tórából, kimutatván ezzel azt, hogy a tóra olvasása a lényeg) ez esetben tehát ne vegyenek ki másik tórakönyvet, hanem olvassa végig a szakaszt ebben a tórakönyvben, ne mondjon utána bróchót, de a haftórát a bróchókkal mondja. De ha a hibát akkor vették észre, mielőtt a tóraolvasást megelőző áldást elmondotta, helyesebb, ha más tórakönyvet vesznek ki. Ha pedig nincs ott másik széfer tóra, akkor az utolsó felhívott mondja el a prófétai olvasmányt a bróchóival. És ha addig még nem mondották el a kadist, akkor azt csak a haftára bróchói után mondják (1. fent. 6. §.).
9. A 24. fejezet 1. pontjában már kifejtettem: ha oly hibát találtak, hogy valamely szóban a kelleténél több vagy annál kevesebb betű van, mindaddig, hogy ez által sem a szó kiejtése, sem az értelme meg nem változott, nem kell másik széfer tórát kivenni. Ha a hibát sabboszkor találják, bár nem kell másik széfer tórát kivenni, mindamellett ne hívjanak fel ehhez a széfer tórához a köteles hétnél többet és a hetedik mondja a haftárát bróchóval, a kadist is csak a haftara és bróchói elhangzása után mondják. (Azaz így kell tenni egyszerű sabboszon, de ha a maftir tóraszakasza a napnak külön köteles része, mint az előző pontban mondtuk, természetes, hogy fel kell hívni maftirt.) Sabbosz délután a mincha imánál azonban ne vegyék ki. (L. Tesuba Méahaba I. r. 51. fej. 1. fent. 24. fej. 1. p.).
10. Ha oly napon, midőn két széfertórát vesznek ki, találtak az első könyvben hibát és van még más használható széfertóra is a zsinagóga frigyszekrényében és mégis a már kivett második könyvet akarják most elővenni, hogy az olvasást abban folytassák és azután vegyenek majd egy másikat a második olvasmányhoz, ne tegyék, mert a tórakönyvéből azt kell felolvasni, aminek felolvasására kivették. Ugyanígy kell tenni oly napon, midőn három tórakönyvet vesznek ki (Pri Megadim Ésel Abr. 143. fej. végén) és ugyanígy, ha a tórakönyveket felcserélték, előbb azt a tórakönyvet tették az asztalra, amely a következő tóraolvasmányra állott készenlétben, göngyölítsék ezt vissza, és vegyék elő a másikat, hogy mindegyik könyvből azt olvassák fel, aminek felolvasására kivették (előkészítették.)
11. A felhívásra kötelezettek jogosultságának sorrendje a következő: 1. a vőlegény lakodalma napján, a vőlegény a lakodalmát megelőző sabboszon, amikor énekkel tisztelik meg, (ha még ifjú, ill. nőtlen volt.) 2. és az az ifjú, ki azon a héten lett bar-micva (13 éves és egy napos) egyenlő jogúak. 3. A koma, az, aki a gyermeket a körülmetélés alkalmával tartja a körülmetélés napján. 4. A koma, – ki a gyermeket a körülmetélés céljából odakünn átveszi és a zsinagógába hozza, – a körülmetélés napján. 5. A leánygyermeket szülő asszony férje, mikor neje a szülés után először jő a zsinagógába. 6. A fiúgyermeket szülő asszony férje, amikor neje a szülés után először jő a zsinagógába. Ha azonban nem mennek a zsinagógába, a férjek nem kötelezettek a felhívásra, csak ha a fiú születésének a 41. napja, – vagy a leány születésének a 81. napja van, mert akkor lett volna részükre az áldozatuk hozatalának ideje. 7. Az ifjú férj, kinek az esküvője annak a hétnek a szerdáján vagy később volt, de csak akkor, ha ő előzőleg nőtlen, ifjú felesége pedig hajadon volt. 8. Kinek az nap van Jahrzeitja, szülei halálának évfordulója. 9. A körülmetélendő gyermek atyja a körülmetélés napján. 10. Akinek a sabboszt követő héten lesz Jahrzeitja, szülei halálának évfordulója. 11. A körülmetélő mohel a körülmetélés napján. 12. A koma és utána az újszülött fiú atyja és utána a körülmetélő, a körülmetélést megelőző sabbosz napján. Két egyenlő rendű felhívásra kötelezett elsőbbsége fölött a szegen (a tóránál álló gabbai, ill. gondnok) véleménye vagy sorshúzás dönt. Aki nem a város, ill. a hitközség tagja, nem tarthat a felhívásra igényt más felhívásra kötelezettel szemben. Fel szokták hívni azt is, ki sabbosz után útra indul, vagy előtte útról jött meg. Ugyanígy felhívással szokták megtisztelni a község valamely tisztelt vendégét, de a felhívásra kötelezettek jogát miatta el nem vehetik.
