A ruházat vagy ékszer módján kivihető tárgyak szabályai (19 pontban)
1. Minden olyan tárgyat, mely nem tartozik a ruházathoz, sem dísz vagy ékszer, tilos kivinni a közútra vagy közömbös területre, ezért még egy ruhájába tűzött tűt is tilos kivinni, még olyan tűt is, melynek lyuka nincs, pl. gombostűt, ha a ruházata miatt volna is rá szüksége a férfiúnak, szigorúan kell vennie, de a nőnek, mivel az asszonyok tűk betűzésével szokták állandóbbá tenni kötéseiket, pl. főkötőiket, hajkötőiket stb. ha a ruházatukhoz szükségesek, szabad velök kimenni, de csakis gombostűvel és nem lyukas tűvel.
2. Az ékszerek között is vannak olyan dolgok, amelyeket mestereink, áldott legyen az emlékük! – megtiltottak sabbosz napján kivinni a közútra. Vannak dísztárgyak, melyeket a férfiaknak és vannak dísztárgyak, amelyeket a nőknek tiltottak meg, azaz olyan ékszertárgyakat, melyeknél feltehető, hogy mutogatásuk céljából veszik le. Most elterjedt már az a szokás, hogy megengedhetőnek tartják a vitelüket, mire a törvényszabályozók is több indokot írnak. Istenfélő ember vegye magára ezt is szigorúbban (1. S. A. 301. és 303. fej.). Különösen óvakodjék a férfi oly gyűrűvel kimenni, amelyen pecsétvésés nincsen (1. Toszef. Sabbat 303. fej. 39. p.) még kevésbé vigyen ki magával órát, még, ha a nyakán lógó aranylánchoz van is kapcsolva, ami pedig ékszer. De olyan tárgy, melyet tokjában zacskójában hordanak – már teher – és vitelére nincs engedély.
3. Ezüst kulcs vivését, habár kulcsnak használják, mivel ékszer is, meg szokták engedni, szemüveggel azonban, legyen bár ezüst (v. arany) a kerete, tilos kimenni.
4. Tilos az asszonynak a fejkötőre, a férfinek a sapkájára kendőt vagy ruhadarabot tenni eső miatt (a fejére), mert ez nem a ruházkodás módja, de ha csak az a szándékuk, hogy az eső ne bántsa őket, akkor szabad magukra venni.
5. A béna, szintúgy a betegségéből most lábadozó, -valamint az elaggott öreg ember, aki bot nélkül járni egyáltalán nem tud, kimehetnek bottal a kezükben, de annak, aki tud járni bot nélkül, otthon a házában jár is bot nélkül és csak ha az utcára megy, veszi a botját, hogy rátámaszkodjék, tilos bottal kimennie. Ugyanúgy tilos világtalan embernek bottal kimennie olyan városban, hol éruv (sabbosz-sorompó) nincsen. Akinek nincs szüksége a botra, tilos azzal kimennie, még oly városban is, hol éruv (sabbosz sorompó) van, mert nincs tisztelettel a sabbosz iránt.
6. Annak, aki láncokkal van megkötözve, szabad velük kimennie.
7. Ne menjenek ki falábakon, azaz magas farudakkal, melyre lábtartó van erősítve és aminőkkel sáron és vízen át járnak.
8. Szabad tapasszal a seben kimenni (csak ne sabbosz napján tegyék rá a sebre, 1. lejjebb 91. fej. 10. p.), mert gyógyít, olyan, mint a dísz, szabad átkötni azt egy darab szövettel is, amelynek különben értéke nincs és így a sebtapaszhoz tartozónak számít. De valamit érő darabot, pl. kendőt tilos rákötni, mert az már nem tartozik a tapaszhoz, nem is tartozik a ruházathoz, tehát teher.
9. Szabad kimenni azzal a vattával, melyet a benne lévő nedv felszívására a fülbe szoktak tenni, de csak ha jól beleszorítják, hogy ki nem eshetik. Szabad cipőben vattát vagy szalmát kivinni, olyan módon, hogy ki nem eshetik belőle.
10. Ne menjen ki a nő olyan vattával, melyet azért használ tisztátalansága idején, hogy ruháit vér be ne piszkítsa, se olyan köténnyel, amelyet ilyen célból hord, kivéve, ha az teljes öltözeti darab. De ha a nő a vattát, vagy az övét azért hordja, hogy magát fájdalomtól óvja, mert a testére cseppent és odaszáradt vér neki fájdalmat okozhat, szabad velök kimennie.
11. Olyan helyen, hol iszap, vagy sár van, szabad a ruháját kissé felemelni, hogy be ne piszkolódjék, de egészen felemelni tilos.
12. Szabad sabbosz napján két egymás fölé öltött ruhával kimenni, bár a második öltönyt nem azért veszi, hogy neki kell, nem, mert a felebarátjának van szüksége rá, vagy más hasonló okból, de csak akkor, ha néha hétköznapon is két ilyen ruhadarabot szokott egymás fölött magára venni, mert akkor ez öltözködési módja (ha a legtöbbször nem is így öltözködik). De ha sohasem vesz magára két ilyen öltönydarabot, tilos kimenni bennök sabbosz napján, mert akkor a második darab már teher. Ugyanez a szabály két egymás fölé húzott harisnyánál és kis sapka fölött hordott nagy sapkánál és más hasonlónál.
13. Két egymás fölé vont övvel, ha helyi szokás az, hogy alul egy silányabb, a fölött pedig egy értékesebb övet vesznek magukra az emberek, szabad felövezkedni sabbosz napján, bárha igazában neki most csak az egyikre van szüksége, a másikat a felebarátja részére viszi ki; de ha ott nem szoktak két övet felvenni, még akkor is tilos, ha mindkettőt a maga részére vinné, mert ha elég volna neki egy is, a második már mintegy teher rajta. Mindamellett szabad azonban két övvel kimenni, ha a két övet egymástól öltözete valamely darabja választja el, pl. az alsó a nadrágját, a felső a felsőkabátját övezi, mert akkor mind a kettőből van élvezete és haszna.
14. A zsebkendőt a kabát alatt a nadrág köré szokták kötni, de vigyázni kell, hogy két csomót ne kössenek rajta egymás fölé (1. fent. 80. fej. 45. p.). Az istenfélő ember, ha szíjjal szokta a nadrágját megerősíteni, vegye azt le sabbosz napján, hogy a zsebkendő átkötésére szüksége legyen. A nyak köré is szokták kötni, ezt csak akkor szabad az embernek megtenni, ha nincs más kendője és a hideg miatt máskor is kendőt köt a nyaka köré és megengedett módon köti. De az, hogy csak úgy teszi a nyakára, hogy a két vége szabadon lóg le előtte, teljes tilalom. Ugyanígy tilos vele kimenni, ha a lába, vagy a keze köré köti.
15. Vannak, akik megengedik a kesztyűk hordását sabbosz napján, vannak, kik megtiltják. A muff, karmantyú hordását, melybe melegentartás végett teszik a nők egyszerre mind a két kezüket, inkább meg lehet engedni.
16. Szabad a cicisszel ellátott taliszt, mint öltönyt kivinni, de tilos a nyaka köré összehajtva vinni ott, ahol azt így hordani nem szokták.
17. Ha egy ruhán, melyen két szíj, vagy szalag van, hogy azzal megkössék, vagy csat, mellyel összekapcsolják és ezek közül az egyik leszakadt, habár a megmaradott másodiknak így semmi értéke nincs, mindamellett szándéka azt később egy másikkal pótolva párosítani, már nem tekinthető a ruhához tartozónak, hanem mintegy teher, ebben a ruhában kimenni tehát tilos. De le nem akarja pótolni, akkor a megmaradott darabnak külön értéke, jelentősége nincs, a ruhához tartozónak vehető, tehát szabad vele kimenni. Ha az magában is még értékes darab, pl. selyemszalag, vagy ezüst csat, ha nincs is szándékában a leszakadottat pótolni, ez nem tekinthető a ruhához tartozónak (benne elveszettnek), tehát tilos vele kimenni.
18. A kopasz fejűeknek, akik fésült lent, vagy tilózott gyapjút (ill. parókát) tesznek haj gyanánt a fejükre, szabad azokkal sabbosz napján az utcára kimenni, mert nekik ez ékességük, de csak akkor, ha azt erre a célra már erev sabbosz (péntek) napján elkészítették.
19. Annak, aki védőszert hord, meg kell kérdeznie a törvénytudót, hogy szabad-e ezzel sabbosz napján kimennie, vagy nem, mert nem minden amulett egyenlő. Ha egy nő »csillagkövet« hord, hogy el ne vetélje magzatát, sabbosz napján is kimehet vele.
