A milának (körülmetélésnek) szabályai (8 pontban)
1. Parancskötelessége az apának, hogy a fiát körülmetélje, vagy megtiszteljen és megbízzon azzal egy másik zsidó embert, hogy azt helyette körülmetélje. Az atya tegye gyermekét a = = = (komának) térdeire, ki a gyermeket a körülmetélés idejében tartja, (1. Sáaré tesuba 551. fej. 3.p.), nyújtsa a kést a körülmetélőnek a kezébe és álljon mellette a körülmetélés ideje alatt, megmutatván ezzel is, hogy a = = = (körülmetélő) az ő megbízottja. A mila (körülmetélés) és a peria (bőrlehajtás) közben mondja el az atya ezt a bróchót (áldásmondatot: Dicsértessék . . . aki megszentelt bennünket a parancsolataival és megparancsolta nékünk, hogy bevezessük őt… stb.) Törekedjék és járjon utána az apa, hogy a mohél (körülmetélő) és a szándok (a koma) a lehető legjobb és a legvallásosabb ember legyen. A szándok tisztséget nem szokták adni olyan embernek, ki az apa egy másik fiánál már koma volt. Ha már megtisztelt egy mohelt, tilos a megbízást visszavonni és egy másikat a körülmetéléssel megtisztelni, mert az vagyon mondva (Gef. 3.13.): Izráel maradéka ne kövessen el jogtalanságot és ne mondjon hazugságot. Ha pedig megtisztelt már egy mohelt vele, közben azonban ez elment a városból és az apa azt hitte, hogy nem jöhet meg a mila idejére és ezért egy másikat kért fel e tisztségre, közben pedig megjött az első, akkor az első metélje körül a gyermeket.
2. A körülmetélésnél jelenlevő közönség mind állani szokott, mert mondva vagyon (Kir. II. k. 23.3.): »és állott az egész nép a szövetségnél«, kivéve a szándokot, ki a gyermeket tartja, az ül. Miután az apa elmondta az áldást: »hogy bevezesse őt… stb. és ámen-nel is feleltek rája, mondják valamennyien: Miként a szövetségbe bevezettetett, akként vezettessék majd a tórába, a chuppa (mennyezet) alá és jó cselekedetekbe.
3. A móhélnak tudnia kell a körülmetélés szabályait, (amelyeket a Sulchan Aruch Jóre Idea része magyaráz). Köteles érdeklődni azután, hogy a gyermek egészséges-e és a szülésnőt is figyelmeztesse, hogy mihelyst valami bajt venne észre a gyermeken, értesítse őt.
4. Különösen nagy gondot kell fordítani arra, hogy ne metéljenek körül olyan gyermeket, amelynél valamily betegség aggálya áll fenn, mert életveszély mindent elódáz, mert körülmetélni később is lehet, de Izraelnek elvesztett lelkét többé visszahozni nem lehet. Lásd Sulchan Aruch Jóre Dea 262. és 263. fejezetét arra vonatkozólag, hogy mikor metéljék körül azt a gyermeket, ki beteg volt és meggyógyult. Mihelyst a gyermek alkalmas arra, hogy körülmetéljék, tilos a micvakötelességet valamely okból elhalasztani, pl., hogy nagyobb legyen az öröm és hasonló okból, hanem metéljék körül azonnal, mihelyst arra alkalmas Denar Saul döntvt. 192. fej.), de az ily körülmetélésnek nem szabad, nem sabbosz, sem (jomtov) ünnep napján történnie, mint azt a törvény a Jóre Dea 266. fejezetében elrendeli.
5. Ha egy anyának két fia halt meg körülmetélés folytán, mert úgy látszik, hogy a mila gyengítette az erejüket, ne metéljék körül a harmadik gyermeket, míg meg nem nő és meg nem erősödik. Ugyanez a szabály, ha valamely asszonynak a körülmetélés folytán halt meg a gyermeke, de nővérének a fiával ugyancsak ez történt, akkor a többi nővér se metéltesse körül a gyermekét, amíg nagyobb nem lesz és meg nem erősödik.
6. Ha egy gyermek estalkonyatkor (10 perccel) vagy röviddel azelőtt (15 perccel) a csillagok feljötte előtt született, tegyenek kérdést a törvénytudónál, hogy mely napon kell körülmetélni.
7. Azt a gyermeket, mely meghalt, mielőtt körülmetélték volna, (akár az első nyolc napon belül, akár később), a sírja mellett metélik körül, hogy eltávolítsák róla szégyenét, hogy ne előhúsával együtt temessék el, mert ez szégyenére volna. Erre a körülmetélésre nem mondanak bróchót, de nevet adnak a gyermeknek megemlékezésre, hogy könyörüljenek meg rajta az egekben és a holtak feltámadásakor ő is feléledjen és legyen majd benne értelem, látás, hogy megismerje az atyját és az anyját. ‘(Ha ünnep napján halt meg, lásd alább 200. fej. 8. és 9. pontjait). Ha elfeledték körülmetélni és előbőrével temették el, de ezt azonnal észrevették, tehát nem kell tartani attól, hogy a sírban már osztásnak indult, ki kell nyitni a sírját és körül kell metélni, de ha csak néhány nappal a halála után jutott eszükbe, nem szabad felnyitni a sírját (Noda biJehuda II. 164. döntv.).
8. A körülmetélés napján lakomát szoktak tartani, mert minden parancskötelességet, amelyet Izrael örömmel vállalt (amilyen a körülmetélés parancsa), még ma is örömmel teljesíti és írva vagyon (Zsolt. 119. 162.): Örvendek a szavadnak stb., amit úgy magyarázunk: ez a mila parancsa. Aki megteheti, hogy méltó lakomát tarthat, de fösvénységből nem ad egyebet kávénál és süteménynél s hasonlónál, nem cselekszik helyesen. Akit a körülmetélés lakomájára meghívtak és tudja, hogy azon érdemes férfiak is jelen lesznek, köteles szintén oda elmenni. Szokás még a körülmetélést megelőző sabbosz estéjén is vendégeket hívni, mikor gyümölcsöt és italt nyújtanak, ez is micvalakoma. Szokás továbbá, hogy a körülmetélést megelőző este a gyermek szobájában összejönnek és tórával foglalkoznak, amely alkalommal szintén tartanak némi lakomát, ez már nem bír a micvakötelesség lakomájának jellegével, ez már csak szokás. (Mhr. Jaábec: Morenu harab Jákob Emden ben Cvi).
