1. Mielőtt a maftirt felhívják, fél kaddist mondanak, és amikor a kaddist mondják az a szefer tóra (könyve), amelyből addig a hetiszakaszt olvasták és az a szefer tóra, amelyből a maftir fog olvasni, mindkettő az asztalon kell, hogy legyen. Amikor három széfer tórából olvasnak, nem kell az elsőt is az asztalra tenni.
2. A maftir ne kezdje addig az áldásokat mondani, míg a gólel (gelila) a tórát be nem göngyölítette és szalagjával át nem kötötte.
3. Az első bróchó végén, a === szavak után nem mondanak ament, csak a következő szakaszt befejező === szó után, mert az egész egy bróchó. Továbbá ugyanígy a haftórát követő első áldás az === szavai után sem mondanak ament, mert a következő === stb. szakasza is még ehhez a bróchóhoz tartozik. És mert vannak, akik tévednek és már az első szakaszok után is áment mondanak, jó, ha a maftir azoknál ne tartson szünetet, azzal is tudatva, hogy a bróchónak nem ott a befejező vége.
4. Tilos beszélgetni akkor, mikor a maftir a haftárát (a prófétai szakaszt) olvassa.
5. Eredetileg az a szabály, hogy az, akit maftirnak felhívnak, maga olvassa a haftárát, a közönség pedig halkan utánamondja. Az, hogy a közönség hangosan mondja a maftirral, tudás hiányából eredő szokás és helyes volna, ha ezt a szokást mindenütt eltörölnék. Azok sem helyesen cselekszenek, akik olyan hosszú ideig mondják a haftárát, hogy még akkor sem hagyják abba, mikor a maftir maga már befejezte és a bróchóba kezd, mert ha hangosan mondják, nem hallják a maftir áldásmondásának megkezdését, sőt néha megesik, hogy miattuk azok sem hallják, akik a közelükben vannak, és ha le is tompítják kissé a hangukat, amikor a bróchókat megkezdik, ők maguk még sem hallják. Ezért ekképp gyakorolják; mihelyst meghallják, hogy a maftir befejezte a haftárát és megkezdi a bróchót, ha ők maguk nem is mondták még végig a haftárát, várjanak csendben, míg a maftir befejezi a bróchókat és azután folytassák ők a haftárát. A maftir is ügyeljen arra, hogy ne kezdje a bróchók mondását, míg a község olvasásának hangja teljesen meg nem szűnik.
6. Oly sabbosznapján, mikor két szidrát (hetiszakaszt) olvasnak fel egyszerre, a második szidra haftáráját kell felolvasni, kivéve ha az === és a === hetiszakaszok vonattak egybe, mert akkor a === Amosz 9. fej. 7.-15. verseit olvassák. Némely nyomtatott tórakiadásban a M. I. k. === hetiszakasz haftárájának a === kezdetű prófétai szakasz (Hósea 12. 13.-14. 10.) van kijelölve, feltüntetve, ez tévedés, mert ez a === hetiszakaszhoz tartozik, míg a === szidra haftárája === (Obadja I. 1.-21. versig terjedő látomása).
7. Sabboszra eső === újhold napján a === Jes. 66. 1.-24. verseit olvassák haftárának. Aki tévedett és annak a sabbosznak rendes heti haftáráját olvasta fel, ha még nem kezdette meg az utána rendelt »utóbróchókat«, amikor tévedését észrevette, mondja utána mindjárt a === szakaszát is és azután a bróchókat. Ha csak a bróchók elmondása után vette észre, mondja el a === prófétai szakaszt bróchók nélkül. Ha a roschodes – újhold – vasárnapra esik a === (Sám. I. 20. 18-42.) prófétai szakaszt olvassák. Ha tévedett, a szabály ugyanaz, mint sabboszra eső újhold napján esett tévedésnél. Ha a roschodes – újhold két nap, sabbosz és vasárnap, a haftára a fenti === prófétai szakasz.
8. Peszach félünnep sabboszán a haftára bróchóiban sem közbül, sem a végén nem említik meg a peszach ünnepet, hanem csak a === szavakkal fejezik be. De a szukkot félünnep sabboszán, (mivel akkor teljes Hallelt mondanak és muszaf áldozata is különbözik a többi napétól) megemlítik, miként amikor is maga a szukkosz főünnep napja esik sabboszra.
9. Olyan kiskorú fiút, ki már a micvák gyakorlatára érett és tudja, kit áldanak és az egyes hangokat is jól tudja már kiejteni, sabbosz és ünnep napján felhívhatnak maftirnak, kivéve a parosasz Zóchór (purim előtti) a parasosz Para (purim utáni), (l. lej. 140. fej.) és a sabbosz suvó (az engesztelési napot megelőző) sabboszon. Így a peszach ünnep hetedik napján, mikor a maftir is === -t mond (Sámuel II. k. 22. fej.), szintén nem szoktak kiskorút maftirnak felhívni. Így továbbá sevuosz ünnep első napján sem, amikor a haftarának Jechezkél próféta (I. 1.-28. 3. 12.) égi látomásának felolvasásához éppen a község nagyját és tóratudóját szokták felhívni, végül ugyanígy sabbosz cházon (a tisóbeáv böjtöt megelőző sabboszon, a Jesajas látomásának (Jes. I. 1.-27.) felolvasásához a község rabbiját szokták felhívni maftirnak (1. Magen Abr. 282. fej.)
10. A haftara felolvasását bróchóinak elmondásával, csak azutánra rendelték el, hogy a tórához felhívottak a tóraolvasmány előtt és után a bróchókat már elmondták, de ha egyszerű sabboszon, akár a hetedik felhívottnál találtak hibát a széfer tórában és nem volt más széfer tóra (tekercs) a zsinagógában és ezért az akkor felhívott nem mondott bróchót a tóraszakasz felolvasása után, ugyanígy, ha oly napon találtak a maftir tóraszakaszában hibát, mikor ennek a felolvasása a nap különös kötelessége, akkor nem mondják el a haftara előtt és után a bróchókat, hanem csak azok nélkül olvassák fel a haftarát. Egyszerű sabboszon azonban, ha akkor találtak a tórakönyvben hibát, mikor a köteles hét férfi már felolvasta részét és bróchót is mondott, akár a héten kívül még felhívottak, akár a maftir szakaszában, szerintem bróchókkal kell felolvasni a haftarát. (L. fent. 78. fej. 8. p. végén.)