A Mááriv (az esti) ima szabályai (5 pontban)
1. Az estéli (maariv) ima Semá olvasásának ideje akkor áll be, mikor három kis csillag látható, felhőbe burkolt napon várjon az ember addig, míg lelkéből minden kétséget kizárt, hogy este van. Ma az a szokás, hogy a közönség a mincha ima után mindjárt maarivot (az esti imát) imádkozik, ha még nincs is este, hogy a közönséget ne fárasszák, mert fárasztásuk volna, őket este másodszor is a zsinagógába gyülekeztetni. Csak ne mondják a félmincha ideje előtt, mert, ha már megtették, sem feleltek meg kötelességüknek. Üdv annak, aki a maariv imát közösséggel az est beállta után mondja és a délutáni és az esti istentisztelet között tórát tanul, hogy az estet tórával kösse egybe a nappallal, ami nagy dolog. Mindenesetre illik, hogy az istenfélő ember, ha már az est beállta előtt imádkozik a közösséggel maarivot, ne egyék az est beállta előtt, hanem várjon és mihelyst meglátta a csillagok feljöttét, mondja el a Semá olvasmány három szakaszát magában. Annak, aki nem imádkozott a közösséggel, tilos maarivot imádkoznia a csillagok feljötte előtt.
2. Az esti imát tulajdonképpen mindjárt a csillagok feljötte után kell elmondani és a csillagok feljötte előtt egy fél órával tilos enni kezdeni, munkába vagy akár tóratanulásba fogni, miként a kis mincha idejének közeledtekor láttuk. Ha. nem ér rá akkor, pl. a nyilvánosság előtt tanul, semmiképpen se halassza, tovább éjfélnél. Megtörtént esetben azonban még ha éjfél után mondta is el, míg a hajnalhasadta feljött, eleget tett a kötelességének.
3. Ki a maariv imára jő a zsinagógába és a közönséget már a Semóné eszré imában találja, ha nincs is még este, de a mincha fél ideje már elmúlt, mondja el a közönséggel ő is a Semóné eszrét és később, mikor az est már beállt, mondja el a Semá olvasmányt a bróchóval. Ha a közönség akkor, mikor jő, a Semá olvasmány és a bróchói közepén tart és neki még lenne ideje arra, hogy mire a közönség a Semóné eszré imához ér, ő is elmondja a Semá olvasmányt és a bróchóit === áldásig, tegye meg és hagyja ki a === stb. imát, amit azután a tefilla után már nem kell elmondani (Jaabec). Ha pedig még nem imádkozott minchát, mondja el a mincha ima Semóné eszré imáját akkor, mikor a közönség a Semá olvasmányt mondja a bróchóival, várjon egy keveset, legalább négy rőf jártányi ideig és mondja a közönséggel a maariv ima Semóné eszréjét és később, mikor az est már beállott, mondja el a Semá olvasmányt a bróchóival.
4. A === imarészt a === szakaszig ülve mondják. A maariv imát a === kezdetétől a Semóné eszré végéig megszakítani nem szabad. Az, hogy a templomszolga újhold előtt kihirdeti, hogy a === imaszakaszt, vagy a téli napforduló után a === mondatot kell a Semóné eszré imába betoldani, nem számít megszakításnak, mert az imára tartozik.
5. Ha valaki este, mikor a maariv imát mondja, egyedül maradna a zsinagógában, valamelyik felebarátjának meg kell várnia, míg ő befejezi imáját, hogy gondolata, áhítata meg ne zavartassék; ha pedig olyan időben kezdett imádkozni, hogy imáját a közönséggel egyszerre be nem fejezheti, nem kell rá várni, mert nyilvánvalóan azzal a tudattal jött, hogy ő nem fél.
