A letét (rábízott jószág) szabályai (5 pontban)
1. Ha valaki pénzt bízott rá a felebarátjára, manapság, amikor a mi foglalkozásunk rendesen az adás-vétel, amihez mindenkinek pénz kell, általában feltehető, hogy a megbízó beleegyezik abba, hogy a megbízott fel is használhassa, ha szüksége van rája. Azért ki szabad azt adnia és a letét nála voltaképpen neki adott kölcsön. Kivéve, ha a megbízó kijelentette azt, hogy ebbe nem egyezik bele, pl. ha le is pecsételte és a rendestől elütő csomózással kötötte` be; akkor nem szabad a megbízottnak azt kiadnia.
2. Ha más tárgyat bízott a felebarátjára, tilos a megbízottnak azt a maga szükségletére felhasználni, ha az a tárgy a használat által nem is romlik, nem is kopik el, mégis olybá volna vehető, mintha kölcsön vette volna, aki pedig valamit a gazdája tudta nélkül vesz kölcsön, az rabló (tolvaj). De ha biztosan tudja, hogy a megbízó ezzel nem törődik, szabad használnia. Vannak azonban, akik azt még ez esetben is megtiltják, mert a letétet használni még oly dolognál is tilos; amelynél a megbízó ezt nem szokta figyelembe venni, mert még ily esetben is annyi, mintha a rábízott letét után nyújtotta volna ki a kezét, – ezért szigorúbban is kell venni.
3. A rábízott dologra a legeslegjobban kell vigyáznia, ahogy az oly tárgyakat őrizni szokták. És ha a maga dolgainak az őrizetére nem is vet gondot, a rábízott dologra azonban annál gondosabban kell ügyelnie.
4. A megbízottnak a rábízott tárgyakat nem szabad másoknak a kezére bízni, ha igazabbak (alkalmasabbak) és megbízhatóbbak is nálánál, kivéve, ha a megbízó azokra is szokott ily dolgokat bízni.
5. Ha a rábízott letétet jő visszaadni vagy tartozását akarja megfizetni, ne adja azt a megbízó családja valamely tagjának a megbízó tudta nélkül. Hasonlóképpen, ha kölcsönvett tárgyat jő visszaadni, vagy tartozását akarja megfizetni, de a feleségének tudtán kívül is visszaadhatja, mert általában az asszony tesz-vesz a házban és a férje mindenét rábízza.
