A Jahrzeit (az elhalálozás évforduló) napja böjtjének szabályai (8 pontban)
1. Micváérdem, az apa vagy anya halálának évforduló napján minden évben böjtölni, hogy az ember bűnbánatra serkenjen, megvizsgálja azon napon a tetteit, megbánja rossz cselekedeteit és ezzel érdemesítse, boldogítsa apját vagy anyját arra, hogy az Éden kertjébe emelkedjenek. Délután a minchá imájának === === szakaszába toldja bele az === imát, mint más egyéni böjtön szokták. Ha egyszer már böjtöl, feltehető, hogy szándéka volt minden évben böjtölni ezen a napon, tehát olyan e tette, mint olyan fogadalom, melyről a Tóra szól és ezentúl már kötelessége mindig, minden évben böjtölni ezen a napon. Ha pedig beteg, vagy hogy más súlyos okból kell ennie, fájdalmát fel kell oldatnia. Ha meghatározottan kijelentette első böjtje alkalmával, hogy a böjtöt nem mint fogadalmat vállalja, nem is kell feloldás. (A Jahrzeit az elhalálozás évfordulóján mécset szoktak gyújtani, l. fentebb a 90. fej. végén és a 98. fej. 1. p.)
2. Mindig a halálozás évfordulóján böjtölnek, még az első évben is, még ha annak a napnak a végén halt is meg, mikor a mááriv (a következő nap estéjének) imáját már elmondták, de még nappal volt, ezt a napot kell a Jahrzeit (a halálozás évforduló) napjának megállapítani. De ha a temetés, az elhalálozás után néhány napig eltolódott, akkor az első évben a temetés évfordulóján, de azontúl mindig az elhalálozás évfordulóján böjtöljön.
3. Ha szökőévben az első Ádár vagy a második Vö-ádár hóban halt meg, akkor az egyszerű évben mindig ádár hónapban, szökőévben pedig abban az ádár hónapban böjtöljön, amelyben az elhalálozás történt, ha az első ádárban, az elsőben, ha a második ádárban, a másodikban. Ha egyszerű esztendőben halt meg, akkor szökőévben az első ádárban böjtöljön, de a második ádár hó megfelelő napján is mondjon kádist (árvák imáját), de ez esetben csak akkor, ha mások kádis jogát nem csorbítja, el nem veszi.
4. A chesván hónap néha telt, azaz harminc napos, ilyenkor az utána következő kiszlév hónap ros-chodesének (újholdjának) két napja van: a ros-chodes első napja chesván hó harmincadik napja és hozzátartozik, a ros-chodes második napja pedig kiszlév hónak első napja. (Ugyanúgy van minden olyan ros-chodesnél, mely két napos, az első napja az előző hónap harmincadik napja és hozzátartozik.) Néha pedig hiányos, vagyis nincsen csak huszonkilenc napja és a következő kiszlév hó újholdjának csak egy napja van és így a kiszlév hó is néha telt és a rákövetkező tévész hó ros-chodese (újholdja) akkor két napos, néha meg hiányos, akkor rákövetkező tévész hó ros-chodese csak egy napos. Annak, aki akkor halt meg, mikor kiszlév hó ros-chodesének csak egy napja volt, olyan esztendőben, mikor kiszlev hó újholdjának két napja lesz, az újhold második napján kell tartani Jahrzeitját, mert az kiszlev hónak az első napja és halála is kiszlev hó első napján történt. De annak, aki kiszlev hó újholdjának az első napján halt meg, amikor tehát kiszlev hó ros-chodese két napos volt, olyan esztendőben, mikor kiszlev hó újholdja csak egy napos, már kétséges, hogy mikor tartandó a Jahrzeitja chesván hó 29-én-e, mert chesván hó utolsó napján halt meg, avagy mivelhogy az emberek fogadalmánál az emberek szavajárását követjük, kiszlév hó ros-chodesén tartandó-e a Jahrzeitja, ahogy a nép azt a napot hívja. Az eljárás tehát a következő: ha az elhalálozást követő első évben kiszlev hó újholdjának csak egy napja van, tartsa a Jahrzeitot chesván hó 29-én és tartsa így mindig, valahányszor a chesván hó hiányos. De mindamellett másnap, kiszlev hó ros-chodesén, ha más gyászoló nincs ott, szintén kell kádist mondania és vele kell imádkoznia, csak másoknak a jogát ne csorbítsa. De ha a következő évben is két napja van a kiszlev hó újholdjának, ami által Jahrzeit napját tehát kiszlev hó újholdjára állapítja meg, mindenkor ezen a napon tartsa, akkor is, ha kiszlev hónak csak egy napos az újholdja, ezen a ros-chodesen tartsa a Jahrzeitot. Ugyanez a szabálya a tévész hó újholdjára eső Jahrzeitnak is.
5. És mivelhogy tévész hó újholdja is néha csak egy napos, azaz a chánuká ünnep hatodik napja, vagyis a chánuká hatodik napja tévész hó elseje és a hetedik napja tévész hó másodika és a nyolcadik napja tévész hónap harmadika, néha meg két napos a tévész hó újholdja, azaz a chánuká ünnepnek a hatodik és hetedik napja és akkor a chánuká hetedik napja tévész hó elseje és a nyolcadik napja tévész másodika, ezért akinek ezeken a napokon van szülője utána Jahrzeitje, ne tévedjen, ne a chánuká napjai, hanem a hónap napjai szerint tartsa Jahrzeitje napját.
6. Olyan napokon, mikor a hétköznapi imában a === könyörgést nem mondják, a Jahrzeit böjtjét sem tartják, így körülmetélés napján nem böjtöl sem az apa, sem a szándok (koma, ki a gyermeket tartja), sem a mohél (a körülmetélő). Az elsőszülött fiú kiválasztása napján sem böjtölnek. Valamint a vőlegény sem böjtöl lakodalma hét napján, de a Talmud egy traktusa befejezésének micválakomáján tilos ennie a Jahrzeit napján (Szifszé Kohen = === Joré Déá 246. fej. 27. p. Maharil döntvénye nevében). Olyan napokon is, melyeken nem böjtölhet, foglalkozzon legalább Tórával, micváparancsok teljesítésével és jótékonyság gyakorlásával atyja vagy anyja lelkének javáért.
7. A (másnapi) Jahrzeit böjtje előtt való este ne egyék lakodalmi ebéden, amelyen a vőlegényt és mennyasszonyt mulattatják, és amelyen örömnek van helye, de körülmetélésnek, az elsőszülött kiváltásának és a Talmud valamely traktusa befejezésének örömlakomáján szabad részt vennie.
8. Aki nem tudja atyja vagy anyja elhalálozásának napját, válasszon ki magának az esztendőben egy bizonyos napot, hogy azon böjtöljön, de ne csorbítsa e napon a többi kádist mondó jogát.
Megsemmisíti a Halált örökre és letörli az Örökkévaló Isten a könnyet minden arcról!
Áldott legyen (dicsértessék), ki a fáradtnak erőt ad és a tehetetlennek gyarapítja erejét!