A hordásnak és az egyik területről a másik területre való átvitelnek tilalma (13 pontban)
1. A közös és közömbös területen tilos bármit négy rőfnyi távolságra elmozdítani, vinni, dobni, vagy átnyújtani, ugyancsak tilos valamit több ízben négy rőfnél kisebb területre eltávolítani.
2. Tilos vinni, dobni, vagy átnyújtani bármit is magánterületről közterületre, vagy közömbös területre, ugyanígy közterületről, vagy közömbös területről magánterületre, vagy a közterületről közömbös területre és viszont a közömbös területről közterületre. De szabad térről szabad kivinni magánterületre és közömbös területre és viszont ezekből amoda, de nem szabad azt a tárgyat a közös és közömbös területen négy rőfnyi távolságra vinni. És mivel (az előbbi pontban említetteken kívül még) több megkülönböztetése is van annak, hogy mi a közös, mi a közömbös és mi a magánterület, azért olyan községben, hol eruvsorompók nincsenek, az, aki a szabályokban nem teljesen járatos, óvakodjék valamely tárgyat a fekvőhelyéről olyan helyre vinni, melynek területe amazétól különbözik, kivéve olyan helyekre, melyekről biztosan tudja, hogy oda szabad vinni.
3. Valamely tárgynak a fekvőhelyéről való felemelését »felvétel«-nek, annak valahova helyezését »letevés«-nek nevezik. A felvétel letevés nélkül, vagy a letevés felvétel nélkül is tilos. Ezért tilos a zsidónak a nemzsidó kezébe adni valamely tárgyat, hogy az magánterületről, a közös vagy közömbös területre kivigye, mert a felvétel műveletét a zsidó végezné; hanem a nemzsidó maga vegye fel a tárgyat a fekvőhelyéről. Ugyanígy, ha a nemzsidó hoz be valamely tárgyat, a zsidó ne vegye át a kezéből, mert akkor a letevés műveletét végezné a zsidó, hanem a nemzsidó tegye is le a tárgyat. Ügyelni kell erre pl. amikor nemzsidó asszony hozza a gyermeket körülmetélésre a zsinagógába, hogy a nemzsidó vegye fel a gyermeket a lakásban és mikor a zsinagóga udvarába, vagy előcsarnokába lép, ott tegye le és onnan vegye fel a zsidó asszony.
4. Ha az udvarfalon rés támadt, de maradt belőle egy oldalon négy arasz széles és a földtől számítva tíz arasz magas fal egészben, avagy a választófal két oldaláról maradt egy arasz széles és tíz arasz magas kerítésfal, ha a rés maga nem szélesebb tíz rőfnél, nem kell rajta sabboszra semmi javítás, mert az ily nagy rés maga is bejáratnak számít. De ha a rés tíz rőfnél szélesebb, ugyanígy, ha a kerítésfalból egy oldalon nem maradt négy arasz széles fal vagy két oldalán egyikből sem maradt egy arasz széles fal és még inkább, ha egészen leszakadt, azaz, hogy egyik oldalán semmi fal sem maradt, pl. ilyen alakban, akkor, ha a támadt rés csak három arasz is, abban az udvarban hordani tilos, míg a hibát ki nem javítják (a leghelyesebb javítása:) bejárat alakjára. (Ha pedig két vagy több családfő is lakik benne === »az udvarok összekötését« kell megcsinálniok, ahogy azt Isten segítségével a 94. fejezetben fogom kifejteni.).
5. Az amit mondottunk, hogyha a támadt rés az udvarban nem több tíz rőfnél, bejáratnak számít és javításra nem szorul, csak arra az esetre áll, ha a kerítésfalon csak egy rés támadt, de ha két vagy több rés is van, akkor a megmaradt falrésznek legalább is oly nagynak kell lennie, mint a beszakadtnak, de ha a beszakadt rész nagyobb volt a megmaradtnál, minden olyan rést, mely három arasznál nagyobb, meg kell javítani (l. Chajé Adam 71. fej. 9. p. ).
6. Mi a bejárat alakja? Ha egy rudat szúr erre az oldalra, egy másikat vele szemben a másik oldalra, – közülök egyik sem alacsonyabb tíz arasznál – föléjük pedig egy harmadik rudat fektet, vagy egy zsinórt húz. Ennek a harmadik rúdnak vagy fonalnak a két másik rúd hegyén kell feküdnie és nem az oldalain, ha az oldalrudak hegyébe szöget vernek és a zsinórt azokra erősítették, az is megfelel (Pri megadim. Misbecot zahab 363. fej. 19. pont). A rudaknak a kerítés falától nem szabad messzebbre lenniök három arasznál és a földtől nem szabad magasabban állniok három arasznál, (ha nem a földre voltak erősítve 1. Sááré tesuba 363. fej.). Kényszer esetén, ha a bejárat alakját csak akképpen lehet megcsinálni, hogy a rudak a faltól három arasznál távolabbra esnek, megengedhetők (l. r. Akiba Eger 18. dtvényét.).
7. Ha kertnek vagy háznak az utcára olyan kijárata van, melynek ajtaja befelé nyílik és az ajtófélfák a rajtuk levő felső és alattuk levő alsó küszöbbel az ajtó utcai oldalára esnek, a köztük levő terület lehet néha magánterület, más esetben közömbös terület, mivel annak megítélésében nem mindenki járatos, azért erre a térre kétséges voltánál fogva alkalmazandó úgy a magánterület, mint a közömbös terület szigorítása. Tilos onnan bármit kivinni az utcára, mely közút és közömbös terület lehet, sem az utcáról ide behozni, mert hátha ez már magánterület. Ugyanígy tilos a házból vagy az udvarból ide bármit kihozni, innen azokba bevinni, mert az közömbös terület (karmelit) is lehet . . . Azért ha az ajtó zárva van és ki kell nyitni, vigyázni kell arra, hogy a nemzsidó ember tegye a kulcsot a zárba, és a zár felnyitása után, a nemzsidó húzza is ki a zárból, mielőtt a zsidó az ajtót kinyitja, mert ha a zsidó kinyitja a befelé nyíló ajtót, míg a kulcs a zárban van, ő viszi be a kulcsot a közömbös területről a magánterületre.
8. Sok helyen vannak olyan házak, melyeknek teteje a ház falán túl kihúzódik az utcára és ott oszlopokra támaszkodik, tilos a házból oda kivinni, vagy onnan a házba bármit is bevinni. Ugyanígy tilos azon területen magán is valamit négy rőfnél messzebb vinni, mert arra a területre az utca, tehát közterület vagy közömbös terület szabálya mérvadó. Bár a tető oszlopokon nyugszik, úgy hogy minden részének külön bejárat alakja van, ami által az már a választófalnak volna vehető, oldalai azonban szabadok: oldalain azonban nincsenek választófalak. Ezért kell a háznak egyik oldalán is azon oszloppal szemben, melyre a háztető dől, rudat állítani, hogy bejárat alakja legyen és ugyanígy a másik oldalára is. Ha több ház áll hasonló módon egymás mellett, elegendő, ha az innenső szélső ház mellett és a túlsó szélső ház mellett állítnak rudakat és az udvarokat azonkívül az === szertartással kötik össze.
9. Szabad nemzsidó elé eledelt tenni az udvarban vagy házban, ha tudják is, hogy kiviszi, csak a kezébe ne adják, mert ezzel a felvétel műveletét a zsidó végezné. Ezt is csak akkor szabad, ha a nemzsidónak megengedik, hogy ha akarja, ott is megeheti, de ha nincs joga azt ott megenni, vagy ha olyan sok az étel, hogy nem is tudja mind ott megenni, szintúgy más tárgyakat, melyekről feltehető, hogy kiviszik, tilos eléje is adni, mert az a látszata, mintha azért adná, hogy kivigye.
10. Az anyának szabad az utcán kisgyermekét kézen vezetnie, csak ne vonszolja, hanem amikor a gyermek felemeli az egyik lábát, tegye a másikat a földre és támaszkodjék rája, míg újra leteszi azt a lábát, amelyet előbb felemelt, így mindig úgy találják, hogy az egyik lábára támaszkodik. De ha a gyermek mindkét lábát húzza a földön, annyi mintha az anyja vinné és ezt még közömbös területen is tilos. Valósággal vinni a gyermeket, még ha oly nagy is már, hogy a maga lábán egyedül is tudna járni, közömbös területen is tilos, mert mestereink csak azért mondották, hogy az élő ember maga magát viszi (akkor is, ha viszik), hogy a bűnáldozat alól mentesítsék, de a mesterek === sabbosztilalma mindenesetre fennáll, a közömbös terület maga is csak a mesterek tilalma, abban tehát mesterek tilalma a mesterek tilalmára terjed. Figyelmeztetni kell erre az embereket, mert sokan tévednek ebben (l. Tanja Sulchan Aruchja 308. fej. 81. p. és r. Akiba Eger 28. dtv.).
11. Tilos vizet meríteni abból a patakból, mely az udvaron át folyik. (A Sulchan Aruch 356. fejezetében megmagyarázza, mint lehetne mégis vízhez jutnia).
12. Ne álljon oda az ember a magánterületről a közútra, vagy közömbös területre vizelni vagy köpni, sem ezekből a magánterületre, sem a közútról a közömbös területre vagy a közömbös területről a közterületre. Ne is menjen köpettel a szájában négy rőfnyi területet a közterületen vagy a közömbös területen, avagy az egyik területről a másikra, ha ezt a szájában már egyik helyről a másikra tolta.
13. Szabad a mosdóvizet olyan udvarba is kiönteni, melynek a nagysága négy négyzetrőf, bárha a víz onnan a közterületre folyik.
