A havi vérzés ideje megállapításának a rendje és a nemi érintkezés előtt és után kötelező vizsgálatnak szabályai (7 pontban)
1. A női vérzés megállapított ideje a hónapnak az a napja, amelyben a vérzés három egymás után következő hónapban jelentkezik. Ha háromszor egymás után minden alkalommal ugyanabban az időben látja, akkor az idő vérzésének meghatározott ideje. Vannak asszonyok, kik vérzésük bekövetkezésének határozott idejét minden hónap ugyanazon napjával jelölik meg, ha háromszor egymás után minden alkalomnál újhold napján látták vérzésük első tünetét, akkor minden hó újholdja vérzésük (havi tisztátalanságuk mindenkori kezdetének) megállapított ideje (magyarul, népiesen: hószáma). Éppenúgy, ha háromszor egymás után a hó ötödik napján látta első tünetét, akkor minden hó ötödike a vérzés tüneteinek megállapított várható ideje. Ezt nevezik a vérzési napok szabályos rendjének, ha ezt a hónap bizonyos meghatározott napjára állapíthatják meg. S habár a napok száma az egyik vérzés tüneteinek meglátása és a másik meglátása között nem egyenlő, mert némely hónapban huszonkilenc, másokban harminc nap van, mégis mivel a hónapnak azon a bizonyos napján szokta tüneteit látni, az a vérzésének a megállapított napja (hószáma).
2. A legtöbb nő azonban különböző napszámú időszak szerint szokta vérzése megindulásának napját megállapítani, vagyis hogy az egyik a vérzés jelentkezésétől a másiknak jelentkezéséig tartó időt egyenlő, mindig ugyanannyi napot számláló időszaknak veszi, pl. ezúttal most látja és 20 vagy 30, vagy 32 stb. napi megszakítás után látja újra, ha az egyiktől a másikig háromszor egymásután ugyanannyi napot számláló időszakaszban jelentkezett újra, ezt az időközt nevezzük vérzése megállapított időszakának (periódusának). Ha megint ily időközt számlált, akkor a következő nap lesz vérzése megismétlődésének a megállapított napja. Mivelhogy a vérzés jelentkezésének a napja mindig legalább is háromszori ismétlődéssel állapítható meg, ez időköz két megfigyelése után ismerhető fel, azért a vérzés szabályosan ismétlődő időközének megállapítása céljából négyszer kell a vérzés jelentkezését megfigyelni. Például: Látta ma és huszonöt napi megszakítás után látja újra, újabb 25 napi megszakítással látja ismét, majd 25 napi időszak után veszi újra észre, akkor négyszer figyelte vérzése jelentkezését, köztük három egyenlő napszámú időközt, ez időköz lesz tehát vérzése ismétlődésének váltószáma.
3. Némely asszony vérzése váltakozásának rendje nem állapítható meg sem a hónap bizonyos napjával, sem egyenlő időközökkel, de jelzik jöttét testük jelenségei, pl. hogy jelentkezése előtt ásítani szokott, vagyis mint mikor az ember nehézséget érez tagjaiban, nyújtózkodik a karjával vagy a száját nyitja amiatt, vagy az étel, amit evett, hajt ki böfögő hangot a torkán, mindezek a === jelenségei. Ugyanígy, aki felül szelet böfög, alul szelet bocsát, vagy aki akár a köldök tájékán érez fájdalmat, akár a méhében, akit a hideg ráz, lázas, vagy akinek égnek mered a haja, vagy akinek a feje és tagjai lesznek nehezek, mindazoknál, akiknél háromszor egymásután fordul elő, hogy a fent említett tünetek egyike jelentkezik a havi vérzés beállta előtt, ezt nevezik a vérzése rendje »testi tünetének«. De csakis ha a === (nyújtózkodás, böfögés) és === (puffasztó szelek, tüsszögés) többször jelentkezik egymás után, az a vérzés megindulásának jele, mely a havi vérzés rendjét megállapítja, de egyszeri === alapján még nem állapítható meg a vérzés beállta, mert ez minden embernél elő szokott fordulni. Továbbá csakis akkor, ha mind a három alkalommal ugyanazon testi tünet után jelentkezett, de ha egyszer ezzel, másszor más tünettel jelentkezik, egyik sem lehet a vérzés rendje megállapításának alapja.
4. Vannak, kik a vérzés hószámát, vagy váltakozó időszakát a === és === vagy egyéb testi jelenségekkel kapcsolatban állapítják meg, azaz hogy pl. minden hó ötödikén === -ja vagy === -a van és azután jelentkezik a tisztátalansága, vagy akinek utolsó tisztátalansága után huszonöt nappal jelentkezik a === vagy === tünete és azután látja a vérzést, ezt a vérzés vegyesjelű rendjének nevezik vagyis hogy a megfelelő napon a vérzés azonos testi tünetekkel kapcsolatosan jelentkezik. Ha háromszor egymásután így állapította azt meg, akkor, ha elérkezett a határnap és a === és az === jelentkezik nála, már tartania kell a vérzés beálltától. De ha csak a napja jött meg a jelek nélkül, vagy hogy csak === és === jelentkezett, nem kell még a vérzéstől tartania, mert a vérzés bekövetkezését nála csak a kettőnek együttes jelentkezése állapítja meg.
5. Amely asszony tisztátalanságának megállapíttatott a szabályos rendje, ideje, annak ez időn kívül a tisztasága is megállapítottnak vehető, férje bemehet hozzá és nem kell tőle kérdeznie semmit. Még ha már szundikál is, bemehet hozzá és nem kell vizsgálat sem a közösülés előtt, sem a közösülés után, ellenkezőleg nem is szabad vizsgálnia magát a férje előtt, hogy annak a szívét ne zaklassa az a gondolat, hogy bizonyára érezett valamit az asszony, mert ha nem érezett volna, nem vizsgálná magát . . . Ezért ha a közösülés előtt vizsgálná magát a férje előtt, tartania kell attól, hogy mivel azt a szíve zaklatja, tartózkodni fog tőle, ha pedig a közösülés után vizsgálja magát előtte, tartania kell attól, hátha annak szívében azt az aggodalmat kelti, hogy bizonyára érezett már valamit a közösülés idején és távol tartja tőle magát máskor is, ezért ne vizsgálja magát férje előtt . . . De minél többet vizsgálja magát az asszony, mikor a férje nincsen ott, az annál méltóbb a dicséretre.
6. Amely asszony vérzésének egyáltalán nincsen szabályos rendje, annak meg kell vizsgálnia magát közösülés előtt is, közösülés után is, sőt a férj is törölje le magát a közösülés után külön ruhadarabbal, hogy megnézze, nem található-e azon valami vércsepp. De ha az asszonyról bizton feltehető, hogy vérzése elmaradt, pl. az áldott állapotban lévő három hónap után, vagy gyermekét szoptató asszony vagy idősebb nő, nem kötelesek megvizsgálni magukat.
7. Vannak nők, kiknek a vérzése nem váltakozik szabályosan, vannak legalább bizonyos határozott számú napjaik, amelyen a tisztátalanság tüneteit bizonnyal nem látják, pl. ki biztos abban, hogy előző tisztátalansága után huszonöt napon belül biztosan nem látja újra annak a tüneteit, csak azután és akkor sincsen meghatározott napja, mert ha késik egy nappal vagy kettővel, sőt három nappal is, az ilyen asszonynak, huszonöt napig, amelyekről már háromszor megállapította, hogy e napokban vérzés tüneteit nem észlelte, ezeken a napokon az a szabálya, mint az olyan asszonynak, kinek vérzése szabályos rendű, megállapított idejű. Az ezt az időt követő napokban, amelyeken már kétségeskedik és tisztasága nem bizonyos, tilos a férjének. (Lásd a S. A. Jóre dea 184. fej. 2. pontjához a Rema-rabbi Móse Isserles megjegyzését és a Lechem veszimlá 186. fejezetében Lechem 6. alpontját).
