A halotti ruhák és a halott mosdatás szabályai. A haszonélvezet tilalma a halottnál (13 pontban)
1. Az a szokás, hogy halotti ruhákhoz fehér vásznat törekszenek venni, hogy szépek legyenek, annak jelzésére, hogy hisznek a holtak feltámadásában, mert azt mondotta ráv Chijá, Joszef fia (Ktubot 111b.): a jámborok valamikor ruháikban fognak feltámadni. De ne legyenek kelleténél túl drágák, mert ilyet tilos használni hozzá. Ne csináljanak a halotti ruhákon sem szegélyt, sem semmiféle csomót, sem a fonalakkal, melyekkel azt varrták, sem az öltöztetés alkalmával. A férfit táliszba (imaköpenybe) temetik, melyen a ciciszrojtok rajta vannak, csak az egyik sarkát teszik poszulá = alkalmatlanná. A leghelyesebb, hogy akkor, mikor már a sírban fekszik, teszik bele az egyik sarka ciciszrojtját a sarka zsebébe. Ha szép tálisza volt, melyben életében imádkozott, nem szabad azt halála után egy másik kevésbé szép tálisszal felcserélni. Mert jobb az embernek, ha abba a táliszba temetik el, amelyben életében imádkozott. Mikor a halottat felöltöztetik, gondoljanak arra, hogy miként felöltöztetik a testét, úgy öltöztessék a lelkét is az Éden kertjében szellemi ruhákba.
2. A === = a mosdatás sorrendje: megmossák az egész testét és a fejét meleg vízzel és megtisztítják mindenütt a kezei és lábai ujjainak közét is, ledörzsölik a fejét, megfésülik, lenyírják a haját (ha nagyon hosszú), levágják a kezeinek és lábainak körmeit (a mi vidékünkön ezt nem szokták). Ügyelni kell arra, hogy ne fordítsák arcára a halottat, ez megalázó volna, hanem fordítsák először az egyik, azután a másik oldalára. Miután már jól letisztították, öntsenek rája kilenc káb vizet, vagyis hogy a földre vagy szalmára állítják a halottat és ráöntik a vizet a fejére, hogy az végigfolyjon az egész testén.
3. A kilenc káb mértéket illetőleg különbözők a vélemények (l. alább a mértékek fejezetében). Vegyenek kb. huszonnégy lengyel kvartot. Nem szükséges, hogy mind a víz csak egy edényben legyen, egybe számolhatják két vagy három edény vizét is, de csakis úgy, hogy a második már önteni kezdi, mielőtt az első az első edény vizét kiöntötte, és ugyanígy a harmadik, mielőtt a második abbahagyta. Ha egy edényből önti is, nem szabad megszakítania a víz ömlését. Négy edény vizét, ha egyszerre öntik is, sem vonhatják egybe.
4. Azután tojást kevernek össze borral, a tojást még héjában keverik meg, annak jelzésére, hogy kerek az ember sorsa, forgandó és visszatér (ott ahol bor nem kapható, vehetnek vizet helyette), és mossák vele a halott fejét. Némely helynek az a szokása, hogy jelenlevők mindegyike vesz belőle egy keveset (az ujjára), és rácsepegteti a halottra, nem helyes. Szüntessék meg ezt a szokást, mert hasonlít más népek szokásához, hanem csak a fejét mossák meg vele.
5. Ügyelni kell arra, hogy a halott össze ne fogja kezeinek ujjait. Némely helynek azt a szokását tehát, hogy összefogják az ujjakat, meg kell szüntetni. Az, amit néhol erre mondanak, hogy ezzel szent nevekre utalnak, koholt dolog. Az a szokás is, hogy a halott kezébe kis vesszőcskéket tesznek, oktalanság, de ha éppen vele akarják adni, tegyék melléje.
6. Miután megmosták a halottat, ne hagyják ott azon a helyen, ahol megmosták, hanem fektessék benn a szobában az ajtóval szembe. Azt a deszkát, amelyen a halottat mosták, ne fordítsák meg, mert veszélyes.
7. Ne csókolja meg az ember halott gyermekét, mert az nagyon veszélyes, még kevésbé fogja meg a halott kezét és mondja, hogy vigye magával.
8. Ha kiviszik a házból a halottat, vigyázzanak, hogy senki se menjen előtte előbb ki, de ha azok közül, kik vele foglalkoznak, hogy kivigyék, lép ki valaki előtte, az nem számít.
9. Azt, aki magától összeesett és meghalt, megnézik van-e sérülés a testén, melyből vér jött, mert ha feltehető, hogy élete vére a ruháiba és cipőibe hatolt, emiatt nem szabad megmosni, ha nem ruháival és cipőivel együtt temessék el, csak a ruhái felett burkolják a lepedőbe, amelyet === = burkolatnak neveznek. Szokás azt a helyet a földön, ahol elesett és a környékét felásni, ha van ott vér, eltemetik vele a föld minden porát, amelyben vér volt. De csak azokat a ruháit temetik el vele, amelyek rajta voltak, amikor elesett. De ha egyéb ruhákra cseppent rá a vérből, amely nem volt rajta, szintúgy, ha párnára, vánkosra fektették, amikor még vér folyt belőle, azokat nem kell eltemetni vele, hanem mossák ki jól vízben, amíg nem maradt bennük vérnek a nyoma és azt a vizet öntsék a sírjába. Ha nem jött belőle vér, levetik ruháit, elvégzik rajta a === mosdatást és felöltöztetik a halotti ruhákba, mint minden más halottat. Ugyanígy annak, aki vízbe fulladt levetik ruháit és a szabály az, mint más halottnál. Némely helyen a vízbe merülteket is abban a ruhában szoktak eltemetni, amelyben őket megtalálták. Ahol ez a szokás, a szokás a mérvadó.
10. Ha jön is vér belőle, de már elállt a vérzés és levették a ruháit és utána még élt néhány napig és csak azután halt meg, végezzék el rajta a === mosdatást és csináljanak neki halotti ruhát. Ha foltos lett is a ruhája attól a vértől, mely akkor jött belőle, mégis meg kell mosni, mert nem kell tekintettel lenni arra a vérre, mely még életében távozott belőle, hanem csak annál a vérnél, mely a halál órájában távozott belőle, kell attól tartanunk, hogy hátha az élet vére, avagy talán az élet vérével keveredett.
11. A szülés következtében elhunyt betegágyas asszonyra ugyanaz a szabály áll, mint a megölt emberre. Ha tudják, hogy sok vére ment el, nem végzik el rajta a === mosdatást. De ha már előbb megszűnt a vérzése és csak azután halt meg, és nem kétséges, hogy nem volt élete vére, meg kell tenni, mert mindent, amit más halottal. Sok községben el szokták végezni a === mosdatást minden szülőasszonyon és van több más szokás is szülőasszony esetében, ahol mi a szokás, az a szokás a mérvadó.
12. A pogányok által meggyilkolt embert, ha nem is jött semmi vér belőle, pl. ha megfojtották, úgy temetik el, ahogy találják, hogy felkeltsék az Ég haragját.
13. A halottból, akár zsidó, akár nemzsidó, halotti ruháiból tilos bármi hasznot is élvezni, így a halott testére kötött dísznek, avagy a hajába kötött vagy font idegen hajnak bármily hasznát élvezni tilos. Ugyanígy, ha beültetett foga volt a szájában, azt is vele kell eltemetni. De a testére nem kötött díszítésnek szabad más hasznát venni, miképpen oly díszítésnek is, mely nem tartózott szorosan a testéhez, pl. ékszerek és ruhák meg vannak engedve minden tekintetben (l. Pitché Tsuvá 349. 7.).
