A halott kivitelének, a temetőbe kísérésének és az ott mondandó === === imának szabályai (16 pontban)
1. Ha halott van a városban, a város lakóinak dolgozniuk nem szabad. De ha vannak megbízottjaik, akik a halottal foglalkozzanak, akkor azoknak, akiknek nem kell vele foglalkozniuk, szabad dolgozniuk.
2. Kis községben, amelyben halott van, az emberek ne üdvözöljék egymást. Még kevésbé üdvözöljék egymást a temetőben, ahol a halott van, még nagy városban sem. De ha nincs ott temetetlen halott, a síroktól négy rőfnyi távolságra üdvözölhetik egymást.
3. Tilos a halottat éjjelen át temetetlenül hagyni, mert mondva van (5Mózes 21:23.): ne hagyd éjjelen át… hanem temesd el még aznap, de ha a megtisztelése érdekében hagyják éjjelen át, hogy koporsót és halotti ruhákat hozzanak, vagy rokonai és gyászolói jöjjenek, akkor szabad, mert a Tóra csak azt tiltotta, ami hasonló az akasztott ember hullájához, ami a megalázása volna, de nem tiltotta, ami megtisztelésre szolgál. Ugyanígy van, ha olyan halottat találnak, kiről nem tudják megállapítani, hogy kicsoda, szabad éjjelen át temetetlenül hagyni, míg tanúk jönnek vagy a felesége, hogy megismerjék.
4. Minden halottnál az, aki sietteti őt nyugalma helyére kivinni, dicséretre méltó, de az, aki az apját vagy az anyját sietteti kivinni, akiket pedig mélyen gyászolni és nagyon megsiratni köteles, az megvetendő, kivéve, ha erev sabbosz, vagy erev jomtov (sabboszt vagy ünnepet megelőző napon) volt, vagy ha eső esett a ravatalra.
5. Ha két halott van a községben először azt vigyék ki, aki előbb halt meg és csak azután a másikat. Miután az elsőt eltemették, ne álljanak sort a gyászolói előtt, ne mondják el nekik a gyászolók vigasztaló áldását, hogy ne késleltessék a másiknak az eltemetését. Ha az első halottat az ő megtisztelése céljából éjjelen át még temetetlenül akarják hagyni, ne tartsák vissza miatta a másik halottat, hanem temessék el azonnal.
6. Ha (a két halott közül) az egyik tudós, a másik tudásnélkül való ember volt, előbb a tudóst viszik ki, akkor is ha a tudatlan halt meg előbb. Ha férfi és nő a halott, először a nőt viszik ki, még akkor is, ha a férfi halt meg előbb, mert azt írja a Tóra (4Mózes 20:1.): ott halt meg Mirjám és ott temették el, mindjárt a halála után közel a temetése.
7. Ha valaki könnyeket ejt a jámbor ember halálán, a Szent – dicsértessék! – megszámlálja a könnyeket és elteszi a kincsestárába. Ezzel jóváteheti az ember éjjeli tisztátalansága bűnét, és megvédi kis gyermekeit a haláltól, amitől Isten mentsen minket.
8. Aki látja a halottat és nem kíséri el, elköveti „aki a szegényt kigúnyolja” (Példabeszédek 17:5.) vétkét és az átok fia. Legalább is négy rőfnyi távolságra kísérje. Amikor (ahol) nem kell kísérni (l. lejjebb 9. p.) mégis meg kell állnia előtte, és nem a halott előtt áll fel, hanem azok előtt, akik kísérik, mert azok parancskötelesség teljesítésével foglalkoznak. Ugyanez a szabály más micváknál is, hogy azelőtt az ember előtt, aki teljesíti, fel kell állni, így álltak meg a mesteremberek is Jeruzsálemben azok előtt, kik a zsengéket hozták.
9. Manapság általában minden emberről Izraelben feltehető, hogy tanulta az írásbeli és a szóbeli tant, ezért, ha valaki meghal, szüneteltetik a Tóra tanulását, hogy kikísérjék a menettel, csak nő és gyermek halottnál veszik a kötelességet könnyebben, hogy a temetésen való részvétel miatt sem szüneteltetik a Tóra tanulását. A Tórát tanuló kisgyermekek egyáltalán nem szünetelnek, hiszen még a Szentély építésekor sem engedték szüneteltetni őket.
10. Nagyon kell vigyázni arra, hogy a nők ne mutatkozzanak együtt a férfiakkal, amikor a temetőbe mennek, még kevésbé amikor onnan jönnek, mert veszéllyel járhat.
11. A koporsót vivők ne vegyenek szandált a lábaikra (amelyeknek nincsen sarkuk és ezért könnyen leeshet a lábról), cipő azonban nem árt.
12. Amikor a halottal sírjától 30 rőfnyire érnek, álljanak meg vele minden négy rőfnél, vagyis hogy hétszer álljanak meg vele, megfelelően hét-hét máámod (megállás)-nak, mely viszont a Kohelet (Prédikátor) könyvében említett hét hiúságnak a gehinom hét fokának, és annak a hét ítéletnek felel meg, mely a halott felett váltja fel egymást. Időzzenek ott mindig egy keveset, mert azzal is egy kevés engesztelést szereznek a halottnak. De olyan napokon, melyeken a === könyörgést nem mondják, nem kell vele megállni, mert olyan napon nem súlyos az ítélet.
13. Amikor a temetőbe érnek, annak, aki már 30 napja nem látta a sírokat, el kell mondania az === === ===, stb. áldásmondatot (l. 60. fej. 11. p.) utána pedig az === ===, stb. áldásmondatot (a Smoné eszré, 18 hálamondatból) egészen a === === szavakig.
14. Azután === ===-nak nevezett === === ===, stb. imát mondják (l. következő fej. 9. p.) és pedig a gyászolók egyike kezdi, ha nincs ott közeli gyászolója, a jelenlevők legtekintélyesebbje kezdi el. Azokon a napokon azonban, amikor a === könyörgést nem mondják, a === imát sem mondják, azért nem mondják a sabboszt és ünnepet megelőző nap délutánján, de a ros-chodest (újholdat), chanukát és purimot megelőző nap délutánján is elmondják. Tóratudósért pedig elmondják lágbáómer (az ómerszámlálás 33.) napján, sziván hó újholdjától sávuoszig terjedő napokon, tisábéávkor és erev roshásonó (az újévet megelőző) napján délelőtt is.
15. Éjjel (este) nem mondják a === === imát, sem a kádis imát a temetőben.
16. A születése után 30 napnál előbb elhunyt gyermekért sem mondják a === === imát.
