A gyászolónak tilos a munka (15 pontban)
1 . Ezek a dolgok tilosak a gyászolónak az egész gyászhét alatt: munka, fürdés, a test kenése, saruk (cipők) felvétele és a házastársi érintkezés. Tilos a Tórát olvasnia, tilos az üdvözlés, (csapott, mángolt) vasalt fehérnemű felvétele, a haj nyírása, mindennemű öröm és az első napon a tfillin felvétele.
2. Hogyan értendő a munka tilalma? Az első három napon tilos bármit dolgoznia, habár olyan szegény, hogy a jótékonyság pénztára tartja el. A negyedik naptól kezdve azonban, ha szegény és nincs mit ennie, a lakásán belül rejtve dolgozhat, azonképpen az asszony is elvégezheti rejtve a munkáját lakásán élelme érdekében. De azt mondották bölcseink, hogy átok jő a szomszédaira, akik miatt erre kényszerült, mert az ő kötelességük ügyelni a szegényre és különösképpen a gyászhete napjaiban.
3. Munkáját másokkal, még nemzsidókkal is tilos elvégeztetnie, ha a munka azonban nagyon sürgős, tegyen kérdést a törvénytudónál.
4. Miként tilos dolgoznia, akképpen tilos áruval kereskednie. De ha olyan áruja van, melyet ha most nem ad el, tőkéjéből is veszít, szintén tegyen kérdést a törvénytudónál. Ha hajók vagy karavánok érkeztek oda, melyek most olyan olcsón adták az árut, ahogyan azután már nem található, ugyanúgy, ha vásáron van és ott hallott közeli hírt, eladhat és vehet mások által.
5. Szabad kamatos kölcsönt adatni mások által nemzsidóknak, akik máskor is tőle szoktak kölcsönt venni, ugyanígy szabad árut eladni olyanoknak, akik nála szoktak vásárolni, hogy másokhoz ne szokjanak.
6. Szabad követelése behajtására megbízottat kiküldeni olyanokhoz, akiknél félő, hogy veszendőbe megy.
7. Az olyan írást, mely meg van engedve félünnepen, szabad megírnia a gyászolónak is, ha lehetetlen más által megíratni.
8. Ha a gyászolónak a szántóföldje bérbe van kiadva, akár === részes-bérletbe (a termés harmadáért vagy negyedéért), akár === természetben adott bérért, (hogy a bérlő a föld tulajdonosának meghatározott mennyiséget köteles adni a termésből, akármennyi a termése), akár === bérletbe, (hogy megállapított bérösszeget ad neki pénzben), akkor ezek a bérlők rendesen dolgozhatnak a földön a gazda gyásza napjaiban is, mert a munka nekik (a bérlőnek) hoz hasznot és az ő gyásza miatt nem kell kárt szenvedniük. De ha a gyászoló napszámost vett, hogy a földjén dogozzon, tilos vele dolgoztatnia, még akkor is, ha földje más községben van, mert ez a munka a gyászoló hasznára, javára és nyilvánosan történnék (l. alább 13. p.).
9. Ha a gyászoló a bérlője más gazda földjének, magának nem szabad dolgoznia, de mások által szabad dolgoztatnia, mert az így nem nevezhető a bérlő, hanem a gazda munkájának. Ha másoknak egyéb dolgán kellene a gyászolónak dolgoznia, nem végeztetheti el még másokkal sem, csak ha veszendőbe menő dolog végeztesse mások által.
10. Ha a gyászoló marhája van másnál bérbe, bérlője dolgozhat vele, mert bérbe vette, mielőtt a gazdája gyászba esett és a bérlettel megszerezte úgy, hogy a bérlőé lett. A bérlet lejárta után azonban tilos vele dolgoznia.
11. Szabad a gyászolónak munkát vállalni, hogy azt gyásza napjai után végezze, csak ne mérje le, ne becsülje, mint máskor teszi.
12. Ha a gyászoló kiadta a munkát másnak a kezébe, mert maga is mástól vállalta és akkor vállalta a munkát, mielőtt gyászba esett és a munkás a maga lakásán dolgozik, el szabad annak végeznie.
13. Építési munkát végeztetni a gyászolónak, akár nemzsidók által, ha átalányban vállalták is, sőt olyan távol helyen, ahol zsidók nem is laknak, mégis tilos. Átalányban kiadott mezei munkát másokkal végeztetni, azaz úgy, hogy bizonyos megállapított összegért kiadja a munkásnak minden mezei munkáját: a szántást, vetést és aratást, stb. némelyek szerint szabad, mások szerint tilos (tehát a szigorúbbhoz tartsa magát).
14. A házi munka nem tartozik a gyászolónak tiltott munkák közé és szabad a háziasszonynak gyásza idején is sütni-főzni és elvégezni a ház minden dolgát, de amire nincs szüksége, tilos. Mint a szolgáló leánynak, aki gyászba esett, ha bérért dolgozik is, szabad a ház minden dolgát elvégeznie, de ne végezzen olyat, ami nem a ház szükségletére, hanem a saját jövedelmére szolgál, még kevésbé menjen ki a házból, mint más gyászoló sem.
15. Ha két kereskedő társnak közös üzletük van és az egyiket közeli gyász érte, zárják be az üzletüket, hogy a másik tulajdonos se foglalkozzon vele nyilvánosan, de dolgozhat rejtve otthon a lakásán közös üzlet tárgyán is. De ha a gyászoló tekintélyes ember és a társas közös üzlet az ő nevén megy, vagyis hogy a gyászolónak része van benne, tilos a másiknak akár a saját lakásán is vele foglalkoznia. De ha nagy veszteség érné a céget, ha a társ sem nyitná ki az üzletet, tegyenek kérdést a törvénytudónál, hogy az első három nap elmúltán meg lehet-e azt engedni. (Lásd a === gáon glosszáit Cháchmát Ádám könyvében Mácevet Mose füzetének 4. fej. és lásd Birké József művét).
