A chóméc kutatóvizsgálatának és megsemmisítésének a szabályai (17 pontban)
1. Az erev peszachnak (az ünnepet megelőző napnak) előestéjén kutatják (a megtisztított házban) a chómécot (kovászosat). Kötelesek a vizsgálatot mindjárt az est kezdetével megejteni. Tilos tehát egy félórával az est beállta előtt evéshez fogni vagy bármily munka végzésébe kapni.
2. Csak egyes szálú viaszkgyertyával szabad kutatni és nem fonott gyertyával, mert az már fáklya volna. Szükség esetén azonban, ha viaszkgyertya nincsen, tartsa a vizsgálatot faggyú gyertyával.
3. Végig kell kutatni minden szobát, hol tartani lehet attól, hogy oda chómécot bevittek, még a pincéket, padlásokat, boltokat, fáskamrákat is, mindent, miről feltehető, hogy oda talán chómécot bevittek, meg kell vizsgálni. Ugyancsak meg kell vizsgálni minden edényt, amelyben chómécot szoktak tartani. A vizsgálat előtt seperjenek ki jól minden helyet és tisztítsák meg minden chóméctól, hogy azután könnyebb legyen átkutatni azokat.
4. Marhaistállót, hol gabonát szoktak enni adni a marháknak, szintúgy a szárnyasok ketrecét, hol azoknak gabonaszemeket adnak, nem kell átkutatni, mert hátha egyáltalán nem erjedt meg a gabona, – és ha azt találnád mondani: hogy megerjedt, fennáll a másik kétség: hátha mind fölették és nem maradt semmi sem belőlük. De ha már megerjedt szemeket adtak oda nekik, amikor tehát már csak egy kétség áll fenn, hogy felették-e mindet, akkor erre már nem lehet támaszkodni és kell a vizsgálat.
5. Kutatni kell mindenütt: lyukakban, hasadékokban, amennyire csak lehet. A maga és gyermekeinek ruháit is, – mert néha azokba is tesznek chómécot, meg kell vizsgálni, rázzák ki azokat másnapra a chóméc megsemmisítésekor.
6. Azokat a helyiségeket, melyeket a chóméccal együtt adnak át a nemzsidónak, mert csak másnap adják el, – este még rájuk is vonatkozik a kutatás kötelessége, köteles tehát megvizsgálni.
7. Mielőtt a kutatásba kap, ezt az áldást mondja: »Áldva légy te Örökkévaló, mi Istenünk, a világ királya, ki megszentelt bennünket parancsolataival és megparancsolta nekünk a kovászos eltakarítását«, habár most még nem takarítja el, mindamellett áldást mond már az eltakarítására, mert mindjárt a vizsgálat után megsemmisítettnek jelenti ki (az esetleg ott maradt) chómécot, amelyről nem tud, ez az eltakarítása annak a chómécnak, amelyről nem tud. Az áldásmondás és a vizsgálat közben ne beszéljen, sőt jó ha a vizsgálat végéig sem beszél, legfeljebb olyant, ami a vizsgálat dolgába vág. Egy bróchóval akárhány házat megvizsgálhat udvarában.
8. Az a szokás, hogy a vizsgálat előtt néhány helyre kis kenyérdarabokat tesznek, ahol a kutató megtalálja, mert attól tartanak, talán nem találna semmit és hiábavaló áldást mondana. Természetes, hogy aki a kutatást nem alaposan végzi és csak ezeket a darabokat gyűjti össze, nem teljesíti a vizsgálat kötelességét és hiába mondja az áldást.
9. Azt a chómécot, melyet eledelre vagy eladásra hagy meg másnap reggelre, tegye a még a vizsgálat előtt valamilyen jól őrzött helyre. Azt a chómécot is, amelyet vizsgálata közben talált és másnap el kell égetnie, tegye összekötve őrzött helyre, hogy el ne vesszék belőle. Olyan helyre tegye, ahol másnap meglátja, hogy el ne feledje elégetni.
10. A vizsgálat után mindjárt jelentse ki megsemmisítettnek (tulajdonából kizártnak). A megsemmisítés ténye szívvel történjék, azaz határozza el a szívében, hogy minden kovászos, ami a birtokában van, olyan legyen, mintha nem is volna, és ne vétessék semmibe, olyan legyen, mint a por és mint olyan dolog, melyre semmi szükség nincsen. Elrendelték bölcseink, hogy mindezt szóval is kijelentse és mondja el a === stb.-t. Aki nem érti a mondatot eredeti héber szövegében, mondja el azon a nyelven, amelyen ért: Minden kovászos és erjedésbe jutó dolog, ami birtokomban van, amit nem láttam és amelyet el nem takarítottam, tekintessék megsemmisítettnek (gazdátlannak) és legyen olyan, mint a föld pora.
11. Ha az este a kutatás után semmisnek nyilvánította is a chómécot, mindamellett, nappal a chóméc elégetése után (mert különben nem égetné el a magáét) jelentse ki újra semmisnek és gazdátlannak ezt és ezzel együtt minden chómécot és mondja el a === stb.-t, vagy pedig mondja azon a nyelven, melyen érti: Minden kovászos és erjedésbe jutó, ami birtokomban van, az, amit láttam és az, amit nem láttam, amit már eltakarítottam és amit el nem takarítottam, tekintessék megsemmisítettnek (és gazdátlannak) és legyen olyan, mint a föld pora.
12. Ha egy szobát, amelyben a chómécot ki kell kutatni, raktárrá akar tenni, vagyis gyümölcsöt, fát, vagy egyéb dolgot akar elraktározni benne, úgy, hogy ha majd niszan hó 14. napjának estéje jő, azt ezek miatt a dolgok miatt képtelen lesz átkutatni, akkor már a beraktározás előtt való este, éppen úgy, mint niszán hó 14-én este kell a helyiséget átkutatni, akkor is, ha sok idő van még peszachig, és akkor is, ha mindjárt az elmúlt peszach után akarja beraktározni. Megtörtént esetben, ha még sem kutatta át, mielőtt raktárrá tette, ha szándéka azt kiüríteni, mielőtt a chómécvizsgálat ideje elérkezik, nem kell fáradoznia azzal, hogy most ürítse ki és most kutassa át, de ha peszach napjai közben szándékoznék azt kiüríteni, akkor még is ki kell most ürítenie, még ha nagy fáradsággal és költséggel jár is.
13. Ha azzal a szándékkal tette raktárrá, hogy pészach utánig nem üríti ki, akkor a raktárrátevés időpontja szerint különböző az eljárás: ha az harminc nappal pészach előtt van, nem kell átkutatnia, de ha tudják, hogy van benne chóméc, takarítsák azt már előbb (az === áldással) és az ottani chóméc megsemmisítése érvényesként használ majd akkor, midőn minden chómécát megsemmisíti a rendes idején. Ha az azonban a pészachot megelőző 30 napon belül történik, esedékes rá az átkutatásnak a kötelezettsége, (mivelhogy szabály szerint már 30 nappal pészach előtt kérdezik és magyarázzák a pészach törvényeit) és köteles azt átkutatni. Még utólag megtörtént esetben is, ha elfeledte és nem kutatta át, ki kell ürítenie a raktárt és át kell kutatnia, mindjárt este azután, hogy eszébe jutott.
14. Ha veremben raktároz el olyan búzát, mely nem volt megerjedve, de később a verem nedvessége folytán a verem alján és falainál (30 cm. egészséges réteg alatt) fekvő búza megerjedt, még ha pészach előtt 30 napon belül is raktározta el, nem kell niszán 14-e estéjén a vermet kiürítenie és átalakítania, elég, ha semmisnek (gazdátlannak) jelenti ki, mert amikor beraktározta, még szabad volt elraktároznia. Abban az esetben, ha van benne erjedt búza, eltérők a szabályok. Ezért szakértő tóratudósnál tegyen kérdést.
15. Ne vessen a 30 napon belül nedves helyre gabonaszemeket a baromfiaknak, hátha elfeledi azokat eltakarítani.
16. Aki útra kel, elmente előtt állítson egy megbízottat, hogy kikutassa és megsemmisítse chómécát és mondja meg neki magyarán, hogy chóméca kikutatására is, megsemmisítésére is őt rendeli ki megbízottjának. A megbízott pedig a megsemmisítésnél a === -t stb. így mondja: Minden kovászos vagy erjedő dolog, amely N. N. -nek a birtokában stb. De mindenesetre jelentse ki ő (a tulajdonos) is ott, ahol van, erev peszach reggelén megsemmisítettnek (gazdátlannak) a birtokában levő chómécot.
17. Ha félünnepen talált chómécot a házában, vigye ki és égesse el. Ha van olyan nagy, mint egy olajbogyó (fél tojás) mondja előbb az === bróchót a chóméc eltakarítására. De ha kevesebb egy olajbogyónál, ne mondjon rá bróchót. Ha jomtov (ünnep) napján, vagy a félünnep sabboszán, valamint, ha sabboszra eső erev peszachon találta, amikor, mert === használatból félreálított, megfognia sem szabad, borítson rá egy edényt és tartsa fölötte az ünnep, illetve a sabbosz kimeneteléig és akkor égesse el. Ha az ünnep utolsó két napján találta, mert azok elmúltával a peszach is véget ér, ne mondja el az áldást, hanem égesse el bróchó nélkül, még ha akkora volt is, mint egy olajbogyó.
