80. Nem-zsidók közé eltemetett zsidó nő újratemetése
Kérdés: A felszabadulást követően egy bizonyos Goldbergné eljött hozzám Vilkoviszkból egy problémával, amely nagyon aggasztotta. A Holokauszt éveiben a lányának sikerült elrejtőznie a keresztények között. Magát is kereszténynek adva ki, rendszeresen eljárt vasár-naponként a templomba, keresztet viselt a nyakában, együtt evett-ivott velük, és minden egyéb tekintetben is úgy viselkedett, akár egy keresztény nő. Amikor megbetegedett és meghalt, keresztény te-metőben temették el. Goldbergné nagyon szerette volna exhumál-tatni a lánya testét, és zsidó temetőben temetni el.
Válasz: Mivel a nő célja azzal, hogy nem-zsidóként viselkedett, kizárólag az volt, hogy mentse az életét, kétségtelen, hogy igyeke-zett zárkózottan viselkedni, hogy egyetlen nem-zsidó se jöjjön rá, hogy ő zsidó. Még a zsidóknak sem árulta el a titkát. Még ha egy-két családtagja ismerte is a titkát, bizonyos, hogy sem ő, sem ezek a rokonok nem beszéltek volna róla senki másnak, nehogy valami-képpen tudomást szerezzenek róla a keresztények, akik nem ha-boztak volna átadni őt a németeknek, hogy azok meggyilkolják.
Ebből kifolyólag feltételeztem, hogy tíz olyan zsidó sem volt, aki tudott volna arról, hogy kereszténynek adja ki magát. Követke-zésképpen nem lehetett őt nyilvános törvényszegőnek tartani, ha-nem inkább olyan személynek, aki kényszerből vétkezett. Ez viszont arra kötelezett minket, hogy törődjünk a tisztességével, és ne hagy-juk halálában szégyenben azáltal, hogy nem-zsidók között van el-temetve. Exhumálni kellett tehát földi maradványait, és újra elte-metni egy zsidó temetőben, ahol nyugodtan pihenhetnek a többi vértanúval azok, akik Isten nevét megszentelve haltak vértanúhalált, majd kelhet ki a sírból velük együtt, amikor elérkezik a feltámadás.
