98. Németek által prostituált nők
Kérdés: Közvetlenül a gettóból való kiszabadulásunkat követően iszonyatos probléma jutott tudomásomra. A probléma nem csak azt a nőt érintette, aki megismertette velem, de egy egész nagy csoport zsidó nővérünket is, akik hihetetlen szenvedéseken mentek keresz-tül a Holokauszt éveiben.
Egy tekintélyes kovnói családból származó fiatalasszony kere-sett meg; arcáról csak úgy patakzottak a könnyek. Sok más szeren-csétlen nőtársával együtt őt is foglyul ejtették a németek, és prosti-túcióra kényszeríttették. A gonosztevők nem elégedtek meg azzal, hogy szabadon rendelkezzenek az ő tiszta testével, de még a követ-kező szavakat is rátetoválták a bőrére: „Hitler katonáinak prostitu-áltja”.
A felszabadulás után viszontlátta a férjét, aki szintén túlélte a háborút. A gyermekeiket megölték a németek, és most új, a zsidó szentségre és tisztaságra alapuló családot reméltek alapítani. Ám amikor az asszony férje megpillantotta ezeket a szavakat a felesége testén, szörnyen feldúlta a dolog. Úgy döntött, hogy előbb tisztázni kell, vajon a háláchá szerint együtt élhet-e még a feleségével, mert ha csak egyszer is előfordult, hogy szívesen hált együtt valamelyik némettel, talán már tiltott a férje számára.
Válasz: Úgy rendelkeztem, hogy ez a szerencsétlen asszony és összes megalázott nőtársa visszatérhet a férjéhez, és együtt élhet vele. Az egyetlen kivétel az, ha a férj kohén, amely esetben, noha a feleségét megerőszakolták, a férfinak tilos együtt élnie vele. De ahol a férfi nem kohén, ott nincs miért eltiltani az asszonyt a férjé-től. Isten ments, bármi rosszat mondani ezekről a zsidó asszonyok-ról! Éppen ellenkezőleg, micva hirdetni a jutalmat, amelyet Tőle nyernek majd, Aki meghallgatja gyötrődő könyörgésüket. Ő meg fogja gyógyítani megsebzett szívüket, elcsitítja fájdalmaikat, és megáldja őket. Nem szabad további szenvedéseket okozni ezeknek az asszonyoknak, akik közül egyeseknek így is kijutott a további szenvedésekből, amikor férjeik elváltak tőlük. Ó jaj, hogy ilyesmi megtörténhetett a mi időnkben!
Úgy rendelkeztem, hogy szükségtelen az asszonynak meg-próbálni eltávolítani a tetoválást a bőréből. Éppen ellenkezőleg, őrizzék csak meg – ő és nőtársai – tetoválásaikat, és ne a szégyen bélyegének tekintsék azokat, hanem a becsület, a büszkeség és bá-torság jelének – az isteni Név megszenteléséért elszenvedett gyöt-relmek bizonyítékának. A felirat, amellyel a gyilkosok be akarták mocskolni és meg akarták gyalázni ezeket a tiszta zsidó nőket, a rangjukat és egyben népünk rangját emeli. A gyilkos brigantikra pedig örök gyalázat és kárhozat vár. Ezek a feliratok állandóan em-lékeztetni fognak bennünket arra a tórai versre, amely így hangzik: „Ó, ti nemzetek, magasztaljátok az Ő népét! Mert Ő elégtételt vesz szolgái kiontott véréért, és bosszút áll az Ő ellenségein.”

Megszakítás