Cservenka ma (2014)       A cservenkai téglagyár mai bejárataFényképezte: Dr. Csapody Tamás, 2014. 05. 12.        A cservenkai borospincék egyike – a menekülés egyik útvonalaFényképezte: Dr. Csapody Tamás, 2014. 05. 12.        A cservenkai izraelita temetőFényképezte: Dr. Csapody Tamás, 2014. 06. 26.        Dzsinics Ádám majorságaFényképezte: Dr.… Tovább Fotó dokumentáció – Cservenka ma (2014)

Az exhumálás során előkerült tárgyak     Gyógyszerek, üvegpalack, ismeretlen használati tárgyak(A gyógyszertablettán „ultraseptyl”, a kisebb fémdobozon magyar nyelvű felirat is olvasható.)Az exhumálás során előkerült tárgyak cím alatt közölt színes és fekete-fehér fényképek forrása minden esetben a Jevrejski istorijski muzej Beograd (JIM) [Jewish Historical Museum, Belgrade / Belgrádi Zsidó Történeti Múzeum], The Holocaust collection. A… Tovább Fotó dokumentáció – Az exhumálás során előkerült tárgyak

A cservenkai exhumálás      A cservenkai exhumálásA cservenkai exhumálás cím alatt közölt fényképek forrás minden esetben a Jevrejski istorijski muzej Beograd (JIM) [Jewish Historical Museum, Belgrade / Belgrádi Zsidó Történeti Múzeum], The Holocaust collection. A továbbiakban kizárólag az adott fénykép JIM-ben nyilvántartott levéltári számát közöljük. (Az első kép levéltári száma: Reg.br.: 1342. Signatura: K-22-1-1/13i-2.) … Tovább Fotó dokumentáció – A cservenkai exhumálás

A cservenkai téglagyár A cservenkai Glässer, Rauch és Welker téglagyárRoland Vetter und Hans Keiper. In: Zusammenarbeitetmit Karl Beel… [et al.]: Unser Tscherwenka. Der Weg einer Batschkadeutschen Grossgemeindein zwei Jahrhunderten. J. F. Bofinger KG, Tuttlingen, 1980. 327. o.     A cservenkai Volksheim épülete az 1940-es évekbenRoland Vetter und Hans Keiper. In: Zusammenarbeitetmit Karl Beel… [et… Tovább Fotó dokumentáció – A cservenkai téglagyár

Archív fotók   A cservenkai téglagyár 1922-ben (archív fotó)A cservenkai helytörténész, Milan Tatalovic Comi gyűjteményéből.Kézhezvéve: Cservenka, CD-n, 2005. 05. 20.       Cservenka központja az 1940-es években (archív fotó)A cservenkai helytörténész, Milan Tatalovic Comi gyűjteményéből.Kézhezvéve: Cservenka, CD-n, 2005. 05. 20.       A cservenkai evengélikus templom és iskola valamint a Volksheim (Népi otthon)… Tovább Fotó dokumentáció – Archív fotók

MELLÉKLET: A CSERVENKAI TÖMEGGYILKOSSÁG KATONAI ÉS CIVIL HÁTTERE  A cservenkai tömeggyilkosság nem történhetett volna meg, ha a magyar és német megszállás alatt a helyi lakosság meghatározó része nem kerül a birodalmi gondolat hatása-, valamint a militáns és antiszemita befolyás alá. Ezért először meg kell vizsgálnunk a megszállás éveinek történéseit, elsőként a bácskai németség ideológiai befolyásolásának… Tovább Melléklet: A cservenkai tömeggyilkosság katonai és civil háttere

AZ ÁLDOZATOK SZÁMA   A GYALOGMENETEK ÁLDOZATAI A Cservenka és Zombor közötti 33 kilométeres útszakaszon október 7-én (első 500 fő) és október 8-án (második 500 fő) valamint a vérengzés után megmenekültek (kb. 1.000 fő) vonultak. A két 500 fős menet maradéka Zomborban egyesült és október 11-én tovább indult tovább nyugat felé. A menet Bezdán (Bezdan,… Tovább Az áldozatok száma

A GYALOGMENETEK CSERVENKA ÉS ZOMBOR KÖZÖTT   A korábban tárgyaltak szerint a vérengzés előtt Cservenkáról elindított két 500 fős menet október 8-án estére Zomborba ért. A vérengzés után a bori munkaszolgálatosok szintén két menetben indultak el, szintén Zomborba. Az utóbbi két gyalogmenet körülményei és veszteségi mutatói jelentősen eltértek egymástól. Ebben az esetben a korábban induló… Tovább A gyalogmenetek Cservenka és Zombor között

A TÖMEGGYILKOSSÁG KRONOLÓGIÁJA ÉS FELTÉTELEZETT OKAI   Az október hetedikének éjszakájának kronológiája összeállítható a német és magyar katonák valamint a túlélők visszaemlékezései alapján. A 18 óra körül beálló sötétség után a téglagyárban lévő, ismeretlen számú lámpaoszlopokon égtek a lámpák. A SS egységek, a magyar keret néhány tagjának jelenlétében vagy közreműködésével sorakozókat rendeltek el. A hangnem… Tovább A tömeggyilkosság kronológiája és feltételezett okai

A TÉGLAGYÁRBAN MARADT MUNKASZOLGÁLATOSOK HELYZETE   A MAGYAR ŐRSÉG ÉS A MUNKASZOLGÁLATOSOK KIRABLÁSA A cservenkai téglagyárban a két 500 fős menet távozása után mintegy 1.150 fő maradt. A korábban Gárdos Károlytól idézettek szerint a helyzet áttekinthetetlen volt, szervezetlenség és fejetlenség uralkodott a téglagyárban. A források szerint úgy tűnik, hogy a menetek távozása után, késő délutánra… Tovább A téglagyárban maradtak helyzete

 A TÉGLAGYÁR   A cservenkai téglaégetők a telepet „téglagyárak völgyének” nevezték.[1] A cservenkai téglagyár 1944-es alaprajza egy egyenlő szárú háromszöghöz hasonlítható, amelynek leghosszabb oldala az említett utcával érintkezik (250 x 200 x 200 méter). Így a téglagyár mintegy 19.000 négyzetméter nagyságú területű lehetett. (A térképen két nagy téglagödörre utaló jel látható e területen belül.) Az… Tovább A téglagyár

 A TÖMEGGYILKOSSÁG ELŐZMÉNYE   A KATONAI ALAKULATOK A bori munkaszolgálatosok közül sokan, sokféleképpen számolnak be arról, hogy Cservenkán és környékén milyen, nem a magyar katonai kerethez tartozó katonák irányítása alatt álltak. Vagyis, hogy a bori munkaszolgálatosokat őrző magyar keretet milyen német alakulat váltotta fel. Őket a visszaemlékezésekben „német SS-eknek”,[1] „bácskai, bánáti és cservenkai sváboknak”,[2]… Tovább A tömeggyilkosság előzménye

A BORI MUNKASZOLGÁLAT   A második világháború alatt hatezer magyar munkaszolgálatost vittek kényszermunkára a németek által megszállt Szerbiába. A munkaszolgálatosok kilencvennyolc százalékát zsidó származásuk, míg két százalékát vallási meggyőződésük miatt vitték büntetésből Borba. A zsidók és a kisegyházak tagjai (Jehova Tanúi, reformadventisták, nazarénusok) egyaránt a magyar Honvédelmi Minisztérium alárendeltségében és magyar katonai felügyelet alatt éltek… Tovább A megérkezés

A BORI MUNKASZOLGÁLAT A MEGÉRKEZÉS IDŐPONTJA ÉS KÖRÜLMÉNYEI   A TÖMEGGYILKOSSÁG ELŐZMÉNYE A KATONAI ALAKULATOKA KÖRNYEZETCSERVENKA KÖZSÉGA BUDAPESTI TELEFONHÍVÁSA MAGYAR KATONAI KERET CSERVENKÁN   A TÉGLAGYÁR A MEGÉRKEZÉST KÖVETŐ ELSŐ NAP A TÉGLAGYÁRBAN  (OKTÓBER 6.)A MEGÉRKEZÉST KÖVETŐ MÁSODIK NAP (OKTÓBER 7.)    A TÉGLAGYÁRBAN MARADT MUNKASZOLGÁLATOSOK HELYZETE A MAGYAR ŐRSÉG ÉS A MUNKASZOLGÁLATOSOK KIRABLÁSA A TÖMEGGYILKOSSÁG… Tovább Tartalom

Függelék   A lubavicsi rebbe, Menáchem Mendel Schneerson rabbi levele Elie Wieselhez 5765  niszán 24. (1965. május 26.)   …És most engedjen meg nekem néhány személyes megjegyzést, melyek a szobámban folytatott beszélgetésünkhöz kapcsolódnak. Az Ön És a világ hallgatott című cikksorozata ismét eszembe jutatta azt a gondolatot, melyről itt most szólni kívánok. Emlékezni és nem… Tovább Függelék – Szószedet