66. Követheti-e a körülmetélés az elsőszülött kiváltását?
Kérdés: A felszabadulást követően úgy éreztük, kötelességünk megtalálni minden zsidó gyermeket, akiket elfogtak vagy elrejtettek maguk között a nem-zsidók, és különösen azokat a gyermekeket, akiket nem-zsidók gondjaira bíztak. Én magam ezt szent feladatnak tartottam, és jelentős energiát fektettem abba, hogy nyomára buk-kanjak ezeknek a gyermekeknek. Még meg is vesztegettem sok nem-zsidót, mivel ezek a gyermekek voltak a mi egyedül megma-radt tiszta, bűntelen, ártatlan báránykáink, egyetlen vigaszunk a rettegés és az őrjöngés oly sokáig elszenvedett napjaiért.
A veszély ellenére, amely ez idő tájt a nem-zsidók között lé-zengőkre leselkedett – a nem-zsidók közül ugyanis sokan még min-dig gyűlölték a zsidókat, és bármikor készek voltak vérüket ontani –, nem tudtam elfojtani magamban a kötelességtudatot, hogy felku-tassam a közöttük elkeveredett kis zsidó kóborlókat.
A fiúk közül sokan még körül sem voltak metélve. A legtöb-ben hat- vagy hétévesek voltak, és nem emlékeztek a szüleikre, úgyhogy nem tudták megmondani nekünk, hogy elsőszülöttek-e vagy sem. Mindamellett a szülők sok esetben jiddis és héber nyelvű leveleket hagytak a gyermekek gondviselőinél, amelyekben többek között nevet és származást is tartalmazó részletes adatokkal szolgál-tak gyermekeikről.
Az egyik fiúgyermekhez tartozó levélben az állt, hogy azon a napon, amikor a németek behatoltak Kovnóba, az anyja megszülte őt a kórházban. Nyomban miután megszülte, az anya odaadta új-szülöttjét egy keresztény nőnek, aki vele egy időben szülte meg gyermekét. A keresztény nő úgy tett, mintha ikreket szült volna, s így megmentette a zsidó kisbabát. A levelében, amelyet gyermeké-vel együtt átadott a keresztény anyának, a zsidó anya megírta, hogy a fiú zsidó, és az ő elsőszülöttje, hogy az, aki ezt a jiddisül írt levelet majd elolvassa, tudja, hogy a gyermeket körül kell metélni, és ki kell váltani. Egy eljárásbeli problémával találtam szembe magam: Előbb legyen körülmetélve a fiú s csak ezt követően kiváltva, vagy előbb ki kell váltani, s csak utána körülmetélni?
Válasz: Miután megvizsgáltam az összes forrást, úgy rendelkez-tem, hogy a fiút a kiváltás előtt körül kell metélni. Továbbá, hogy a szándák – azaz a férfi, aki a csecsemőt tartja a körülmetélés alatt – legyen az, aki elmondja az áldást: „Aki megszentelt minket paran-csolataival és meghagyta nekünk, hogy fogadjuk be őt Ábrahám ősatyánk szövetségébe.”
