Oberlander Báruch: Hászid történetek és mesék (264)

Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! www.facebook.com/Zsidocom/ #Oberlander

Amikor a Rebbe magában kereste a hibát

Oberlander Báruch rabbi a Hászid történetek és mesék 264. részében tovább folytatta Rabbi Smuel Schneersohn, a Rebbe Máhárás, a negyedik lubavicsi Rebbe történeteit. Az epizódokban különösen erősen jelenik meg a Rebbe önmagával szembeni szigora, az emberek lelkiállapotának mély ismerete, a halachikus felelősség és az a képesség, hogy egy ember életében a felszín mögé lásson.

„Akkor én nem vagyok eléggé istenfélő”

Egy fiatalembert a halacha kötelezett arra, hogy getet, válólevelet adjon feleségének. Ő azonban a Rebbe Máhárás előtt kijelentette: bármit teljesít, amit a Rebbe kér, egy dolgot kivéve – getet nem ad.

Rabbi Smuel nem haragudott meg rá. A Talmud tanítását idézte, amely szerint az istenfélő ember szavait meghallgatják. Ha tehát ő nem képes hatni erre a fiatalemberre, ebből arra következtetett, hogy benne nincs elég istenfélelem.

Lehajtotta fejét az asztalra. Néhány perc múlva, amikor felemelte, arca annyira megváltozott, hogy a fiatalember megrendült, és azonnal beleegyezett a get átadásába.

A történet különleges ereje abban rejlik, hogy a Rebbe a kudarc első pillanatában saját magát vizsgálta meg. A másik ember ellenállását személyes lelki feladatként élte meg.

A sakterjelölt és a régi utazás

Egy fiatalember kabalát, vagyis rabbinikus igazolást kért a Rebbe Máhárástól, hogy sakterként dolgozhasson. A Rebbe egy távoli, idős rabbihoz küldte, aki soha nem járt Lubavicsban, és személyesen sem ismerte Rabbi Smuelt.

Az idős rabbi először maga sem értette, miért hozzá küldték. Néhány nap gondolkodás után azonban felismerte a fiatalember arcát.

Évekkel korábban egy utazás során két ember kéredzkedett fel kocsijára. Egyikükről később kiderült, hogy nőnek öltözött férfi helyett valójában nő, és a társaság illetlenül viselkedett, sőt a rabbit is gúnyolta. A másik utas ez a sakterjelölt volt.

A rabbi ekkor azt mondta neki: sakter csak különösen istenfélő ember lehet, hiszen munkájában sok minden a saját becsületességén múlik. Őt jelenlegi állapotában nem tartja alkalmasnak erre.

A fiatalember megértette az üzenetet. A Rebbe olyan helyre küldte, ahol múltjának egy olyan részével kellett szembenéznie, amelyről Lubavicsban senki sem tudott.

A Rebbe, aki a vak Rebbe elől sem tudott elbújni

Egy Sábeszen a fiatal Rebbe Máhárás ugyanabban a városban tartózkodott, ahol az idős, vak belzi Rebbe, Rabbi Sálom.

Rabbi Smuel igyekezett észrevétlen maradni. Távol állt a többiektől, és nem mutatkozott be. A belzi Rebbe azonban kijött szobájából, elindult az ellenkező irányba, mint amerre az asztala volt, egészen addig, amíg oda nem ért hozzá.

Megfogta, maga mellé ültette, és azt mondta: „Fiatalember, előlem nem lehet elbújni.”

Amikor Rabbi Smuel hazatért, elmesélte az esetet apjának, a Cemách Cedeknek. Ő csak annyit mondott: egy olyan ember elől, akiről köztudott, hogy ruách hákódesze van, valóban nehéz elrejtőzni.

Egy álom után azonnal tanulni

Egy nevéli chászid álmában látta a Rebbe Máhárást, aki azt kérdezte tőle, miért nem tanulja az ő máámárjait.

A férfi felébredt, megmosta kezét, és azonnal leült tanulni. Nem várta meg a reggelt.

Később Lubavicsban elmesélte álmát Rabbi Smuel két fiának. A fiatalabb, a későbbi Rebbe Rásáb rögtön azt kérdezte: valóban látta a Rebbét, vagy csak hallotta a hangját?

A kérdés jól mutatja, milyen komolyan vették a chászid hagyományban az ilyen élményeket: még egy álom részleteinek is jelentősége lehetett.

A bor, amelyet kanállal kellett enni

A Rebbe Máhárás egyik chászidja fogadalmat tett, hogy nem iszik bort. Irodában dolgozott, ahol gyakran kínálták alkohollal a vendégeket, ő pedig így akarta elkerülni azokat a helyzeteket, amelyek számára nem illettek a chászid élethez.

Később súlyosan megbetegedett, és az orvosok éppen bort írtak elő gyógyszerként.

A Rebbe Máhárás olyan megoldást talált, amely a fogadalmat is tiszteletben tartotta: a bort öntsék tányérba, tegyenek bele kenyeret, és kanállal egyék meg. A fogadalom ivásra vonatkozott, ez pedig már étkezésnek számított.

Perlov rabbi külön megjegyezte, hogy a halachikus háttér alapján ez valóban érvényes megoldás volt.

„Isten katonája lesz”

Amikor a későbbi Rebbe Rásáb elérte a katonaköteles kort, komoly veszély fenyegette. Külsőre erős fiatalembernek látszott, miközben szívproblémája miatt valójában alkalmatlan lehetett a katonai szolgálatra.

A helyi kormányzó ellenségesen viszonyult a lubavicsi családhoz, és kijelentette: mindent megtesz azért, hogy a Rebbe fia bevonuljon, akár egész életére katonának küldjék.

Rabbi Smuel erre azt mondta: „Ő katona lesz – Isten katonája.”

Végül Péterváron orvosi vizsgálaton igazolták gyenge szívét, és felmentették a szolgálat alól.

A Rebbe Máhárásnak volt egy külön felmentő okirata is, amelyet korábban az állam támogatásáért kapott. Ezt szándékosan nem használta fel rá, mert úgy látta: fia egészségi állapota önmagában elegendő felmentési ok. Az irat később másik fiánál vált szükségessé.

A Széder titkai

A hatodik lubavicsi Rebbe később úgy emlékezett vissza nagyapjára, hogy a Rebbe Máhárás Széder-estéin különleges dolgok történtek.

Előfordult, hogy a Rebbe néhány percre kiment a szobából, máskor mindenkit kiküldött, majd később visszahívott. A részleteket nem magyarázták meg.

Ez a fajta visszafogottság végigkíséri a Rebbe Máhárás történeteit. Sok mindenből csak annyit őrzött meg a hagyomány, amennyit kívülről látni lehetett. A belső tartalom gyakran rejtve maradt.

A Rebbe, aki ismerte az ember valódi helyét

A 264. rész történeteiben Rabbi Smuel újra és újra olyan emberként jelenik meg, aki pontosan érzékeli, mikor milyen lelki feladat áll valaki előtt. A sakterjelöltnek szembe kellett néznie múltjával, a makacs férjnek a Rebbe önvizsgálata törte meg ellenállását, a fogadalmat tevő chászid számára pedig a halacha adott kiutat.

A Rebbe vezetése ezekben a történetekben nem látványos gesztusokban jelenik meg. Egy mondatban, egy küldetésben, egy halachikus megoldásban vagy egy olyan felismerésben, amely az embernek pontosan azt mutatja meg, amin változtatnia kell.

Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

www.facebook.com/Zsidocom/

#Oberlander