Amikor a Rebbe előre látta, merre vezet az út
Oberlander Báruch rabbi a Hászid történetek és mesék 259. részében tovább mesélte a Cemách Cedekről, Rabbi Menáchem Mendel Schneersonról, a harmadik lubavicsi Rebbéről szóló történeteket. Az epizódokban egyszerre jelent meg a szigorú vallási hagyomány, a közösségért érzett felelősség, a gyermekek megmentése és a Rebbe különleges előrelátása.
Hideg víz Sábesz tiszteletére
Lubavicsban a Tisá beÁv előtti utolsó pénteken nem fűtötték fel a fürdőt. A kilenc gyásznap alatt ugyan Sábesz tiszteletére megengedett volt a tisztálkodás, mégis hideg vízzel készültek az ünnepre.
A hagyomány szerint évekkel korábban ezen a pénteken a felfűtött fürdőből indult tűz, amely szinte egész Lubavicsot elpusztította. Ezt rossz jelnek tekintették, és ettől kezdve tartották a szokást. Oberlander rabbi ehhez saját jesivai emlékét is hozzáfűzte: pápai tanára minden évben figyelmeztette a növendékeket, hogy ezen a pénteken legfeljebb langyos vízben fürödjenek.
Ingyen vodka – egy feltétellel
A Cemách Cedek egyszer útközben egy kocsmával egybekötött fogadóban szállt meg. A vendéglátó külön szobát adott neki, de a kocsmában fiatalok hangosan mulattak, énekeltek és táncoltak. A tulajdonos hiába próbálta elcsendesíteni őket.
A Rebbe különös megoldást javasolt: mondják meg nekik, hogy azon az estén ingyen kapják a vodkát, egy feltétellel. Csak olyan dalokat énekelhetnek, amelyekben nincs szó nőkről, lányokról vagy szerelemről.
A fiatalok először megörültek, aztán hosszú csend következett. Nem jutott eszükbe megfelelő dal. Végül elmentek. A Rebbe így egyetlen mondattal teremtett nyugalmat.
„A király, aki megöl”
Eszter böjtjén a Cemách Cedek különösen hosszan imádkozott. Az ima egyik mondatánál, „a király, aki megöl és életre kelt”, megállt a „megöl” szónál, és hosszú ideig nem folytatta.
Később érkezett a hír, hogy éppen akkor halt meg I. Miklós cár. Oberlander rabbi egy hasonló történetet is felidézett Homelből. Ott a helyi chászid rabbi először azt mondta, hogy a súlyos cári rendeletek miatt visszafogottabb Purimot kell tartani. Purim estéjén azonban hirtelen arra kérte az embereket, hogy mégis készüljenek nagy ünneplésre. Csak később tudták meg, hogy a cár azon a napon meghalt.
A gyermekrablók pere
A cári hadsereg számára zsidó gyermekeket is elraboltak, hogy hosszú katonai szolgálatra vigyék őket. Voltak zsidók, akik pénzért részt vettek ebben. Két ilyen ember egyszer a Cemách Cedek elé akart menni pereskedni egymással.
A Rebbe azt mondta: nincs mit tárgyalni. A Tórában világosan szerepel, hogy aki embert rabol el és eladja, halálra méltó.
A két férfi távozott. A történet szerint egyikük az utcán összeesett és meghalt, a másik megbénult, többé beszélni sem tudott. Oberlander rabbi hozzátette: később úgy értették, talán eleve azért akarták megszólaltatni a Cemách Cedeket, hogy később feljelenthessék.
A Rebbe közben sokat tett azért, hogy zsidó gyermekeket mentsen meg a katonai szolgálattól. Egyik segítőjének azt ígérte: „Velem leszel a Gan Édenben.” Amikor ezt az embert később letartóztatták, a Cemách Cedek közbenjárásával végül kiszabadult.
A levél, amely „rossz” címre ment
Egy zsidó évek óta bérelt egy fogadót egy földesúrtól. Megtudta, hogy valaki több pénzt ajánl a bérletért, ezért attól félt, elveszíti megélhetését és otthonát. Tudott egy befolyásos emberről, aki jó kapcsolatban állt a földesúrral, ezért arra kérte a Cemách Cedeket, írjon neki levelet.
Egy órával később megkapta a levelet, de egészen más személynek szólt, egy távoli településen élő Rabbi Mordechájnak. A férfi azt hitte, tévedés történt. A Rebbe családjának egyik tagja azonban rászólt: „A Rebbe nem tévedett.”
Elutazott Rabbi Mordechájhoz, aki ugyan nem értette, miért küldték hozzá, mégis marasztalta. Néhány nappal később hatalmas vihar tört ki, és éppen az a földesúr kért menedéket Rabbi Mordechájnál, aki a fogadó sorsáról döntött.
A házigazda napokon át bőségesen ellátta, majd fizetség helyett csak egyetlen dolgot kért: továbbra is annak a zsidónak adja bérbe a fogadót, aki eddig vezette. A földesúr örömmel beleegyezett, sőt három évre meg is hosszabbította a szerződést. Ekkor derült ki az is, hogy az a másik ember, akihez a fogadós eredetileg levelet akart kérni, valójában éppen ellene dolgozott.
A Cemách Cedek levele így pontosan oda került, ahol a segítség valóban megszülethetett.
A vezető, aki a veszély mögött is látta az utat
A 259. rész történeteiben a Cemách Cedek újra és újra úgy jelenik meg, mint aki a pillanatnyi helyzet mögött egy tágabb rendet érzékel. Tudta, mikor kell hallgatni, mikor kell határozottan megszólalni, mikor kell gyermekeket menteni, és mikor kell valakit egy egészen más címre küldeni, mint ahová ő maga indult volna.
A chászid hagyományban ez a Rebbéhez való bizalom egyik alapja: az ember sokszor csak később érti meg, miért éppen arra az útra küldték.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
#Oberlander
