Amikor a Rebbe ajtajának kilincse is visszavezet a megtéréshez
Oberlander Báruch rabbi a Hászid történetek és mesék 250. alkalmán újabb mérföldkőhöz érkezett: a sorozat kétszázötvenedik adásában tovább mesélte az Álter Rebbéről, Rabbi Sneur Zálmánról szóló történeteket Haim Mordecháj Perlov rabbi feljegyzései alapján. Az elbeszélések ezúttal az Álter Rebbe személyes nagyságát, Napóleonnal kapcsolatos félelmét, a bál tsuvá erejét, a chászid kötődés mélységét és halálának különleges pillanatait idézték fel. A történetekből egy olyan Rebbe képe bontakozik ki, aki nemcsak tanított, hanem egész nemzedékek lelki irányát formálta.
A szentség ellenpontja: Napóleon alakja
Az Álter Rebbe egyik különös tanítása szerint ha egy nemzedékben megjelenik egy kiemelkedően szent ember, akkor az „ellenkező oldalon” is van egy rendkívüli erő. Mesterével, a mezricsi Mággiddal kapcsolatban Ferenc Józsefet említette ellenpontként, saját korában pedig Napóleont.
Oberlander rabbi megjegyezte, hogy Napóleon megítélése történetileg összetett: a zsidók számára több helyen polgári jogokat hozott, gettókat nyitott meg, ugyanakkor az Álter Rebbe vallási szempontból veszélyesnek látta azt a szekularizációt, amelynek Napóleon az egyik nagy európai alakja volt. A Rebbe attól tartott, hogy az ilyen szabadság a zsidó élet belső tartalmát gyengíti meg. Ezért tekintette őt spirituális ellenfélnek, és ezért érezte úgy: talán saját magát is fel kell áldoznia ebben a küzdelemben.
„Én vagyok a közepes”
Az Álter Rebbe a Tánjában hosszasan magyarázza a cádik, a rásá és a bénoni, vagyis a közepes ember különbségét. A cádikban már nincs vonzódás a rosszhoz, sőt erejét a jó felé fordította. A rásá vétkezik. A bénoni ezzel szemben nem vétkezik cselekedetben, beszédben és gondolatban sem, de szívében még jelen lehet a küzdelem.
Az Álter Rebbe egyszer magáról azt mondta: ő a Tánja bénonija. Egyik chászidja erre megrendülten tiltakozott: ha a Rebbe csak bénoni, akkor ő hová kerül? Az Álter Rebbe válasza az volt, hogy a bénonin belül is sok-sok fokozat van. Ez a jelenet egyszerre mutatja a Rebbe alázatát és azt, hogy a chászid önismeret nem önáltatásra épül: az embernek pontosan kell tudnia, hol tart az Örökkévaló szolgálatában.
Mit jelent igazán megbánni?
Az Álter Rebbe egy orosz fakereskedő történetével magyarázta el, milyen az igazi megbánás. A kereskedő tutajt indított a folyón, pedig figyelmeztették, hogy a szél veszélyes. A tutaj szétszakadt, a fa elveszett. A férfi mélyen sajnálta, mégis újabb szállítmányt küldött. Az is elveszett. Harmadszor is így történt, és a megbánás olyan erővel tört fel benne, hogy beleroppant.
Az Álter Rebbe ebből azt tanította: a tsuvá nem felszínes sajnálkozás. A valódi megbánás az embert belül rázza meg. Nem elég azt mondani: sajnálom. A bűn súlyát úgy kell érezni, hogy abból új életirány szülessen.
Fehér kenyér és tízezer ezüst
Egy másik rövid, de beszédes mondás szerint az Álter Rebbe azt mondta: a zsidónak kell legyen fehér kenyere, és kell legyen tízezer ezüstje. Oberlander rabbi magyarázata szerint ez nem a fényűzés dicsérete. Az Álter Rebbe nem azt tanította, hogy a zsidó ember merüljön el az anyagi világban, hanem azt, hogy a szegénység nem eszmény önmagában. A zsidó élethez méltóság, nyugalom, lehetőség és adakozóképesség is kell.
A chászid út nem a nyomor romantizálása, hanem annak felismerése, hogy az anyagi javak akkor kapnak értelmet, ha az ember azokat az Örökkévaló szolgálatába állítja.
A kilincs, amely megtéréshez vezet
Az Álter Rebbe egyszer azt mondta: aki megfogta szobája ajtajának kilincsét, nem hal meg tsuvá nélkül. Ez nem pusztán fizikai közelséget jelentett. A chászid magyarázat szerint aki valódi kapcsolatba kerül az Álter Rebbe tanításával, imarendjével, a chászidut útjával, abban már elindul valami, ami végül visszavezeti.
Oberlander rabbi egy történetet is idézett Lioznából. Volt ott egy zsidó, aki eltávolodott a vallástól, de egyszer valóban megfogta az Álter Rebbe ajtajának kilincsét, mégsem ment be hozzá. Később egy szombaton felhívták a Tórához, elmondta az áldást, sírni kezdett, majd a Tóraolvasás után meghalt. A hagyomány szerint így teljesült be az Álter Rebbe szava: még a halála előtt visszatért.
A halál előtti pillanatok
Az Álter Rebbe szombat kimenetele után hunyt el. Halála előtt unokájához, a későbbi Cemách Cedekhez fordult: kérdezzen. Az unoka később értette meg, mire utalt a Rebbe: volt egy fontos halachikus kérdés a tfilinrakásról, amelyet akkor kellett volna megkérdeznie.
Egy másik pillanatban az Álter Rebbe megkérdezte tőle, látja-e a gerendát. Amikor a Cemách Cedek azt felelte, hogy igen, az Álter Rebbe azt mondta: ő már nem a fizikai gerendát látja, hanem az isteni erőt, amely életben tartja. Ez a mondat szinte összefoglalja egész látásmódját: a világ nem önálló valóság, hanem az isteni éltető erő folyamatos megnyilvánulása.
Menekülés Napóleon elől
Az előadás végén Oberlander rabbi felidézte az Álter Rebbe menekülését Napóleon elől. A család és a chászidok hosszú útra indultak Oroszország belseje felé, olyan vidékeken át, ahol alig vagy egyáltalán nem éltek zsidók. Egy helyen a házigazda figyelmeztette őket: vad kutyái vannak. Az Álter Rebbe mégis bement, és a kutyák bárányként álltak előtte. A házigazda ebből megértette, hogy szent emberrel van dolga, és áldást kért fiának, hogy ne vigyék katonának. Az áldás beteljesült.
A menekülés alatt egy szülés története is elhangzott: a család egyik asszonyának nem volt bába segítsége, és a hagyomány szerint elhunyt édesanyja jött vissza a túlvilágról, hogy segítse őt. A háborús út így nemcsak fizikai menekülés volt, hanem különleges spirituális események sorozata is.
Hadics felé
Amikor az Álter Rebbe elhunyt, a közeli zsidó településre, Hadicsba vitték temetni. Tél volt, kemény orosz hideg, veszélyes út, de a hagyomány szerint a koporsót vivő szán mintha a levegőben siklott volna. Hadics azóta is az Álter Rebbe nyughelye.
A történetek végén Oberlander Báruch rabbi jelezte: ezzel zárulnak az Álter Rebbéről szóló részek Perlov rabbi gyűjteményében, a következő alkalomtól pedig a Mitteler Rebbe, Rabbi Dovber történetei következnek. A 250. adás így valóban mérföldkő lett: lezárás és átvezetés egyszerre, hálaadás azért, hogy a chászid történetek láncolata élő tanulássá válhatott.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
#Oberlander
