Hászid történetek és tanulságok Amerikából – Oberlander Báruch gondolatai
Boldog Hanukát kívánok mindenkinek! Az ünnep fényében, az amerikai tartózkodásom alatt szeretném megosztani néhány különleges hászid történetet és tanulságot, amelyek nemcsak a zsidó élet szépségeiről, hanem kihívásairól is szólnak.
Hanukai menórák és a nyilvánosság kérdése
Az 1970-es években kezdődött egy új hagyomány: hatalmas hanukai menórák állítása nyilvános közterületeken az Egyesült Államokban. Ez az ötlet először a dzsini rabbihoz kötődött, majd a Lubavicsi Rebbe felkarolta, hogy a hanukai csodát minél szélesebb körben hirdessék. A kezdeményezés azonban nem mindenkinek nyerte el a tetszését. Néhány világi zsidó szervezet – például az American Jewish Congress – ellenezte az ötletet, arra hivatkozva, hogy a zsidóságot nem kell nyilvánosság elé vinni. Szerintük az elv, hogy „légy zsidó otthon, és ember az utcán”, továbbra is érvényes volt.
Ezek a szervezetek bírósághoz fordultak, arra hivatkozva, hogy a nyilvános menóraállítás sérti az állam és az egyház szétválasztásának elvét. A legtöbb ilyen pert elvesztették, hiszen a bíróság úgy ítélte meg, hogy a menóraállítás kulturális eseményként is értelmezhető, hasonlóan a karácsonyi díszítésekhez. Az évek során még azok a szervezetek is elismerték, hogy hibáztak, és hogy a menórák nyilvános jelenléte megerősíti a zsidóság identitását.
A tanulság egyszerű: a zsidóságot nem szabad elrejteni. Az utcán zsidónak lenni azt is jelenti, hogy az ember otthon még erősebben az. Ma már szerte a világon, így Budapesten is, egyre több helyen állítanak nagy nyilvános menórákat, hirdetve a hanukai csodát.
Az amerikai zsidóság kihívásai
Egy másik történet a 19. század végi amerikai zsidó életről szól, amikor New Yorkban egy központi főrabbit próbáltak kinevezni. A cél az volt, hogy egy erős vallási vezetés segítsen megerősíteni a zsidóságot az új világban. Ehhez Vilnából hívtak egy neves rabbit, aki azonban az amerikai zsidóság kihívásaival szembesült.
Az amerikai zsidók többsége Kelet-Európából érkezett, és az új környezetben az volt a céljuk, hogy gyermekeik „amerikaiak” legyenek. Ez gyakran a vallási hagyományok rovására ment. Míg zsinagógák szép számmal nyíltak, zsidó iskolák alig voltak, így a következő nemzedék egyre távolabb került a zsidóságtól. A kóser hús kérdése is problémás volt, mivel sok sakter nem felelt meg a szigorú vallási előírásoknak.
A főrabbi, Jákov József, megpróbálta megszervezni a kóser húsipart és a vallási életet, de erős ellenállásba ütközött. A kereskedők a költségek növekedésére hivatkozva nem támogatták a változtatásokat, és a rabbi végül belebetegedett a harcba. Az amerikai zsidóság ebben az időszakban sokat vesztett spirituális örökségéből.
A tanulság a jelennek
A múltból okulva ma már látható, hogy az identitás megőrzése a nyilvánosság, a közösségi összetartás és az oktatás révén érhető el. A nagy hanukai menórák és a vallási iskolák terjedése mind azt mutatják, hogy a zsidóság nemcsak otthon, hanem a társadalom részévé válva is élni és virágozni tud.
Boldog Hanukát kívánok mindenkinek, és kívánom, hogy az ünnepi fények világítsanak rá a közösségi összetartás és az identitás erejére!
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
#Oberlander
