A Rebbe, aki nem félt támogatni az őt bírálókat sem
„A macesz micvát Peszáchkor teljesítjük – de értéke Peszách után is van”
Oberlander Báruch rabbi a Sziget Fesztivál után újra a virtuális Bét Midrásban tanított, és a hetedik lubavicsi Rebbe, Menáchem Mendel Schneerson életéből hozott történetei ezúttal is megragadták a hallgatóságot. Szó esett szerénységről, felelősségről, hitről – és arról, hogyan lehet valaki egyszerre spirituális vezető és mindenki számára elérhető ember.
A fagyos temetőlátogatások
A Rebbe, miután apósa, az előző lubavicsi Rebbe 1950-ben elhunyt, gyakran látogatta a friss sírt a fagyos brooklyni télben. „Ott állt a friss sírnál… a probléma az volt, hogy a Rebbe meghalt télen, és ő ott állt a nagy fagyban.” Haszidjai aggódtak érte, ezért Revolf Greenlass rabbit kérték meg, hogy közvetítse az üzenetet. A Rebbe válasza egyszerű és végérvényes volt: „Mondhatod azoknak, akik küldtek, hogy átadtad az üzeneted – és kész.”
A Rebbe, akinek ideje már régen be volt osztva
Greenlass rabbi egy történetet is megosztott az előző rebével való beszélgetésből: „Az én vejem ideje minden perc ki van számítva. Nem tudok még egy munkát adni neki.” – mondta, amikor valaki a későbbi rebétől kért volna segítséget. Már Rebbevá válása előtt is maximálisan le volt terhelve.
Könyvek az ágyon – és tanítás egy lámpásról
A Rebbe szívrohama után az irodájába vittek egy ágyat pihenésre, ám a látogató Liberman rabbi ezt félig könyvekkel telinek találta. A Rebbe válasza egy tanító mese volt: egy rabbit megajándékoztak lámpással, de körülvették könyvhalmokkal – így a fény nem ért el hozzá. „Vannak kérdések…” – mondta a Rebbe mosolyogva, rámutatva arra, hogy a tanulásnak is megvannak a maga paradoxonjai.
A lap, ami bírálta – és amit a Rebbe mégis támogatott
Egy jeruzsálemi kiadvány több cikkben bírálta a lubavicsi irányvonalat és magát a rebét is, mégis, amikor a lap anyagi gondokkal küszködött, a Rebbe így reagált: „Jó, akkor küldök nekik egy kis pénzt, hogy tudják a lapot továbbra is kiadni.” Amikor meglepetten megkérdezték tőle, hogyan támogathatja őket, ezt mondta: „Igen ám, de vannak ott nagyon hasznos cikkek is.”
A szerénység, ami a rebét jellemezte
A Rebbe nem a lubavicsi jesivában tanult, így sokáig nem ismerték fel valódi mélységű tudását. Az előző Rebbe lábjegyzeteket kért tőle a diszkurzusaihoz, de nevét kezdetben nem is tüntette fel. A szerénysége már az esküvőjén is megmutatkozott: „Most már apósom nem parancsolt rám” – mondta, amikor nem kívánt tanítani a híres Lublini rabbi kérésére.
Ha nem eskedek, még több a munkám
Többször előfordult, hogy a Rebbe csak akkor vállalt esketést, ha a menyasszony teljesen elfogadta a lubavicsi életformát. Egy esetben visszautasította az esketést, majd így nyilatkozott: „Amikor nem megyek ki esketni, akkor még több a munkám.” Mert ilyenkor a spirituális jelenlétet kellett pótolni – akár otthonról.
A hit, ami visszahozott 17 000 dollárt
Egy haszid vállalkozó mindenét elvesztette. Egy este leült, haszid dallamokat énekelt, és így fohászkodott: „Rebbe, imádkozz értem, segíts, mert erős a hitem az Örökkévalóban.” Másnap érkezett egy levél a banktól: kiderült, hogy egy régi ügy után 19 000 dollárt kap vissza. „Ez mind azért történt, mert megerősítette a hitét” – zárta a történetet Oberlander rabbi.
A rebe, aki nem keveri a szentet a hétköznapival
Egy fiatalember jogosítványt szeretett volna szerezni, hogy Chábád-akciókat segíthessen. A jesiva vezetői nem engedték, ő pedig a rebéhez fordult. A Rebbe válasza: „Ne keverd össze a saját alantas vágyadat a szent akciókkal!” A Tfilin-mozgalom fontos, de nem lehet önigazolás hétköznapi célokra.
„Én is ezt csinálom, amikor az utcán megyek”
Egy haszid úgy érezte, nem kötődik eléggé a rebéhez. A Rebbe így tanácsolta: „Amikor jársz az utcán, ismételd a Tánját fejből. Én is ezt csinálom – ha te is ezt teszed, össze leszünk kötve.” A kapcsolat nem csak lelkesedés kérdése, hanem cselekvésé is.
„Ha teljesnek érzed magad, akkor nem vagy haszid”
Egy másik haszid büszkén mondta: „Most már teljes haszid vagyok.” A Rebbe válasza világos volt: „Ez ellentmondás. Aki igazán Isten szolgája, az tudja, hogy mindig lehet magasabb szinten lenni.”
A rebecen, aki nem akarta fájdalommal terhelni férjét
Amikor a Rebbe felesége, Chájá Muska beteg volt, és valaki megkérdezte, miért nem kér áldást férjétől, így felelt: „Nem akarok fájdalmat okozni neki.” Ez az intim és mélyen emberi válasz mutatja, milyen kapcsolat fűzte őket egymáshoz – csendben, önfeláldozón.
Macesz – micva után is
Pészach előtt a Rebbe szokott maceszt ajándékozni. Egy haszid megjegyezte, hogy csak az ünnep után tudja eljuttatni a címzetthez. A Rebbe így felelt: „A maceszt Peszách után is érdemes odaadni.” Mert ami micva által szentté vált, az ünnep után is értéket hordoz.
Oberlander rabbi tanítása most is világossá tette: a Rebbe nemcsak tanító volt, hanem példa – szerénységben, felelősségvállalásban és hitben. Olyan ember, aki akkor is látja a jót, ha őt magát bántják – és aki akkor is tanít, amikor nem beszél.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
#Oberlander
