A nagypapa keze és a Rebbe felelőssége
Oberlander Báruch rabbi a Hászid történetek és mesék 254. részében visszatért Haim Mordecháj Perlov rabbi lubavicsi feljegyzéseihez, és megkezdte a Cemách Cedekről, a harmadik lubavicsi Rebbéről szóló történetek sorát. A Cemách Cedek különleges helyet foglal el a Chábád nemzedékláncában: az Álter Rebbe unokája volt, lányának fia, ugyanakkor a második lubavicsi Rebbe, Rabbi Dovber veje is. A történetekből egy olyan Rebbe alakja rajzolódik ki, aki már gyermekként különleges érzékenységet mutatott, később pedig a chászidok vezetőjeként nemcsak tanítást, hanem felelősséget, védelmet és halachikus bátorságot is hordozott.
„Ez a nagypapa”
Az első történet a kisgyermek Cemách Cedekről szólt, aki árvaként nagyapjánál, az Álter Rebbénél nevelkedett. Egyszer „Zeide”, nagypapa néven szólította őt, mire az Álter Rebbe tanító kérdéssel fordult hozzá: kit nevez nagypapának? A kezét? Az arcát? A fejét? A hasát? Ha az ember testrészekből áll, hol van maga az ember?
A gyermek akkor nem válaszolt. Később azonban rácsukódott az ajtó, fájdalmában sírni kezdett, az Álter Rebbe pedig aggódva kérdezte: mi történt? Ekkor a kisfiú megadta a választ: „Ez a nagypapa” – vagyis nem a kéz, nem az arc, nem egy testrész, hanem az a valaki, aki meghallja a sírását, aggódik érte és odafordul hozzá.
A történet egyszerű gyermeki jelenetnek tűnik, de mély tanítást hordoz. Az ember nem azonos a test részeivel. A személy ott mutatkozik meg, ahol kapcsolatba lép, figyel, szeret és felelősséget vállal.
A rebbeség jelei
Amikor a Mitteler Rebbe, Rabbi Dovber elhunyt, a chászidok a Cemách Cedeket kérték, hogy vállalja a vezetést. Ő eleinte nem akarta elfogadni. Úgy érezte: ha valóban neki kellene lennie az utódnak, nagyapja, az Álter Rebbe adott volna erre valamilyen utalást.
A chászidok azonban két történetet is felidéztek. Az egyikben az Álter Rebbe álomban Tóratekercset tartott, amely mintha kiesett volna a kezéből, és a Cemách Cedek kapta el. A másikban az Álter Rebbe mély elragadtatásban mestereit emlegette: „Zeide, Rebbe” – a Báál Sém Tovot és a mezricsi Mággidot. Ekkor a gyermek Cemách Cedek odanyújtotta neki a kezét, és az Álter Rebbe így nyugodott meg.
A chászidok ebből azt értették meg: a Cemách Cedek az, aki megtartja az Álter Rebbe Tóráját, és aki a nemzedék számára kapaszkodót jelent.
Aki magasabban áll a földnél
A Cemách Cedek nagyapja nevében idézett egy tanítást Rabbi Slomo Karlineről, a híres cádikról, akiről számos csodát meséltek. Az Álter Rebbe szerint azért tudott ilyen sok csodát tenni, mert egy tefáchcsal – körülbelül nyolc centiméterrel – magasabban állt a földnél. Ez nem testi magasságot jelentett, hanem spirituális emelkedettséget: nem volt teljesen beágyazva az anyagi világ törvényeibe.
A Cemách Cedek ehhez hozzátette: vannak cádikok, akik nem egy tefáchcsal, hanem kétezer ámával magasabban állnak a földnél. Oberlander rabbi magyarázata szerint ez magára az Álter Rebbére utalt. A cádik nem menekül el a világból, de nem is merül bele teljesen. Éppen ezért képes hatni rá.
Miért a lány fiából lett utód?
A Mitteler Rebbe halála után a chászidok először más irányba is néztek. Az Álter Rebbe fiához, Rabbi Chájim Ávráhámhoz fordultak, aki a Mitteler Rebbe testvére volt. Ő azonban a Cemách Cedekhez küldte őket, és maga is jelezte: elég volt a rejtőzködésből, itt az ideje, hogy a Cemách Cedek előlépjen.
A döntést egy talmudi gondolattal is alátámasztották: a fiúhoz különösen erősen kapcsolódik a lánya, a lányhoz pedig a fia. Mivel a Cemách Cedek az Álter Rebbe lányának fia volt, a chászidok úgy látták, hogy benne folytatódik a nagyapa lelki öröksége. Oberlander rabbi azt is megjegyezte: a Cemách Cedeknek idő kellett, amíg teljesen vállalta ezt a szerepet, a hagyomány szerint mintegy tíz évig tartott ez a folyamat.
„Megmenteni egy angyal is elég”
A Cemách Cedek egyszer találkozott Rabbi Ábele Paszvellerrel, az idős, nagy tudású rabbival, aki még a Vilnai Gáon idejében is kiemelkedőnek számított. Amikor beszélgetni kezdtek, Rabbi Ábele megdöbbent a Cemách Cedek rendkívüli tudásán, és megkérdezte: fiatal ember létére honnan van ez a hatalmas tudás? A Cemách Cedek azt felelte: nagyapja, az Álter Rebbe áldása segíti.
Ekkor Rabbi Ábele elmesélte, hogy annak idején ott állt a Vilnai Gáon ajtaja mögött, amikor a chászidizmus elleni cherem aláírására készültek. Őt is várták, hogy csatlakozzon, de az utolsó pillanatban visszalépett. Amikor megkérdezték, hogyan nem írja alá, ha a Vilnai Gáon olyan, mint egy angyal, a Tóra egyik történetével válaszolt. Jichák feláldozásánál maga az Örökkévaló parancsolta Ávráhámnak az áldozatot, de a megállításra már egy angyal is elég volt. „Megmenteni arra egy angyal is elég, feláldozni ehhez maga az Isten kell” – hangzott a tanítás lényege.
Ez a mondat mélyen mutatja, milyen súlya van annak, ha valaki másokat elítél vagy kizár. Egy nagy ember tekintélye sem elég ahhoz, hogy könnyen „feláldozzunk” egy egész irányzatot.
Amikor az út összezsugorodik
A Cemách Cedekhez több olyan történet is kapcsolódott, amelyben a távolság mintha megszűnt volna. Egyszer a családban valaki megbetegedett, Lubavicsban pedig nem volt patika; Dubravnába kellett menni gyógyszerért. A Cemách Cedek pénzt adott a kocsisnak, és utasította, hogy amint kiváltotta a gyógyszert, rögtön térjen vissza. A kocsis elindult, elaludt, és amikor felébredt, már Dubravnánál volt. Visszafelé ugyanez történt: elaludt, és Lubavicsban ébredt fel, még időben.
Egy másik alkalommal Rabbi Nechemjá Dubravnából sürgős levelet küldött a Cemách Cedeknek, mert kormánytisztviselők indultak házkutatásra Lubavicsba. A kocsis ismét szinte lehetetlen gyorsasággal ért oda. A Cemách Cedek átvette a levelet, majd visszafelé nem a főutat, hanem egy erdei mellékutat javasolt neki. Így találkozott a hivatalos kocsival, amelyet rossz irányba küldött, és ezzel időt nyertek. Mire a tisztviselők megérkeztek, minden iratot biztonságba helyeztek, és a közösség felkészült a kérdéseikre.
A chászid történet nyelvén ezt úgy nevezik: kficát háderech, az út „összeugrása”. A történetekben azonban nem pusztán csoda történik, hanem a Rebbe közösségvédő felelőssége jelenik meg.
A vendég, aki a túlvilágról érkezett
A Cemách Cedek péntek esténként a saját szobájában imádkozott, majd ima után kinyitotta az ajtót, hogy gyermekei és unokái beköszönhessenek. Egyszer sokáig nem nyitott ajtót. Amikor legkisebb fia, Rabbi Smuel – a későbbi negyedik lubavicsi Rebbe – megkérdezte, miért késett, apja azt mondta: vendége volt.
A fiú sírni kezdett, mert nem értette, ki jöhetett be úgy, hogy senki sem látta. Végül a Cemách Cedek elmondta: a „vendég” az Álter Rebbe volt. Halachikus kérdés miatt jött hozzá, amely egy levágott állat betegségéhez kapcsolódott. Az Álter Rebbe életében egy bizonyos esetben engedékeny döntést hozott, később azonban egy nagy halachikus tekintély kérésére szigorított. A felső világban ez kérdésként merült fel: ha eredetileg kósernek tartotta, miért változott az ítélet? Mivel a túlvilágon már nem lehet halachikus döntést hozni, az Álter Rebbe a Cemách Cedekhez jött, hogy élő rabbi mondja ki: az eredeti döntés szerint megengedett, a későbbi szigorítás pedig csak chumrá volt.
Ez a történet különleges módon kapcsolja össze az élő Tórát a korábbi nemzedékekkel. A halacha nem emlék, hanem jelen idejű döntés, amelyet ebben a világban kell kimondani.
A gyász idején is a remény felé
Az előadás végén Oberlander Báruch rabbi emlékeztetett arra, hogy az este már a kilenc gyásznap kezdetéhez kapcsolódik, amikor a Szentély pusztulására emlékezve tartózkodunk a hústól, bortól és más örömöktől. A történetek fényében ez a megjegyzés nem pusztán naptári emlékeztető volt. A chászid tanítás minden történetben azt keresi, hogyan lehet a rejtettségből fényt, a veszélyből védelmet, a gyászból pedig a geulá reményét kihozni.
A Cemách Cedek történetei így nemcsak egy nagy Rebbe életének epizódjai. Arról beszélnek, hogyan folytatódik a Tóra egyik nemzedékről a másikra: a nagypapa kezétől az unoka felelősségéig, a halachikus döntéstől a közösség megmentéséig, a múlt mestereinek jelenlététől a jövő reményéig.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
#Oberlander
