Jól ismert a régi vicc, miszerint, háromféle ember létezik: az aki tud számolni, s az, aki nem.
Hetiszakaszunk Mózes negyedik könyvének nyitó olvasmánya, mely a Bámidbár [a pusztában] nevet kapta, azonban a latin megnevezéssel Numeri vagyis „Számok könyveként” is ismert. Utóbbi arra utal, hogy a könyvnek milyen fontos és nagy jelentőséggel bíró eseménye a népszámlálás, melyről hetiszakaszunk nyújt részletes beszámolót.
A népszámlálásra kettőség jellemző. Egyfelől arra emlékeztet, hogy milyen nagy jelentősége van valamennyi embernek. A számlálás intézményén keresztül ugyanis, minden abban résztvevő megmutatja magát és pusztán csak a megszámolása révén hozzájárul egy fontos közösségi eseményhez. Másfelől azonban a népszámlálás nem mutatja meg az egyéni érdemeket, kiválóságokat, s a legnagyobb, legbátrabb és legokosabb is csupán annyit ér a számlálás perspektívájából, mint bármelyik másik átlagember. Se többet, se kevesebbet.
Gyakran nehéz megtalálni az arany középutat, így iránytűként két gondolatot kell jól a fejünkbe vésnünk.
Először is mindenki számít, s ennek értelmében nincs olyan, hogy valaki jelentéktelen. Soha, senkinek sem szabadna magát értéktelennek éreznie, mivel mindnyájan egy nagyobb gépezetnek vagyunk a külön-külön is fontossággal bíró fogaskerekei, így mindnyájunknak megvan a maga szerepe, jelentősége.
Másodszor pedig fontos, hogy sose feledjük: az emberi lét lényegét tekintve valamennyien egyenértékűek vagyunk, hisz mindnyájan Isten képmására teremtettünk. Erre kell emlékeznünk, mikor leereszkedően viszonyulnánk a másikhoz és mikor önmagunk nagyságának az illúziójában ringatóznánk.
A lényeg tehát egy: mindnyájan számítunk, és valamennyiünkben ott van a lehetőség, hogy változást hozzunk. Akár egy jó tettel, egy betartott parancsolattal és ki tudja: talán pont az az egy tett indítja el a Messiás általi végső megváltást. Legyen így mihamarább!
Kovács Jichak rabbinövendék cikke Mordechai Wollenberg rabbi írása nyomán.
Megjelent: Gut Sábesz 24. évfolyam 39. szám – 2022. június 2.
