Van, aki 4 milliárd dollárt ér. van, ki 5.8 milliárd dollárt. A világ ma élő leggazdagabb embere 54,5 milliárd dollárt ér.
Érték. Milyen érdekes szó, és milyen félrevezető. Tényleg ez számítana? A bankszámlaegyenlegünk lenne az, ami meghatározza, hogy mennyit érünk?
Az az ember, aki boldog házasságban él, testben és lélekben egészséges gyermekeket nevelt fel és mindent megtett azért, hogy becsülettel fizesse a számláit, de számlaegyenlege csupán négyjegyű számot mutat (akár mínuszban), talán értéktelen?
A negyvenéves iparmágnás, aki már a kilencedik válásán van túl, s akivel a gyerekei szóba sem állnak, s aki a vagyonát másokon átgázolva szerezte meg, talán többet érne? Bizonyára nem.
A vagyon önmagában véve se nem jó, se nem rossz. Sok olyan gazdag embert ismerek, akik egzisztenciájukat becsületes munkával építették fel, s nem felejtettek el időközben embernek megmaradni. Egy a lényeg: az ember értéke nem számszerűsíthető, s a Forbes magazin által dollárban nem kifejezhető.
Az ember értékét sokkal hitelesebben fejezi ki a másoknak juttatott adomány, a családunkba fektetett idő és energia, valamint embertársaink érdekében tett erőfeszítéseink.
Mózes harmadik könyvének, a Vájikrának a vége felé (Böchukotáj hetiszakasz, 27. fejezet) egy olyan emberről olvasunk, aki saját értékét kívánta odaadományozni Istennek.
S hogy ez pontosan mennyit is jelentett? A dolog az illető életkorának volt a függvénye, más szóval személyes, egyéni produktivitásának.
Értékünket nem a számlaegyenlegünk fejezi ki leghívebben, hanem az általunk megtett dolgok. Nem az üzleti magazin, hanem az asztal fiókjában tartott családi levelezéseink.
Nem a pénztárcánk vastagsága, hanem a falunkat díszítő oklevelek, amiket az adományainkért kaptunk.
Ha fentieket tisztáztuk, tegyük fel magunknak a kérdést: vajon mennyit érünk?
Kovács Jichak rabbinövendék cikke Levi Avtzon rabbi írása nyomán.
Megjelent: Gut Sábesz 24. évfolyam 38. szám – 2022. május 26.
