Ismerünk olyan nőt, aki háromszor is ellenőrzi a gázt, mielőtt elindul otthonról. Más nem ül repülőre, megint más túlzottan aggódik gyermekei egészségéért. Gyakran csak „furcsa szokásként” kezelik ezeket, pedig sok esetben komoly lelki szenvedés áll a háttérben – a szorongásos zavar, mely világszerte nők millióinak életét nehezíti meg.
Miközben a depresszió gyakran szerepel a hírekben, a szorongásos zavarok valójában a leggyakoribb mentális problémák közé tartoznak, írja Katherine Spitz a Chabad.org oldalán.
A szorongásos zavarok sokféleképpen jelentkezhetnek
„Sokan szenvednek csendben, szégyenkezve” – mondja Dr. Jeffrey Moore pszichiáter. „Meglepődnének, hány olyan emberrel találkoznak nap mint nap, akik valamilyen szorongásos zavarral élnek. Még ha nem is tűnnek különösen nyugodtnak, senki nem gondolná róluk, hogy terápiára járnak vagy gyógyszert szednek.”
A szorongásos zavarok sokféleképpen jelentkezhetnek: a diagnosztikai kézikönyv 13 altípust sorol fel. A pánikbeteg hirtelen, erős félelmet élhet meg, szapora szívveréssel, légszomjjal, hányingerrel, remegéssel. Mások fóbiától szenvednek – például rettegnek a repüléstől vagy kígyóktól. A kényszerbetegség (OCD) az ismétlődő gondolatok és kényszercselekvések révén nehezíti meg az életet. A generalizált szorongás során a beteg hónapokon át aggodalmaskodik, például anyagi helyzetén vagy egészségén, gyakran testi tünetek kíséretében.
A nők veszélyeztetettebbek
A statisztikák szerint a nők kétszer nagyobb eséllyel szenvednek például pánikzavartól, generalizált szorongástól és poszttraumás stressztől (PTSD), mint a férfiak. Egy női páciens tünetei ráadásul gyakran súlyosabbak, és nagyobb a visszaesés esélye a kezelés után is.
PTSD esetén például, ha egy nő erőszak áldozata lett, gyakran érzi magát „érzéketlennek” és kerüli a stresszes helyzeteket – ez is a túlélés egyik formája.
Tévhit: gyengeség – valóság: genetika és környezet
Régen sokan hitték, hogy a mentális betegségek gyengeségből vagy „rossz szellemekből” fakadnak – ma már tudjuk, hogy ezek orvosi hátterű állapotok. A szorongás hátterében gyakran genetikai hajlam és a családi környezet együttese áll.
Egy ohioi nő évtizedeken át sikeres értékesítési vezetőként dolgozott. Imádta a munkáját, de közben egyre fokozódó belső szorongással küzdött. Édesanyja, aki ápolónő volt, gyermekkorában állandóan aggódott a betegségek miatt – a nő pedig felnőve szinte megszállottan figyelt a higiéniára. Az otthona makulátlan volt, de ő belül egyre feszültebb lett. Egy idő után már nem tudott repülőre ülni, és üzleti megbeszéléseken pánikroham tört rá.
Végül kénytelen volt felmondani. A kezelés – pszichoterápia és gyógyszer – enyhítette ugyan a tüneteket, de a karrierjét és anyagi helyzetét komolyan érintette a betegség.
Van kiút – de tenni kell érte
A szorongásos zavarok hatása egyénenként eltérő lehet – van, aki munkaképes marad, más viszont képtelen a mindennapi teendőkre is. A kezelés általában gyógyszer és viselkedésterápia kombinációjából áll, amely a jelenre koncentrál, nem a múltra.
A cél gyakran az, hogy a páciens – a terapeuta segítségével – fokozatosan szembenézzen a félelmeivel: megfogja a kilincset, felüljön a gépre, vagy épp ne ellenőrizze újra a gázt.
„Egyszerűnek tűnik, de ha valaki tényleg dolgozik a problémáján, az javulni kezd” – mondja Dr. Moore.
A szorongás gyógyítható. A legfontosabb lépés: felismerni, hogy nem vagyunk egyedül – és segítséget kérni.
Katherine Spitz a Chabad.org szerzője, amerikai újságíró, korábban hosszú éveken át egészségügyi és mentálhigiénés témákra szakosodott újságíróként dolgozott napilapoknál. Tanácsadó pszichológiai mesterdiplomával rendelkezik.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.